Első fokon jelentős mértékű, összesen 89 millió forintos kártérítést ítélt meg kedden az Egri Törvényszék azoknak a roma diákoknak, akik még 2016-ban indítottak pert az állam ellen, amiért hátrányos helyzetben kellett tanulniuk a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában.
Bár az ítélet még nem jogerős, nagy győzelem ez az érintett hatvan tanulónak, ugyanis először fordult elő, hogy tömegesen léptek az állammal szemben a hátrányba hozott diákok.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) összesen 62 gyerek nevében perelte az iskola fenntartóját, közülük hatvannak igazat adott a bíróság.
A keddi ítélethirdetést hosszú, több mint fél évtizedre visszanyúló folyamat előzte meg. A kisebbségi ombudsman még 2011-ben gyűjtött adatokat a gyöngyöspatai általános iskolában tapasztalható viszonyokról, amikor eredetileg azért szállt ki a településre, mert az év márciusában volt gárdisták masíroztak a településen, a helyi rendfenntartó szervek pedig asszisztáltak ehhez.
A kisebbségi jogi biztos akkor azt rögzítette, hogy osztályok szintjén fizikailag elkülönítették a cigány tanulókat. Az azonos évfolyamok párhuzamos osztályai közül az egyik osztályban csak roma tanulókat oktattak, míg a mások osztályban csak elvétve voltak cigány tanulók annak ellenére, hogy iskolán belüli arányuk megközelítette az 50 százalékot. A roma tanulók osztálytermeit az épület földszintjén helyezték el.
Az osztályok közötti elkülönítésen túl panasz érkezett arra is, hogy a roma gyerekek nem járhattak napközibe, és el voltak zárva a testnevelés óra keretében megszervezett úszásoktatástól is. Az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű gyermekeket jogellenesen, szegregáltan oktatták összevont osztályokban.
Ezek, az ombudsman által összegzett panaszok szolgáltak a gyöngyöspatai szegregációs per alapjául, amely folyamán 2012. december 6-án az Egri Törvényszék ítéletében első fokon megállapította az osztályok közötti jogellenes elkülönítést, valamint hogy a cigány tanulók alacsonyabb minőségű oktatást kaptak. Mivel ezt sem a korábbi fenntartó önkormányzat, sem a KLIK nem ismerte el, az ügy a Kúriáig ment, ahol 2015. március 25-én fenntartották az alsóbb bíróságok döntését, ezzel megállapítva az etnikai alapú elkülönítést és az alacsonyabb minőségű oktatást.
A Kúria precedensértékű ítéletére alapozva indította meg 2016 elején a CFCF azt kártérítési pert, amelynek első fokon a mai napon került pont a végére. A tanulók minden szegregált osztályban eltöltött tanév után 500 ezer forintot kértek, így összesen 209 millióra perelték a felelősöket.
Miután a szegregációt már korábban kimondta a Kúria, így a kártérítési per tétje valójában az volt – ahogyan azt a tanulókat képviselő jogász, Kegye Adél az Abcúg kérdésére megfogalmazta –, hogy „sikerül-e beárazni a szegregációt”. A jogi képviselő szerint az első fokot követően még legalább két év, mire a megítélt kártérítésből kézzelfoghatóan pénz lesz. „És az sem teljesen biztos, hogy ha lesz is pénz, az a jogerős ítélet végére annyi lesz, amennyit most az Egri Törvényszék bírója megítélt” – mondta.
Azt is hozzátette, szerinte felháborító, hogy az állam végig a perben azzal érvelt, hogy ezek a gyerek saját maguk és családjaik életkörülményeinek köszönhetik, hogy nem voltak sikeresek az életben és a munkaerőpiacon.
A gyerekeket ért kár a jogász szerint két dologból adódik össze: egyrészt hátrány érte őket az etnikai alapú szegregáció miatt, másrészt hátrány érte őket az alacsonyabb minőségű szegregált oktatás miatt, mert nem szerezték meg azokat a kompetenciákat, amelyek a Nemzeti Alaptantervben szerepelnek célként. A szegregáció nemcsak hosszú távú lelki sérüléseket okozott, de az óriási tudáshiányuk miatt szinte egyikük sem tudta elvégezni a középiskolát, szakma és érettségi nélkül pedig kilátástalan a jövőjük.
