Az Egyesült Államokban november 3-án tartott félidős választások (midterm elections) egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy a demokraták visszaszerzik-e a többséget legalább a képviselőházban, amivel lehetőség nyílik Donald Trump elnöki mozgásterének korlátozására hivatali idejének hátralévő két évében. A szerda reggeli adatok alapján Trump és a republikánusok súlyos vereséget szenvedtek: a Demokrata Párt megszerezte az ellenőrzést a Kongresszus (Congress) mindkét háza, a szenátus és a képviselőház felett.

A demokraták hagyományosan republikánus államokban és a billegő körzetekben is jelentős győzelmeket arattak.

A szenátusi fordulat különösen látványos: legalább hét republikánus mandátumot fordítottak át, többek között Texasban, Kansasben és Iowában.

Az amerikai félidős választásokon a mintegy 250 millió szavazásra jogosult állampolgár elsősorban a Kongresszus két házáról, a képviselőház 435 mandátumáról, és a százfős szenátus 35 helyéről döntött. A képviselők mandátuma 2 évre szól, a megválasztott szenátorok pedig hat évig töltik majd be pozíciójukat. A kongresszusi választásokon túl több tagállamban döntöttek kormányzókról, helyi képviselőkről és számos más választott tisztségről, továbbá helyi népszavazásokat is szerveztek. Az újonnan megválasztott képviselők és szenátorok 2027 januárjában foglalják el helyüket a Kongresszusban.

Az előzetes felmérések szerint a választók preferenciájában jelentős szerepet játszott a megélhetési válság, amely több szálon összefügg Trump meghatározó döntéseivel: egyrészt az elmúlt évek vámpolitikájával, másrészt az iráni háború nyomán keletkezett üzemanyagár-drágulással. A választás kulcskérdése lehetett, hogy ezeket a problémákat ki tudja megggyőzőbben tematizálni, az eredmények alapján a demokraták a vártnál jobban, a republikánusok pedig – hiába riogattak bevándorlással, transzneműekkel és szocialistákkal – a vártnál rosszabbul szerepeltek.

A választási kampány vége felé a felmérések szerint az volt valószínű, hogy a demokraták a képviselőházban szereznek többséget, a szenátusban azonban plusz nettó négy mandátumra lett volna szükségük ahhoz, hogy többségük legyen. A ma reggeli adatok szerint biztos a többség a képviselőházban és a szenátusban is, ahol legalább hét mandátumot sikerült átfordítaniuk. A győzelem elég egyértelmű, ahogy egy posztban már Trump is elismerte, hozzátéve, hogy ez csak azért történhetett, mert nem róla szavaztak… Egyelőre azonban nem kizárható, hogy szokásához híven még megpróbálja majd megkérdőjelezni választások tisztaságát.

Mit jelent ez az eredmény Trump számára?

A félidős választások eredménye jelentősen befolyásolja, hogy mennyire tudja érvényesíteni akaratát Donald Trump az immár demokrata többségű törvényhozásban.

A képviselőházban megszerzett jelentős demokrata többség megnehezíti, hogy az elnök keresztülvigye törvényhozási programját – a demokraták akadályozhatják, vagy jelentősen módosíthatják az elnök által támogatott törvényjavaslatokat. Ez vonatkozik a bevándorlási törvények módosítására, de a költségvetési törvényeken keresztül az elmúlt 2 évben brutális eszközökkel fellépő idegenredészet (Immigration and Customs Enforcement, ICE) és a határőrizeti szervek finanszírozását, ahogy az iráni háborús költéseket is blokkolhatják. Önmagában a képviselőház egyik intézkedést sem tudja végrehajtani, a költségvetési törvényekhez a szenátus jóváhagyása is kell, most azonban úgy tűnik, hogy a demokraták efölött is rendelkezhetnek – és ennek csak Donald Trump vétói szabhatnak majd határt.

A következő hetek egyik legfontosabb kongresszusi feladata a szövetségi kormány 2027-es költségvetésének elfogadása lesz.

