Lényegében biztossá vált, hogy Joe Biden lesz a Demokrata Párt jelölje a novemberi amerikai elnökválasztáson, miután hivatalosan is megszerezte a demokrata előválasztáson elérhető delegáltak többségét, 1991-et.
Biden utolsó versenyben maradt ellenfele, Bernie Sanders április elején lépett ki az elnökjelölti székért folyó versengésből, így a mostani mérföldkő többnyire csak szimbolikus.
„Megtiszteltetés volt a valaha volt egyik legtehetségesebb jelöltcsoporttal versenyezni – és büszke vagyok rá, hogy egyesült pártként nézünk a választások elé. Mostantól kezdve november 3-ig minden egyes napomat az amerikaiak szavazataiért folyó harccal töltöm (…).
– írta Biden a Mediumra publikált cikkében.
Folks, tonight we secured the 1,991 delegates needed to win the Democratic nomination. I’m going to spend every day fighting to earn your vote so that, together, we can win the battle for the soul of this nation. https://t.co/sl3wFGabpg
— Joe Biden (@JoeBiden) June 6, 2020
Miről is van szó?
Az amerikai előválasztási rendszerben ún. delegáltakra, a pártok adott államból származó helyi képviselőire fordítódik le az egyes jelöltekre a nyilvánosság részéről adott szavazat. Minden állam a lakosságszámának függvényében kap adott számú delegáltat, ezeket szavazatarányosan osztják el az egyes jelöltek között. Erre azért van szükség, mivel valójában a delegáltak szavaznak pártjuk elnökjelöltjének személyéről mind a Demokrata, mind a Republikánus Párt nyári elnökjelölt-állító kongresszusán.
Léteznek továbbá „szuperdelegáltak” is, ezek a pártok olyan prominens tagjai (például korábbi elnökök), akiknek szavazatát nem az előválasztáson történtek, hanem egyéni preferenciáik határozzák meg. Őket emiatt nem is számolják bele a 3982 delegálti szavazat közé.
A demokrata elnökjelöltség sorsa véglegesen csak augusztus 17-20-án, a Demokrata Párt milwaukee-i jelöltállító kongresszusán fog eldőlni, azonban az idei mérkőzést lényegében már a március 3-ai „szuperkedd” eldöntötte. Ekkor 14 állam szavazott egyszerre, valamint Bernie Sanders korábbi, kis különbséggel aratott győzelmei után ekkor húzott el jelentősen Joe Biden, Obama egykori alelnöke.
Biden bár lényegében bebiztosította helyét a demokraták élén, valamint a demokrata pártelit is osztatlan támogatását fejezte ki felé, Trump ellen nem lesz egyszerű dolga. A Biden-kampány a jelenleg elérhető adatok szerint mindössze százmillió dollárból gazdálkodik, szemben Trumpék 255 millió dolláros büdzséjével – a különbség pedig még úgy is jelentős, hogy az utolsó elérhető hónap, április adatai szerint a hónap folyamán majdnem azonos mennyiségű adományt szereztek kampányaik számára. A májusi pénzügyi jelentéseik egyelőre még nem elérhetők.
Mindeközben egy fegyvertelen fekete férfi, George Floyd brutális, rendőrök általi meggyilkolása miatt nemrég tüntetéssorozat kezdődött az Egyesült Államokban: az eseménysorozatot Cornel West amerikai baloldali filozófus azzal magyarázza, hogy az amerikai tőkés rendszer mostanra végleg megmutatta, hogy képtelen megállítani a vagyoni egyenlőtlenségek kiszélesedését, képtelen törvény előtti egyenlőséget biztosítani az ország minden állampolgárának, és képtelen leállítani a rendőrség nagyobb hatalmú, fehér tagjainak és vezetőinek faji alapú megkülönböztetését, és az ezen alapuló egyre durvább erőszakot.
A novemberi elnökválasztás kimenetelére nagy hatással lehetnek a jelenlegi események. Míg a történtek után Joe Biden és Bernie Sanders is kiállt a tüntetők fő követelései mellett, Donald Trump kilátásba helyezte a hadsereg bevetését. A jelenlegi elnök láthatóan nem nagyon tud mit kezdeni az eseményekkel, – egy később a Twitter moderátorai által erőszakra való felbujtás miatt elrejtett – tweetjében lövetéssel is fenyegette a résztvevőket.
(Wall Street Journal, Politico)
