Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Megszerezte az elegendő delegáltat Joe Biden a demokrata elnökjelöltséghez

Lényegében biztossá vált, hogy Joe Biden lesz a Demokrata Párt jelölje a novemberi amerikai elnökválasztáson, miután hivatalosan is megszerezte a demokrata előválasztáson elérhető delegáltak többségét, 1991-et.

Biden utolsó versenyben maradt ellenfele, Bernie Sanders április elején lépett ki az elnökjelölti székért folyó versengésből, így a mostani mérföldkő többnyire csak szimbolikus.

„Megtiszteltetés volt a valaha volt egyik legtehetségesebb jelöltcsoporttal versenyezni – és büszke vagyok rá, hogy egyesült pártként nézünk a választások elé. Mostantól kezdve november 3-ig  minden egyes napomat az amerikaiak szavazataiért folyó harccal töltöm (…).

– írta Biden a Mediumra publikált cikkében.

Miről is van szó?

Az amerikai előválasztási rendszerben ún. delegáltakra, a pártok adott államból származó helyi képviselőire fordítódik le az egyes jelöltekre a nyilvánosság részéről adott szavazat. Minden állam a lakosságszámának függvényében kap adott számú delegáltat, ezeket szavazatarányosan osztják el az egyes jelöltek között. Erre azért van szükség, mivel valójában a delegáltak szavaznak pártjuk elnökjelöltjének személyéről mind a Demokrata, mind a Republikánus Párt nyári elnökjelölt-állító kongresszusán.

Léteznek továbbá „szuperdelegáltak” is, ezek a pártok olyan prominens tagjai (például korábbi elnökök), akiknek szavazatát nem az előválasztáson történtek, hanem egyéni preferenciáik határozzák meg. Őket emiatt nem is számolják bele a 3982 delegálti szavazat közé.

A demokrata elnökjelöltség sorsa véglegesen csak augusztus 17-20-án, a Demokrata Párt milwaukee-i jelöltállító kongresszusán fog eldőlni, azonban az idei mérkőzést lényegében már a március 3-ai „szuperkedd” eldöntötte. Ekkor 14 állam szavazott egyszerre, valamint Bernie Sanders korábbi, kis különbséggel aratott győzelmei után ekkor húzott el jelentősen Joe Biden, Obama egykori alelnöke.

Biden bár lényegében bebiztosította helyét a demokraták élén, valamint a demokrata pártelit is osztatlan támogatását fejezte ki felé, Trump ellen nem lesz egyszerű dolga. A Biden-kampány a jelenleg elérhető adatok szerint mindössze százmillió dollárból gazdálkodik, szemben Trumpék 255 millió dolláros büdzséjével – a különbség pedig még úgy is jelentős, hogy az utolsó elérhető hónap, április adatai szerint a hónap folyamán majdnem azonos mennyiségű adományt szereztek kampányaik számára. A májusi pénzügyi jelentéseik egyelőre még nem elérhetők.

Mindeközben egy fegyvertelen fekete férfi, George Floyd brutális, rendőrök általi meggyilkolása miatt nemrég tüntetéssorozat kezdődött az Egyesült Államokban: az eseménysorozatot Cornel West amerikai baloldali filozófus azzal magyarázza, hogy az amerikai tőkés rendszer mostanra végleg megmutatta, hogy képtelen megállítani a vagyoni egyenlőtlenségek kiszélesedését, képtelen törvény előtti egyenlőséget biztosítani az ország minden állampolgárának, és képtelen leállítani a rendőrség nagyobb hatalmú, fehér tagjainak és vezetőinek faji alapú megkülönböztetését, és az ezen alapuló egyre durvább erőszakot.

A novemberi elnökválasztás kimenetelére nagy hatással lehetnek a jelenlegi események. Míg a történtek után Joe Biden és Bernie Sanders is kiállt a tüntetők fő követelései mellett, Donald Trump kilátásba helyezte a hadsereg bevetését. A jelenlegi elnök láthatóan nem nagyon tud mit kezdeni az eseményekkel, – egy később a Twitter moderátorai által erőszakra való felbujtás miatt elrejtett – tweetjében lövetéssel is fenyegette a résztvevőket.

(Wall Street Journal, Politico)