Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Benyújtotta a gyöngyöspataihoz hasonló kártérítési pereket nehezítő törvényjavaslatot Horváth László

Frissítés 11:40

Mégis törvénymódosítással nehezítheti a kormány az iskolai szegregáció miatt indított kártérítési pereket. Horváth László, Gyöngyöspata fideszes országgyűlési képviselője a közmédiában bejelentette: külön törvényjavaslatot nyújtott be, miszerint a jövőben a gyöngyöspataihoz hasonló perekben, ha valakit oktatásban ér hátrány, pénzbeli kártérítés helyett oktatásban és képzésben kell a kártérítést intézni.

Nem fordulhat elő még egyszer, hogy „szegregációra hivatkozva Soros-szervezetek cigány családokat eszközül felhasználva pénzszerzési akciókat indítsanak, felrúgják a társadalmi békét, és olyan modellt díjazzanak, ahol az is kap milliókat, aki nem járt iskolába és aki erőszakos volt”

– fogalmazott.

Korábban írtuk:

Eltűnt a köznevelési törvény módosító tervezetéből az a fideszes javaslat, amely törvényi szinten is megerősítette volna, hogy azoknak, akik bizonyítottan iskolai szegregációt szenvedtek el, ne csak pénzbeli kártérítést, hanem oktatási, felnőttképzési szolgáltatást is megítélhessen a bíróság „sérelemdíjként” – írja a Népszava. Az indoklás szerint a köznevelési törvény módosítására a gyöngyöspatai kártérítési perben hozott ítélet kapcsán „merült fel igény”.

A javaslat a gyöngyöspatai diákokat korábban képviselő ügyvéd szerint üzenet lett volna annak a több ezer másik gyereknek, akik szintén perelhetnének a velük szemben elkövetett jogsértésekért, illetve azt is mutatja, hogy a roma gyerekeket ért jogsértéseket külön kell kezelni minden más személyiségi jogi jogsérelemtől, nekik nem jár pénzbeli kártérítés.

Mint az ismeretes, 3 év pereskedés után a bíróság tavaly szeptemberben 62 érintett gyereknek összesen 100 millió forint értékű kártérítést ítélt meg, az iskola fenntartója azonban csak természetbeni kártérítést lett volna hajlandó adni – vagyis pénz helyett oktatással fizetett volna -, ezért felülvizsgálati kérelmet kért, amit a Kúria idén májusban elutasított.

Míg a kártérítésekkel kapcsolatos javaslat eltűnt a köznevelési törvény módosító tervezetéből, a Kúria döntése után bekerült viszont az iskolaőrség bevezetésének javaslata. Tehát úgy tűnik, a kormány már nem a pereskedéstől akarja eltántorítani a szegnegáltan oktatott diákokat, illetve útmutatást adni a bíróságoknak, hogy az ilyen esetekben hogyan kellene eljárniuk, hanem egyenruhásokkal tartatna „rendet” és „vezetné ki az erőszakot az iskolákból”. Mint arra folyamatosan utaltak kormánypárti politikusok a gyöngyöspatai ügy kapcsán, szerintük a tanárok elleni erőszak a roma diákokra jellemző, ez alapján pedig most az is egyértelműnek tűnik, elsősorban kik ellen irányul az iskolaőrség bevezetése.

Horváth László, Heves megye választott országgyűlési képviselője a  törvénymódosítás kapcsán nemrég arról beszélt, a gyöngyöspatai diákok között volt olyan is, aki „erőszakos, javítóintézetbe is került, kerülte az iskolát, apja pedig, aki többször súlyos testi sértést követett el, most a börtönbizniszből vár sok milliót”. Ez alapján arra az általánosító következtetésre jutott, hogy az erőszak gyökere nem az iskolában van, hanem a családban, ahol a gyerek megtanulja a viselkedési mintákat, amiket majd bevisz az iskolába, ezért az erőszakos gyerekek családjától 1 évre elvehetik a családi pótlékot, illetve lejjebb vihetik a büntethetőségi korhatárt is.

Orbán Viktor még korábban egy interjúban szintén a romák felelősségét hangsúlyozta. A miniszterelnök akkor úgy vélte, hogy „az elmúlt években áldatlan állapotok jöttek létre” Gyöngyöspatán, mert sok család nem küldte be a gyerekeket az iskolába, akit pedig beküldtek, az nem tartotta be a házirendet, fenyegette a tanárokat. Ha a tanárok próbáltak rendet rakni, megvádolták őket rasszizmussal, ezért a nem roma magyarok szép lassan elkezdték kivenni a gyerekeiket az iskolából, és beitatták őket egy másikba.

Az iskolai erőszak kérdése azonban korántsem annyira egyszerű probléma, amilyennek a Fidesz megpróbálja beállítani, számos oka van, az pedig semmiképp sem állítható, hogy csak roma diákok követnék el. Mint azt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete korábban jelezte: nem értenek egyet az intézményi erőszakra adott válasz ennyire leegyszerűsítő módjával, az iskolai erőszak sokkal összetettebb kérdés annál, hogysem kizárólag a rendfenntartás eszközével és a büntethetőség kiterjesztésével adjon rá választ egy felelős oktatásirányítás.

A szakszervezet szerint ez nem több tüneti kezelésnél, ami elképzelhető, hogy rövidtávon, néhány esetben valóban megoldást nyújt majd, ugyanakkor emellett muszáj lenne a problémák megelőzésre is tervet kidolgozni.

Iskolaőrséggel semmiképp sem pótolhatók az iskolákból nagy számban hiányzó pszichológusok, szociális és más segítő szakemberek, akiknek jelenléte megelőzhetné a konfliktusokat.

Címlapkép: Diákok a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola előtt 2020. január 21-én. (Fotó: MTI/Komka Péter)