A jelenlegi ideiglenes finanszírozás (continuing resolution) december 11-ig biztosítja a kormányzat működését, így a mostani, még republikánus többségű kongresszusnak addig kell döntenie a teljes költségvetésről vagy újabb átmeneti finanszírozásról. Ha az utóbbit választják, a végleges döntés már a januárban hivatalba lépő új kongresszusra maradhat. Ha pedig nem születik megállapodás, egyes kormányzati intézmények finanszírozása leállhat – ezt nevezik government shutdownnak. Trump második elnöksége alatt eddig három ilyen leállás történt. A 2025-ös, 43 napos, az egész szövetségi kormányzatot érintő leállás következtében például a SNAP élelmiszersegély-program késő kifizetései a legalacsonyabb jövedelmű háztartások megélhetését veszélyeztették leginkább.

A képviselőházi demokrata többségnek nagyobb lehetősége nyílik a Trump-kormányzat ellenőrzésére is: a bizottságok vizsgálatokat indíthatnak, dokumentumokat kérhetnek be, és kormányzati tisztviselőket idézhetnek meghallgatásra. A demokraták hangsúlyozták, az Epstein-akták kezelését és a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát vizsgálnák, és többek között Robert Garcia kaliforniai képviselőjelölt Trump érintettségét is.

A szenátusnak az elnöki kinevezések jóváhagyásában is fontos szerepe van. A szenátorok döntenek többek között a miniszterek, a nagykövetek és a szövetségi bírák kinevezéséről – s legutóbbi esetében ez különösen fontos, hiszen őket élethosszig nevezik ki. Döntéseik így Trump elnökségének lejártával is jelentős hatással lehetnek a bevándorlásra, az abortuszjogra, a munkajogokra és a környezetvédelmi ügyekre. Azzal, hogy a demokraták többséget szereztek a szenátusban, elutasíthatják vagy késleltethetik egyes jelöltek kinevezését.

Progresszív körökben az impeachment, vagyis az elnök alkotmányos felelősségre vonásának lehetősége is felmerült. Trump ellen eddig kétszer indított ilyen eljárást a képviselőház, még első elnöki ciklusa idején, 2019-ben és 2021-ben is megszavazva a vádemelést, a szenátusban viszont egyik alkalommal sem gyűlt össze ehhez elég szavazat. Az eljárás megindításához a képviselőház egyszerű többsége is elegendő, Trump elnök hivatalból való elmozdításához viszont a szenátorok kétharmadának szavazata szükséges.

Az USA történetében eddig egyetlen elnököt sem mozdítottak el hivatalából ezzel az eljárással,

s ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a demokraták prioritási listáján nem szerepel magasan egy újabb próbálkozás.

Melyek voltak a választók legfontosabb kérdései?

Az általában a regnáló elnököt gyengítő félidős választás egyúttal az államfő első két évének értékelése is. A Pew Research Center és Gallup közvéleménykutató intézet októberben publikált felmérései alapján a választók érdeklődése szokatlanul nagy volt, s elsősorban a megélhetési kérdések foglalkoztatták őket. Ezt igazolta a rekordszámú, több mint 53 millió előzetesen leadott szavazat is. A Gallup által vizsgált 11 téma közül a gazdaság, az egészségügy és az iráni háború bír a legnagyobb jelentőséggel. A megkérdezett regisztrált választók fele nyilatkozott úgy, hogy a gazdaság és az egészségügy rendkívül fontos szempont szavazatuk leadásakor, míg Irán esetében ugyanezt a válaszadók 47%-a mondta. Tízből négy szavazó tartotta rendkívül fontosnak a jövedelem- és vagyoneloszlást (44%), az üzemanyagárakat (42%), a bevándorlást (40%), valamint az abortusz kérdését (38%). A bűnözést és „és a közel-keleti izraeli–palesztin helyzetet” a megkérdezettek több mint harmada (35%-a) ítélte fontosnak, s ez után következik sorban a mesterséges intelligenciát megtámogató adatközpontok építése (30%) és a klímaváltozás (29%).

A Pew Research Center felmérése szerint az amerikaiak 56 százaléka ítéli meg kedvezőtlenül az ICE-ot, s ez az arány az elmúlt évben hét százalékponttal nőtt. Az ICE megítélésében jelentős különbség mutatkozik a demokrata és a republikánus szavazók között.

A szervezet megítélésének romlása nem meglepő: René Nicole Good januári halála óta 9 embert végeztek ki bevándorlási ügynökök a végrehajtási műveletek során – többnyire a nyílt utcán. Az ICE áldozatait nyilvántartó, civil kezdeményezésként létrehozott adatbázis ezen felül összesen 24, bevándorlási intézkedésekhez köthető halálesetet tart számon. Júliusban egy 25 éves ételfutárt, Johan Sebastián Durán Guerrerót, októberben pedig egy 28 éves vendéglátóipari dolgozót, Oscar Belgalt is meglőttek az intézkedések során – mindkét férfit gyerekei jelenlétében. Durán Guerrero életét vesztette, Belgal túlélte sérüléseit.

