Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Törvényt módosítana a kormány, hogy ne fordulhasson elő még egyszer a gyöngyöspataihoz hasonló per

Jogszabályba foglalná a kormány, hogy a bizonyítottan iskolai szegregációt elszenvedő diákok számára ne csak pénzbeli kártérítést, hanem oktatási, felnőttképzési szolgáltatást is megítélhessen a bíróság „sérelemdíjként” – tudta meg a Népszava egy birtokába került törvénymódosító javaslatból. Az indoklás szerint a köznevelési törvény módosítására a gyöngyöspatai kártérítési perben hozott ítélet kapcsán „merült fel igény”.

A gyöngyöspatai diákokat korábban képviselő ügyvéd, Kegye Adél szerint azonban a bíróságnak eddig is megvolt a lehetősége, hogy nem pénzbeli, hanem úgynevezett természetbeni kártérítést ítéljen meg, így az eredmény szempontjából a törvénymódosítás nem okoz nagy változást.

Az ügyvéd szerint sokkal inkább arról van szó, hogy annak a több ezer másik gyereknek üzen ezzel a kormány, akik szintén perelhetnének a velük szemben elkövetett jogsértésekért, illetve azt is mutatja, hogy a roma gyerekeket ért jogsértéseket külön kell kezelni minden más személyiségi jogi jogsérelemtől, nekik nem jár pénzbeli kártérítés.

Emellett véleménye szerint ez egy burkolt iránymutatás is a bíróságoknak, hogy a jövőben hogyan kellene dönteniük a hasonló ügyekben.

Mint ismert, a gyöngyöspatai szegregációs ügyben az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indított pert, amit 2015-ben meg is nyert: a Kúria határozatban bizonyította, hogy a szegregáltan tanított roma gyerekek alacsonyabb szintű oktatásban részesültek, nem vehettek részt iskolai rendezvényeken, illetve kevésbé fértek hozzá például informatikai ismeretekhez, úszáshoz, nyelvtanuláshoz mint a többi tanuló.

Annak ellenére azonban, hogy a bíróság elismerte a szegregációt, nem történtek valós lépések, hiszen az iskolafenntartó megtagadta a bírósági határozat végrehajtását, hogy megszüntesse a roma gyerekek szegregálását.

Ezt követően a gyerekeket képviselő alapítvány támogatásával partnerségbe tömörülve indítottak peres eljárást az érintett roma családok az iskola, annak fenntartója és később, közvetett módon a kormány ellen azért, hogy megtéríttessék az elveszített – és soha vissza nem szerezhető – minőségi oktatás lehetőségét és azokat az éveket, melyeket megalázó körülmények között kellett eltölteniük.

A bíróság végül 62 érintett gyereknek összesen 100 millió forint értékű kártérítést ítélt meg, a fenntartó azonban csak természetbeni kártérítést hajlandó adni, vagyis pénz helyett oktatással fizetne. A perben a kormány végig azzal érvelt, hogy a gyerek saját maguk és családjaik életkörülményeinek köszönhetik, hogy nem voltak sikeresek az életben és a munkaerőpiacon, az ítéletet követően pedig Orbán Viktor, illetve más kormánypárti politikusok és lapok is súlyosan általánosító és gyűlöletkeltő kijelentéseket tettek a romákkal kapcsolatban, amelyek tovább fokozzák velük szemben az előítéleteket.

Februárban több ezren vonultak utcára az igazságszolgáltatás védelmében, miután a kormány tulajdonképpen kijelentette: nem hajtja végre a jogerős bírósági ítéletet, mert az szerinte sérti a többségi társadalom igazságérzetét, helyette inkább nemzeti konzultációt indít. Az ügyet végül a nemzeti konzultációval együtt elsodorta a koronavírus-járvány, de úgy tűnik, a közeljövőben újra napirendre kerülhet.

Az erősödő cigányellenes retorikáról, a társadalmi béke és az igazságszolgáltatás veszélybe kerüléséről és az emiatt szervezett tüntetésről Setét Jenővel, az Idetartozunk Egyesület elnökével készített interjúnk itt olvasható.

Címlapkép: MTI/Balazs Mohai