Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Több mint 200 pszichológus tiltakozik a rasszista nemzeti konzultáció ellen

Pszichológusok és pszichiáterek fejezték ki tiltakozásukat a legutóbb belengetett nemzeti konzultációval kapcsolatban, mivel véleményük szerint a konzultációk során már megszokott értéktöltött és irányított kérdések társadalmi szempontból káros hatásúak – derül ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyílt levélből.

Mint írják, az, hogy nevesítik a gyöngyöspatai romáknak megítélt kártérítést, ráadásul negatív értelemben, mint közfelháborodást keltő igazságtalan intézkedést, a roma közösség ellen hangol.

A nyílt levelet eddig aláíró csaknem kétszáz pszichológus szerint a konzultáció csupán arra jó, hogy a társadalomban feszültséget gerjesszen, valamint megkérdőjelezze, hogy a romáknak is joguk van-e az őket megillető kártérítéshez. Problematikus továbbá, hogy olyan hangulatot gerjeszt, mely szerint a romákra nem érvényesek azon törvények, melyek alapján kártérítést ítélnek nekik a független bíróságok.

A pszichológusok tiltakoznak a rasszista közbeszéd ellen, mellyel a kormány veszélybe sodorja a romák és nem romák békés egymás mellett élését, és bátorítja a kirekesztést, azt sugallva, hogy rendjén van az emberek származásuk alapján való megkülönböztetése.

A gyöngyöspatai romáknak megítélt kártérítés kérdése idén év elején került politikai napirendre, mikor a kormányból és a kormánypártokból többen, köztük maga a miniszterelnök is kikeltek a szegregált oktatás miatt megítélt kártérítések ellen.

Noha a hatályos jogszabályok alapján a független bíróságok ítélték meg a kártérítést a hátrányos megkülönböztetést elszenvedett gyerekeknek, a kormány az emberek „igazságérzetére” hivatkozva kérdőjelezi meg annak jogosságát, de olyan érv is elhangzott, hogy túl nagy terhet róna a településre.

Mindazonáltal nehéz nem azt belelátni az ügy körül keltett hisztériába, hogy a kormány a társadalom egy részében lappangó – vagy akár egészen nyílt – rasszizmusra akar vele rájátszani, hogy a szegényeket a még szegényebbek ellen fordítsa, így elterelve a figyelmet olyan társadalmi problémákról, melyek valós veszélyt jelentenek.

Ugyanis amíg a gyűlöletkampánnyal tölti meg a hatalom a közbeszédet, addig el tudja nyomni az olyan, társadalmi szempontból fontos témákat, mint a kizsákmányolás, az oktatás vagy az egészségügy helyzete, kismillió másikkal együtt, melyek a társadalom kiszolgáltatottabb – tehát nagyobb – részének az életét nap mint nap megkeserítik.

A pszichológusok nyílt levelét, melyet eddig több mint kétszázan írtak alá, az alábbiakban teljes terjedelmében olvashatjátok, a témában írt cikkeinket pedig ide kattintva olvashatjátok el.

Pszichológusok tiltakozása a tervezett nemzeti konzultáció ellen

A Magyar Nemzet 2020. február 12-én arról számolt be, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy kihelyezett frakcióülésen újabb nemzeti konzultáció kezdeményezését jelentette be, melyben többek között nevesíteni kívánja a gyöngyöspatai roma diákok szegregációjával kapcsolatos kártalanítás kérdését. Pszichológusként szakmai meggyőződésünk, hogy amennyiben ez a kérdés valóban megjelenik a nemzeti konzultációban, az súlyos társadalmi károkat fog okozni, hiszen alkalmas arra, hogy konfliktusokat generáljon, meglévő feszültségeket felszínre hozzon, amelyek akár erőszakos formát is ölthetnek, gyűlölet-bűncselekményekhez vezethetnek, és legitimálják az intézményes megkülönböztetés gyakorlatát. Mindez pedig hosszú távra ellehetetlenítheti a roma és nem roma magyarok békés együttélését és létező problémák valós és hatékony megoldását.

A nemzeti konzultációt a kormány 2011 óta használja arra, hogy közvetlen, de informális felhatalmazást kapjon Magyarország állampolgáraitól politikai intézkedéseihez. Így a nemzeti konzultációk olyan kérdéseket tartalmaznak, melyek a kormány politikájának aktuális irányát tükrözik, és világosan megfogalmazzák azt is, hogy adott kérdésről milyen véleményt tart a kormány helyesnek. A tervezett nemzeti konzultáció éppen azért tekinthető rendkívül veszélyesnek, mert a pszichológiai kutatások csaknem évszázados tapasztalatai egyöntetűen azt mutatják, hogy az ilyen jellegű kommunikáció támogatja az előítéletességet és a diszkriminációt. Ennek következtében megengedett, elfogadott vagy akár bátorított is lehet egyes csoportok, különösképpen pedig a nemzeti konzultációban megnevezett romák megkülönböztetése. Az egyes emberek és az intézmények feljogosítva érezhetik magukat a diszkriminációra, különös tekintettel arra, hogy a nemzeti konzultáció éppen egy szegregáló intézmény gyakorlatát erősíti meg kérdésfeltevésével.

A fentebb leírtak alapján elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a tervezett nemzeti konzultáció azt sugallja, hogy a gyöngyöspatai roma emberek nem érdemesek kártérítésre az elszenvedett diszkriminációért, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a független magyar bíróság kimondta a szegregáció tényét, és az érvényes magyar jogszabályok alapján ítélt meg kártérítést. Szakmai álláspontunk szerint egy ilyen jellegű kérdés feltétele alkalmas arra, hogy azt kommunikálja az állampolgárok felé, hogy elfogadható a roma emberekkel szembeni diszkrimináció.

Ez a fajta politizálás ellehetetleníti a békés együttélést roma és nem roma magyarok között, és veszélybe sodorhatja az egész országot. Ennek a politikának a kormányzati szintre emelése ellen szakmai meggyőződésünk alapján kötelességünk tiltakozni. Éppen ezért pszichológus szakemberekként azt kérjük, hogy a nemzeti konzultációt erről a kérdésről semmiképpen se folytassák le. Amennyiben elejét szeretnék venni, hogy hasonló szegregációs perek kapcsán magyarországi romák számára a független bíróság kártérítést ítéljen meg, tegyenek meg mindent a szegregáció felszámolásáért és a roma és nem roma magyarok békés együttéléséért. Ennek kivitelezéséhez szakmai tudásunkat szolgálatba állítva készséggel működünk közre.

2020. február 14.

Címlapkép: Facebook