Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Orbán Viktor szabadon engedte a szélsőjobboldali kutyáit” – interjú Setét Jenővel

11 évvel ezelőtt, 2009. február 23-án történt a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság, amely egy – hat emberéletet követelő – cigányok elleni, rasszista gyilkosságsorozat része volt. Az áldozatok mellett azonban arról sem feledkezhetünk meg, hogy idén az Orbán-kormány kommunikációjának egyik főszereplőjévé vált a cigányság. A gyöngyöspatai szegregációs perrel kapcsolatban a miniszterelnök súlyos, általánosító állításokat fogalmazott meg a cigányokkal szemben, mindeközben pedig nemzeti konzultációval próbál legitimációt szerezni (vagy legalábbis úgy tenni) egy jogerős bírósági ítélet megtagadására. Az erősödő cigányellenes retorikáról, a társadalmi béke és az igazságszolgáltatás veszélybe kerüléséről és az emiatt szervezett tüntetésről Setét Jenővel, az Idetartozunk Egyesület elnökével beszélgettünk.

Mérce: Vasárnap lesz 11 éve, hogy neonáci támadás ért egy tatárszentgyörgyi cigány családot, melynek következtében meghalt egy kisfiú és édesapja. Hogyan alakult azóta a cigányság helyzete Magyarországon? Mit gondol Orbán Viktor közelmúltbeli megszólalásairól a cigánysággal kapcsolatban?

Setét Jenő: A változás nehezen tetten érhető, pozitív irányú változásról nehezen lehetne beszámolni, kiváltképp úgy, hogy véleményem szerint az, aminek most tanúi vagyunk, az elmúlt 30 év legdurvább kormányzati támadása a bíróságok függetlensége és a cigány közösségek ellen is. A helyzet kétségbeejtő, mert legyenek bármilyen nehéz társadalmi problémák, szociális kérdések vagy feszültségek, egy működő demokráciában, egy működő intézményrendszer mellett a diktatúra és az autokrácia gyanúja nélkül sokkal inkább kezelhetőek ezek a kérdések. Egy ilyen társadalmi klímában, egy ilyen viszonyrendszerben rendkívül veszélyes dolog, amikor a kormány azt gondolja, hogy a saját országa polgárainak egy részére rátámadhat vagy relativizálhatja a jogbiztonságot és az igazságszolgáltatás intézményrendszerét.

Nem láttam arra az 1990-es rendszerváltás óta egyetlen kormányzattól sem példát, hogy a regnáló kormányfő egy folyamatban lévő bírósági perben nagyon határozott álláspontot foglaljon, és azt negatívan értékelje. Ez egy rendkívül veszélyes dolog, ugyanis a hatalmi ágak szétválasztását nem véletlenül találták ki néhány száz évvel ezelőtt. Van ebben egy nagyon ésszerű és logikus magyarázat, mégpedig, hogy nem lehet minden hatalom egyetlen ember kezében centralizálva, mert az önkényuralomhoz vezet. Ezért most Magyarországon a 10 milliós honfitársi közösség dolga fenntartani a demokráciát és a hatalmi ágak szétválasztását, és azt mondani, hogy léteznek olyan társadalmi konszenzussal megszabott határok, amelyeket senki nem léphet át.

Függetlenül attól, hogy gyári munkás vagy miniszterelnök, egy bírói ítélet mindenkire kell, hogy vonatkozzon.

Úgy tűnik, az egyre sokasodó nem roma szövetségeseink ugyanezt gondolják, sőt azt látom, hogy a baloldali és mérsékelt jobboldali gondolkodók, értelmiségiek (és még például a pszichológus szakma) is. Nagyon világos a keretrendszer: nem más a cél, mint elkölteni az ügyben megítélt 100 millió forintos kártérítés sokszorosát, a nemzeti konzultáció ugyanis körülbelül 5 milliárd forintba fog kerülni, miközben tudjuk, hogy egyetlen nemzeti konzultáció sem volt valódi kérdéssor, nem volt valódi hatékonysága, a mostani is csak arra alkalmas, hogy szítsa a cigányokkal szembeni előítéleteket, indulatokat. Csak most éppen a kormány teszi azt, amit a tatárszentgyörgyi sorozatgyilkosságot megelőzően a szélsőjobboldal politikai ereje és néhány véleményformáló tett.