A Migration Policy Institute októberi összesítése szerint Trump második elnöki ciklusának kezdete óta legalább 60 ember halt meg ICE-őrizetben. Az Associated Press szeptemberi tényfeltárása pedig arra jutott, hogy az ICE szeptember 15. óta több mint 16 ezer, végleges kitoloncolási határozattal rendelkező fogvatartott adatait törölte online keresőjükből – ez jelentősen megnehezíti, hogy hozzátartozóik és ügyvédeik megtalálják őket. Emellett

folyamatosan érkeznek a hírek az ICE-őrizetben (szexuális erőszak áldozataként) teherbe esett kiskorúakról, a fogvatartás közbeni vetéléseket pedig már nem győzik számolni.

A külpolitikai kérdések különösen nagy hangsúlyt kaptak az idei kampányban. A 8 hónappal ezelőtt Izraellel indított háború Irán ellen és Trump vámintézkedései a választók által is érzékelhetően növelték az amerikai háztartások kiadásait, ami elsősorban a magasabb üzemanyag- és élelmiszerárakban csapódik le. A Reuters/Ipsos felmérése szerint az amerikaiak 78 százaléka Trump politikáját okolja a béreknél gyorsabban emelkedő árakért.

A republikánusok kultúrharcos kampánya ezúttal nem működött

A republikánusok a kampány során igyekeztek csúcsra járatni kultúrharcos politikájukat, s ebben az időszakban nem csupán a jóízlés határait lépték át: újra meg újra felvetődött a kérdés is, hogy pontosan meddig hajlandó elmenni Trump és intézményrendszere, hogy hatalomban maradjanak.

Szokásukhoz híven jelentős összegeket fordítottak arra, hogy azzal riogassanak, a demokraták elsősorban transznemű emberek jogaiért küzdenek: az AP összesítése szerint október 25-ig mintegy 183 millió dollárt költöttek olyan televíziós reklámokra, amelyek a demokratákat transzpolitikájuk miatt támadták.

James Talarico texasi demokrata szenátorjelölt ellen külön lejáratókampányt indítottak, amely elsősorban a genderrel és a szexualitással kapcsolatos nézeteit boncolgatta. Egy Ted Cruzhoz köthető kampányszervezet például többmillió dolláros, spanyol nyelvű reklámkampányban igyekezett Talaricót a texasi keresztény választók előtt szélsőségesként feltüntetni, és J.D. Vance odáig ment, hogy egy kampányrendezvényen Talarico melegségére utalgatott. A demokrata politikus viszont, úgy tűnik, sikeresen kampányolt megélhetési kérdésekkel, és át tudta fordítani az évtizedek óta republikánus államot.

Vivek Ramaswamy ohiói republikánus kormányzójelölt kampányvideójában ellenfele, Amy Acton demokrata kormányzójelölt édesanyját szólaltatta meg – a nő a videóban hazugnak nevezte a lányát, és arra kérte a választókat, ne szavazzanak rá. A reklámban nem szerepelt, hogy Actont 12 éves korában kiemelték a családból, édesapja által elkövetett szexuális erőszak alapos gyanúja miatt. Acton Ramaswamy húzását aljasnak nevezte, utalva arra, hogy kihasználták édesanyja egészségi állapotát – és felhívta a figyelmet az ohiói fiatalkorúakat érintő szegénységre, s az ettől nem független erőszakra. Trump és Vance a reklámot – nem meglepő módon – igyekezett megvédeni. Acton végül szintén jelentős fölénnyel nyerte el a kormányzói széket, több mint 7 százalékpontos különbséggel.

