Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Sürgősen javítani kell a levegő minőségén, hogy enyhíthető legyen a járvány esetleges második hulláma

A koronavírus-járvány esetleg második hulláma ellen a levegő minőségének javításával is tennünk kell – hívja fel a figyelmet a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ), az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) és a Levegő Munkacsoport az országgyűlési képviselőknek néhány napja küldött levelében.

A három szervezet arra kéri a képviselőket, pártállásuktól függetlenül fogjanak össze, és kezdeményezzék, hogy a kormány haladéktalanul hozzon intézkedéseket a légszennyezés jelentős csökkentésére, így elősegítve, hogy enyhíthetők legyenek a koronavírus-járvány esetleges második hullámának a következményei.

Számos kutatás jutott arra az eredményre – az Amerikai Egyesült Államokban, Európában és Kínában egyaránt –, hogy a szennyezett levegő jelentősen súlyosbítja a koronavírus-járványt. Ez még akkor is megtörténik, ha a lakosság csak rövid ideig van kitéve magas légszennyezettségnek. Ennek okra egyrészt az, hogy a szennyezett levegő és a koronavírus elsődlegesen ugyanazokat a szerveket támadja meg: a szívet és a keringési rendszert, valamint a légzőszerveket, és ha ilyen kettős hatás lép fel, az immunrendszer nagyobb eséllyel vall kudarcot. Másrészt a légszennyező részecskék felületén a vírusok megtapadhatnak, és ott még órákig fertőzőek maradhatnak.

Egy további új kutatás szerint a gépjármű-közlekedésből, illetve a dohányzásból  származó rendkívül apró légszennyező részecskék (PM10) hatására jelentősen megnövekszik a légzőszervekben egy bizonyos enzim (ACE2) mennyisége, amelyen keresztül képesek bejutni a sejtekbe a koronavírusok – hívják fel a figyelmet.

Bár a kormány 2011-ben programot indított a kisméretű szálló por csökkentésére, illetve nemrég nyilvánosságra hozta a 2030-ig szóló Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot (OLP), a szervezetek figyelmeztetnek: nem várhatunk 2030-ig, a lakosság egészsége védelmében és az újabb gazdasági visszaesés elkerülésére azonnali intézkedésekre van szükség.

A Levegő Munkacsoport egyébként nemrég ízekre szedte a kormány levegőszennyezés elleni intézkedéscsomagját, mivel az semmiféle konkrét intézkedést nem tartalmaz például a lakossági hulladékégetés kiküszöbölésére, de a régebbi, használt autók beváltási rendszerére sem. Lukács András, a szervezet elnöke – miközben afelől is kétségét fejezte ki, hogy az OLP egyáltalán minden elemében megvalósul – felhívta a figyelmet arra, hogy még ha így is lenne, a tervezett intézkedések szinte semmilyen mérhető arányban nem csökkentenék a levegőszennyezettséget a következő tíz évben.

A három szervezet szerint:

  • határozott lépéseket kell tenni a széles körben elterjedt lakossági hulladékégetés felszámolására,
  • meg kell tiltani a legszennyezőbb szénfajták (mindenekelőtt a lignit) értékesítését a lakosságnak,
  • el kell érni, hogy ahol tűzifával fűtenek, ott kizárólag száraz fát használjanak,
  • a rászorulóknak fűtési támogatást kell adni, hogy kevésbé szennyező tüzelőanyagokat használjanak,
  • fel kell gyorsítani az épületek és berendezéseik energetikai korszerűsítését (bár ez csak hosszabb távon hoz eredményt),
  • a közlekedés terén ösztönözni szükséges a környezetkímélőbb mobilitási módokat,
  • a kormány által végrehajtott eddigi nagyszabású kampányok mértékével azonos mértékű kampányt kell folytatni a lakosság felvilágosítására is a légszennyezettséget illetően.

A légszennyezés kérdése koronavírus-járvány nélkül is óriási probléma, hiszen békeidőben is évente kb. 14 ezer ember hal meg idő előtt, több mint egymillió pedig megbetegszik a rossz levegőtől, a krónikus betegségekben szenvedők tünetei pedig romolhatnak. A hideg idő beálltával menetrendszerűen érkeznek a jelentések a levegő minőségének romlásáról és a szmogriadóról, hiszen az ország szegényebb szegleteiben nincs sok választási lehetőség: csak a háztartási kályhákban való fűtésre teljesen alkalmatlan, rossz minőségű lignitre futja (sőt, szociális tüzelő gyanánt is ehhez lehet hozzájutni), aminek füstje jelentős kén- és hamutartalma miatt súlyosan egészségkárosító hatású is lehet, de még ez is jobb a fagyhalálnál. A lakosság egy része ugyanakkor a légszennyezéssel kapcsolatos tudás hiányában, megszokásból éget helytelenül, ami a fűtési szezonon kívül is problémát okoz.

Mindezek fényében tehát érthető, miért borzasztóan sürgető a levegő minőségének javítása, ehhez azonban leginkább politikai akaratra lenne végre szükség.

Kicsi (és nem azonnali), de annál fontosabb lépés lehet a kormány tegnap nyilvánosságra került  döntése, miszerint jövő évtől tilos lesz az avarégetés Magyarországon. A Levegő Munkacsoport szerint ez hatalmas siker, a következő fél évben azonban fel kell készülni arra, hogy valóban érvényt lehessen szerezni ennek a változásnak: felvilágosító munkára van szükség, hogy mindenki megértse, miért nem szabad égetni, s hogy mindenki tudatában legyen annak, hogy településén milyen legális módszerek vannak arra, hogy az eddig elégetett avart más módon kezelje – írja a szervezet Facebook-oldalán.

Címlapkép: MTI / Balogh Zoltán