Nem véletlenül raktuk a tüntetésünket február 23-ára: a sorozatgyilkosságot követően Gyöngyöspata volt az első olyan emblematikus hely, ahol a szélsőjobb több hónapra foglyul ejtette az ott élő roma közösséget, és arra kényszerítette, hogy elviselje az ellene irányuló szóbeli, fizikai atrocitásokat és terrort.

És most van egy Gyöngyöspata kettő, csak most nem a szélsőjobboldali milíciák, hanem maga a kormány a támadó.

A tatárszentgyörgyi sorozatgyilkosság tizedik évfordulójára 2019-ben több cikkel is megemlékeztünk, amiket itt lehet elolvasni.

M: Ezek szerint lát összefüggést a kormány cigányellenes retorikája és az újra feléledő szélsőjobboldali vonulások között?

S.J.: Igen, és jelenleg a miniszterelnök úr még ha nem is olyan radikális kifejezéseket használ, mint a szélsőjobboldali Jobbik, a rasszizmus „szalonképes” nyelvét beszéli, és nagyon világos közvetlen és közvetett üzeneteket fogalmaz meg.

Amikor a miniszterelnök azt mondja, hogy a cigányok munka nélkül jutnak jövedelemhez, az egy előítélet megerősítése. Csakhogy ezek a cigányok súlyos kárt szenvedtek el a károkozóktól. A magyar bíróság egyrészt megállapította a károkozás tényét, másrészt a vétkeseket arra kötelezte, hogy az áldozataiknak pénzbeli jóvátételként fizessenek ki kártérítést. De ez kiváló politikai alkalom arra a miniszterelnöknek, illetve a Fidesznek országosan és helyi szinten is, hogy összébb rázza a szavazótáborát, és a szélsőjobb nyelvén beszélve szavazatokat söpörjön be. Nekünk ezzel az a bajunk, hogy nem szeretünk politikai meccsekben eszközök – kvázi pingpong labdák – lenni,

ugyanis mi élő, lélegző emberek vagyunk, akik ugyanúgy egyszer élnek, mint mindenki más, és szeretnénk teljes jogú polgárok és boldog emberek lenni.

Mi egyszerre szólalunk meg ebben a dologban magyar minőségünkben és cigány minőségünkben. Hogyha nem cigányokról lenne szó, akkor is felháborítana a bíróság függetlenségének a megtámadása, és hogyha nem ez a kormány lenne hatalmon, akkor is tiltakoznék, mert maga a jelenség az, ami tűrhetetlen: hogy bárki azt gondolja magáról, hogy ő a törvény fölött áll, és bármit megtehet. El a kezekkel a bíróságoktól! Nem tudok mást mondani magyar állampolgárként.

Orbán Viktor szemforgató és aljas módon beszél. Neki az sem baj, ha elveszíti a Fidesz cigány szavazóit – akik éppenséggel a gyöngyöspataiak között is vannak -, csak a szélsőjobboldal szavazóit megszerezhesse. Azt gondolom, azért is arcátlan a nyilatkozata, mert nem ismeri azt a hatvan embert, akinek megítélte a bíróság a kártérítést: nem tudja, hogy közülük ki dolgozik, ki nem dolgozik, ki járt felnőttképzésre, ki nem járt… semmit nem tud róluk.

Attól embertelen ez a retorika, mert ő gyerekeket (akik ma már fiatal felnőttek) támad ezzel a politikájával, akik rengeteg megalázást szenvedtek el korábban az iskolában, rendkívül nehéz életük van versenyképes iskolai végzettség nélkül. És ő minden politikai hatalmát felhasználva ezekre a fiatalokra támad, és szorítja be őket olyan megalázó sarokba, ahol csak negatív jelzőkkel illetik őket. Nem hiszem, hogy a harminc éve parlamentben ülő Orbán Viktor többször fogott kapát, kaszát, ásót a kezében, mint ezek a cigány emberek.

Nem tudom, hogy van-e olyan mélység, amit a Fidesz ebből a szempontból nem járt meg, és azt hiszem, most, hogy egyöntetűen beleálltak a bíróság ítéletének a relativizálásába, a cigányok kollektív megszégyenítésébe, ez talán egy új fejezet. Bár én emlékszem arra, hogy 2010-ben, amikor a Jobbik a csúcson volt, Orbán Viktor is ráült arra a hullámra.

