Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Bíróság: az állam nem fizettetheti ki a verőemberei bérét az elpusztított kishantosi biogazdasággal

5 éve indított pert az állam a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace ellen, 14 millió forintot és annak kamatait követelve a két szervezettől, amiért megpróbálták megvédeni Magyarország egyedülálló biogazdaságát a pusztítástól. A bíróság első fokon úgy döntött, az állam keresete megalapozatlan, ezért elutasította azt.

Az egykor a magyar biogazdálkodás fellegvárának számító mintagazdaság 452 hektáros területét az állam vette el 2012-ben, amikor földjeire pályázatokat írt ki, a kishantosaik azonban hiába pályáztak, a rendkívül értékes, fenntartható mezőgazdaságot képviselő területet halálra ítélték.

„Összesen 17 per indult az ökológiai mintagazdaság ügyében. Megszámlálhatatlan tárgyaláson küzdöttünk nemcsak Kishantos, hanem az összes magyar gazda érdekében azért, hogy a tisztességtelen, alapvető jogszabályokat semmibe vevő pályázati rendszert, annak szándékosan átláthatatlanná tett elbírálását, a jogorvoslat minden lehetőségét kizáró pályázati döntéseket megsemmisíttessük az egyetlen lehetséges úton, a független magyar bíróságok ítéleteivel.”

– írja a Greenpeace.

az őrőz-védő cég emberei. fotó: Greenpeace Magyarország, Flickr

A folyamatban lévő birtokvédelmi perek ellenére az „új bérlők” művelésbe vétel címszó alatt 2014 áprilisában egyetlen nap alatt beszántották Kishantos 400 hektárnyi, aratás előtt lévő bionövényét , 117 millió értékű növényállományt, több évtized munkáját. A Greenpeace aktivistái és magánemberek ekkor csendes, békés jelenlétükkel fejezték ki tiltakozásukat a helyszínen, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet viszont egy őrző-védő cég biztonsági embereit bérelte fel a terület védelmére. Ez 14 millió forintjába került az államnak, ami miatt kártérítési pert indított, vagyis – ahogy azt korábban Ács Sándorné, a kishantosi ökogazdaság vezetője mondta a HVG-nek – velük akarták kifizettetni még az ellenük küldött „kigyúrt kopaszok” bérét is.

a beszántott föld. forrás: Kishantos organic farm and education centre, facebook

A bíróság az 5 éve húzódó perben végre kimondta elsőfokon: Kishantos „a környezeti értéknek minősülő biogazdaság védelme érdekében a tőle elvárható gondossággal járt el, felróhatóság nem terheli”, és alappal vélelmezte, hogy az évtizedek alatt általa kialakított ökológiai mintagazdaság olyan környezeti érték, „amely méltó az alkotmányos szintű védelemre, abban részesülni is fog.”

A bíróság szerint a Greenpeace pedig csupán a gyülekezési jogával élt, amikor békésen védte Kishantost, nem követett el jogsértést.

a greenpeace aktivistái tiltakoznak kishantoson. forrás: Greenpeace Magyarország, flickr

„Sokan voltunk, akik az évek során rengeteg időt, pénzt és hatalmas energiákat fektettünk az igazságért vívott küzdelembe. Főleg a kishantosi ökogazdaságot valaha oly sikerrel működtető szakemberektől követelt ez tragikusan nagy áldozatot. Bolye Ferenc – az országban egyedülálló tudással rendelkező ökogazda, aki megálmodta és megvalósította a Kishantosi Vidékfejlesztési Központot – belehalt abba, hogy végig kellett néznie 22 éve szeretve gondozott földjeik tönkretételét. Meghalt földjeivel együtt, amelyben az új bérlők megölték az életet a gyomirtókkal, rovarölőkkel, vegyszerekkel”

– írja a Greenpeace.

Bolye ferenc. Forrás: Kishantos organic farm and education centre, facebook

A szervezet úgy véli, 7 év után végre igazságot szolgáltattak Kishantosnak.

„Mind Kishantos, mind a Greenpeace Magyarország örömmel üdvözölte a bíróság döntését, amely újra reményt ad és megerősít minket abban, hogy bízhatunk a törvényeinket érvényesítő független bíróságokban”

– írja a Greenpeace mai közleményében.

Kiemelt kép: Greenpeace