A kampány másik mélypontja volt, amikor a demokraták balszárnyát erősítő és muszlim Ilhan Omar képviselő washingtoni otthonában október 12-én házkutatást tartottak a szövetségi hatóságok. A kutatáskor azt vizsgálták, hogy a politikus szülei közöltek-e valótlan adatokat állampolgárságuk megszerzése során, amikor 1995-ben szomáliai menekültként az USA-ba érkeztek (Ilhan ekkor 8 éves volt). A kutatás során dokumentumokat és Omar telefonját is lefoglalták. Ügyvédei nem látják jogszerűnek az eljárást, és kiemelték, hogy nem mellékes annak időzítése sem: a házkutatás mindössze három héttel a félidős választások előtt történt, miközben a képviselő újraválasztásért indult Minnesotában. Az északi államban végül (ahol egyébként széleskörű civil ellenállás szerveződött az ICE atrocitásai ellen) a demokrata Peggy Flanagan lett szenátor, a szavazatok 53,73%-át megnyerve; az állam ötödik választókerületében pedig jelentős szavazatelőnnyel (62,8%) nyert Omar.

Abdul El-Sayed (korábban a michigani közegészségügyi hivatal vezetője) dolgozói szempontú, a gazdasági egyenlőtlenségeket és az Izraelnek nyújtott amerikai támogatást bíráló kampánnyal győzte le Haley Stevens demokrata képviselőt a párt szenátorjelölti előválasztásán 2026 augusztusában. Stevens kampánya több mint 60 millió dollárnyi támogatásból futott, amelynek jelentős része az Izrael állam politikáit támogató csoportoktól érkezett. Miután El-Sayed legyőzte Stevenst, felerősödött az őt támadó muszlimellenes propaganda – legnagyobbrészt republikánus politikusok és influenszerek részéről. A többi arab származású politikushoz hasonlóan újra meg újra rásütötték, hogy terrorista vagy radikális iszlamista.

Republikánus ellenfele, Mike Rogers bizonyíték nélkül állította, hogy terrorcsoportok finanszírozzák a kampányát, Trump hol szélsőségesnek, hol dzsihadistának nevezte. A Drop Site News oknyomozásából egyébként kiderült, hogy Rogers kampányának két kommunikációs munkatársa is regisztrálta magát „külföldi ügynökként” (ez, a FARA-regisztráció nem jelenti azt, hogy kémtevékenységet végeznének, azt viszont igen, hogy konktéran az izraeli kormány fizeti őket). El-Sayed mindezek ellenére végig szoros versenyben, de behúzta Michigant, a szavazók 51,97%-a voksolt rá.

Bernie Sanders független vermonti szenátor is arra figyelmeztetett, hogy a republikánusok kultúrharcos kampánya egyre kevésbé alkalmas a bizonytalan választók meggyőzésére. Megközelítésük egyik legnagyobb problémája éppen az lehetett, hogy a kulturális konfliktusok középpontba helyezése nem adott választ a szavazók mindennapi gazdasági problémáira.

Helyi népszavazások: adatközpontok és milliárdosadó

Az adatközpontok kérdése legalább a választók legalább egyharmada számára különösen fontos volt, az eredményeken kívül a tegnap tartott népszavazások puszta mennyisége is effelé mutat. Csupán Ohio államban 21 kérdésben szavaztak, Texasban pedig a győztes demokrata kormányzó, Gina Hinojosa az adatközpontok építésének felfüggesztésével kampányolt. 10 államban összesen 41 olyan helyi népszavazási kezdeményezésről döntöttek a szavazók, amelyik az adatközpontokat érintette. Ezek közül 28 korlátozná, 13 javaslat pedig segítené az AI-adatközpontok terjedését –

a szavazások elsöprő többségében voksoltak az adatközpontok ellen a választók.

Négy államban szerepelt az abortuszjoghoz és a reproduktív jogokhoz kapcsolódó népszavazási kezdeményezés. Nevadában és Virginiában az államok alkotmányában rögzítenék ezeket a jogokat, Idahoban állampolgári kezdeményezésre törvényt módosítanának. Missouriban republikánus törvényhozók alkotmányt módosítanának, visszavonva a 2024-ben népszavazással elfogadott abortuszjogokat – ha a választók igennel szavaznak, a terhesség 12. hete előtt is tiltva lesz az abortusz, a rendelkezés továbbá transznemű kiskorúak nemi megerősítő orvosi beavatkozásait is tiltaná.

Kalifornia egyszeri, 5%-os vagyonadót vetett volna ki a milliárdosokra 2026. január 1-jén, amelynek adóbevételeit egészségügyi programokra és élelmiszer-támogatásra fordították volna. A népszavazási kezdeményezés, bár még nincs hivatalos eredmény, a jelenlegi adatok szerint úgy látjuk, elbukott.