Egészségtelen volt a levegőminőség tegnap Kazincbarcikán, Miskolcon, Putnokon és Sajószentpéteren, további öt településen pedig kifogásolható volt, és nagy valószínűséggel ma is az, mivel a meteorológiai előrejelzés alapján javulás nem várható a következő napokban – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ mai Facebook-posztjából. A probléma jelentős: 2017-es adatok szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt, több mint egymillióan pedig megbetegszenek a légszennyzettség miatt.
Az állami szerv szinte naponta posztol az országban tapasztalható romló levegőminőségről, ami már törvényszerűnek mondható a hideg idő beálltával. A Népegészségügyi Központ Facebook-posztjaiban előszeretettel ajánlja a lakosság figyelmébe a kormány Fűts okosan! programját, amely segíteni kíván abban, hogy milyen tüzelőanyagot, milyen módon használjunk fűtésre, illetve tippeket ad a környezetszennyező és egészségre ártalmas hatások minimalizálására, továbbá a fűtési kiadások csökkentésére.
„Amíg a földgáz használata esetén az egészségügyi szempontból legveszélyesebbnek tekintett kisméretű részecske kibocsátás elhanyagolható, ezzel szemben a szilárd tüzelőanyagok elégetésekor nagy mennyiségű károsanyag kerülhet a levegőbe.
A szilárd tüzelőanyagok között is nagy különbségek vannak. Amennyiben szén vagy fa között kell választanunk, inkább a fát preferáljuk. Ha úgy döntünk, hogy a szenet választjuk tüzelőanyagként, gondoljunk arra, hogy az olcsóbb, de rosszabb minőségű (magasabb kéntartalmú) barnaszenek és lignit használata során okozott légszennyezettség is nagyobb.”
– olvasható a program köszöntőjében.
És persze a Népegészségügyi Központ is figyelmeztet: a romló levegőminőség miatt az arra érzékenyeknél légzőszervi tünetek jelentkezhetnek, illetve a krónikus betegségben szenvedők panaszai súlyosbodhatnak.
Egészségünk megőrzése érdekében azonban sokat tehetünk: mellőzzük a festett és kezelt fa, műanyag, gumiabroncs, ruhanemű, illetve az egyéb hulladékok tüzelését. Már ha választhatunk egyáltalán…
A levegő minősége leginkább a lakossági égetés és fűtés miatt romlik, és bár a légyszennyezés részben valóban ismerethiány miatt, nem megfelelő anyagok (pl. kerti vagy háztartási hulladék) elégetése miatt alakul ki, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy sokaknak egyszerűen nem jut más lehetőség, mint hogy önmagukat és környezetüket mérgezve szálljanak szembe a mínuszokkal télen.
Miközben minden évben azt mutatják a statisztikák, hogy rengeteg embertársunk nem az utcán, hanem saját fűtetlen lakásában fagy halálra, sokak számára csak az alacsony fűtőértékű, rossz minőségű tüzelő, a ruhák vagy a szemét égetése jelenti az egyetlen túlélési lehetőséget.
A tűzifa ára egyre emelkedik (2018-ban mázsája 300 forinttal, 3500 forintra emelkedett, 2019 végén, egy mázsa száraz és jó fűtőértékű bükkfatüzelő már 3990 forintot ért Borsodban) és az önkormányzati tüzelő (ami szerencsésebb esetben nem nedves fa) sem tart ki egész télen.
Miskolcon például minden télen menetrendszerűen válik egészségtelenné, majd veszélyessé a levegő, a környékbeli falvakban és szegregátumokban ugyanis csak a háztartási kályhákban való fűtésre teljesen alkalmatlan, rossz minőségű lignitre futja (sőt, szociális tüzelő gyanánt is ehhez lehet hozzájutni), aminek füstje jelentős kén- és hamutartalma miatt súlyosan egészségkárosító hatású is lehet.
A Miskolc és Ózd környéki falvak helyzetéről készült riportunk itt olvasható.
A telenként sűrű füstfelhőbe burkolózó falvak legfőbb társadalmi krízisét az energiaszegénység jelenti. A lakossági égetés miatt létrejövő légszennyezés felszámolásához sokkal inkább politikai akaratra (és kb. egy stadion árára) van szükség, mint a lakosság edukációjára. Elengedhetetlen például az épületek korszerűsítése, szigetelése és az alacsony károsanyag-kibocsátású fűtési rendszerek telepítése, de kezdetnek már az is megtenné, ha legalább megfelelő tüzelő kerülne a megfelelő kályhákba.