M: És ráül most is?

S.J.: Abszolút. A kettő összefügg. Orbán Viktor szabadon engedte a saját szélsőjobboldali kutyáit, ez pedig a Mi Hazánk Mozgalom, Toroczkaival együtt. Ezek nem véletlenszerűen lépnek fel, megkapták a zöldlámpát, hogy ezt lehet. De akkor a Fidesz politikusainak viselniük kell a felelősséget mindenért. Azért a feszültségért, amit odavittek most Sályba, azért, amit odavittek Miskolcra, és azért, amit majd megpróbálnak továbbvinni.

Mert mit ad Isten, valahogy a körutat, meg a Blaha Lujza teret sem özönlötték el a migránsok a sok-sok milliárdból fenntartott kormányzati kampányok ellenére sem. Hát akkor kire lőjünk? Itt vannak ezek a cigányok, ezek mindig kéznél vannak! Arra, hogy mi igazi magyarok vagyunk-e, vagy a nem cigányok, azt szoktam válaszolni, hogy mi általában akkor lehetünk magyarok, ha meg kell halni a hazáért a szabadságharcokban, két szabadságharc között meg csak cigányok.

M: Mit gondol arról, hogy legalább háromszor annyian voltak a roma ellentüntetők a hétvégén Miskolcon, mint a Mi Hazánk Mozgalom fáklyás felvonulásán? Erős a szolidaritás a cigányságon belül?

S.J.: Borsod (és sok más) megye számtalan pontjáról jöttek roma közösségek, mert ezt nem akarják tűrni a továbbiakban. Mi már tudjuk, hogy nekünk hat ártatlan áldozatba került ez a politika. Hat ártatlan, egyszerű, vétlen ember életébe került ez a gyűlölködő politika, köztük egy ötéves kisfiú életébe.

Nem fogjuk még egyszer eltűrni, minden lehetséges törvényes eszközzel ellen fogunk állni. Betelt a pohár. Nem vagyunk azok, akiket bármikor elő lehet venni, le lehet pofozni és be lehet küldeni a sarokba. Orbán Viktor majd vessen számot a saját cigány szavazóival, vagy nézzen a szemükbe, ha bír.

M: Mennyire szolidáris a cigánysággal a többségi társadalom?

S.J.: Azt hiszem, ebben a társadalmi megmozdulásunkban minden korábbinál nagyobb szolidaritást érzünk magunk mellett. Egyrészt 30 partnerszervezettel szervezzük a tüntetést, és ennek majdnem a fele nem romákból áll. Nem hagyhatjuk, hogy a bírói kart gyarmatosítsa Orbán Viktor, ezt egész egyszerűen nem tűrhetjük el. A CÖF majd kiáll a Fidesz mellett, mi, a többiek (vagyunk itt néhány millióan ebben az országban) pedig ki fogunk állni a bíróságok mellett.

M: Miért fontos kimenni vasárnap? Kiket várnak a tüntetésre?

S.J.: Mindazoknak, akik nem alattvalóknak, hanem polgároknak gondolják magukat, ott a helyük. A kormány erős szereplő, és minden eszköze megvan. Nekünk, akik nem értünk velük egyet ebben az ügyben, nekünk is erősnek kell lennünk. Magyarország nem magánbirtok. Magyarország ez idő szerint még nem feudum. Nem kell, hogy visszatérjenek a Csák Máték, meg a párthatározatok ideje, amikor a bírósági ítéletek a pártközpontokban fogalmazódtak. Úgyhogy mindenkit szeretettel várunk, aki egy erőteljes, ám békés és hangos tüntetésen azt szeretné mondani, hogy mi a bíróságokkal vagyunk.

A vasárnapi tüntetés délután 13:00-kor kezdődik, a gyülekező a Nyugati téren, Puczi Béla emléktáblájánál lesz. A tüntetésről több információt a Facebook esemény oldalán lehet megtudni. A tatárszentgyörgyi áldozatokról szombaton 17 órától emlékeznek meg a VIII. kerületi Szilágyi utca 5. alatt.