Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Budapesten áttört, országszerte erősödött az ellenzék – a választások másnapja percről percre

Jó napot tudhat maga mögött a magyarországi ellenzék: az október 13-i önkormányzati választásokon az ország nagy részében erősíteni tudta a pozícióit. A budapesti kerületek nagy részét, a főpolgármesterséget és hét megyei jogú várost is elveszítő Fidesznek azonban nincs oka aggodalomra: a nagyvárosok többségében és vidéken is megmaradtak pozíciói.

A mai nap az értékelésé, illetve a tervezésé is, de mára ígért megszólalást Orbán Viktor a Borkai-ügyben. Kövessétek velünk a választás másnapját is percről percre!

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Kedves barátaink!

Azt hiszem, a Mérce az elmúlt hónapban (és persze években) megmutatta, milyen keményen tud dolgozni, ha fontos. Szombaton például összesen 16 órányi élő közvetítést nyújtottunk. Vasárnap több vidéki városból és eredményváróról jelentkeztünk. Az elmúlt napokban több mint 300 percről-percre cikket írtunk, és még sokáig sorolhatnám.

Nyilván azt is tudjátok, hogy a Mércét 100%-ban az olvasók támogatásából működtetjük. Ezért azt kérjük, hogy ha szerintetek is szükség van a munkánkra, ha szerintetek is szükség van egy olyan balos lapra, mint a Mérce, támogassatok minket havi 1000-2000-5000 forint rendszeres átutalásával, vagy egy nagyobb összeggel!

Ezt itt a linken tudjátok megtenni: http://merce.hu/tamogatas

Cserébe azt ígérhetjük, ingyenesek maradunk, egyre több embert érünk majd el, és ahogy eddig is, egyre több embert vidéken. Illetve azt, hogy egyre több videoműsorunk, jobb cikkeink, és több közvetítésünk lesz!

Előre is köszönjük!

Az MTI eseménynaptára szerint Borkai Zsolt kedden 11 órakor sajtótájékoztatót tart Győrben – szúrta ki az atv.hu. Az ismeretlen szivárogtató által szexbotrányba keveredett és korrupcióval vádolt polgármester elméletileg múlt hét pénteken is kiállt volna a sajtó elé, azt az eseményt azonban végül pár órával később lemondták.

Szintén mai hír, hogy az ATV fideszes forrásai szerint rövidre szeretnék zárni az ügyet: felajánlják Borkainak az önkéntes távozást, de ha nem él a lehetőséggel, akkor kizárják.

A Magyar Nemzet szerint az épp külföldön tartózkodó Orbán Viktor kérésére Kövér László és Kubatov Gábor találkozóra hívta Borkait, aki állítólag ennek következményeként holnap bejelenti, hogy kilép a Fideszből.

Az önkormányzati választás eredménye azt mutatja, hogy működött a stratégia, amit az MSZP kitűzött maga elé: létrehozni azt az ellenzéki szövetséget, amivel minél több helyen le lehet váltani a Fidesz helytartóit – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a választási eredményeket látva.

Tóth hozzátette: büszke az MSZP jelöltjeire, gratulál a győzteseknek és azoknak is, akik „éppen hajszálnyira nem tudtak most nyerni”, hiszen rengeteget dolgoztak az elmúlt hónapokban, és méltóképpen fogják viselni a baloldaliságot, az MSZP politikáját és a közösen megalkotott helyi programokat.

Lássuk akkor, mit mondanak a számok.

Azt, hogy Budapesten, a kerületekben, és a nagyvárosokban mit nyert az ellenzék, megírtuk már korábban. De érdemes kitekinteni az ország egészére is, illetve a megyei listákat szemrevételezni egy kicsit.

Az MSZP például elég nagy kudarcnak élte meg a 2014-es önkormányzati  választások eredményét, mivel egy megye (Csongrád) kivételével mindenhol a Jobbik mögé szorulva a vidék harmadik legerősebb pártjaként szerepeltek.

Csongrádban most sem teljesítettek rosszul: még mindig ők a második legerősebb párt a megyében. Csakhogy míg 5 évvel ezelőtt 21 százalékot szereztek, tegnap már csak 11 százalékra voltak jók.

Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Pest, Somogy és Zala megyében pedig 5 százalék alatti eredményt ért el a Magyar Szocialista Párt, egyetlen mandátumot sem szerezve a megyei közgyűlésekben.

Ezzel szemben például a Momentum és a DK tényleg nagyot profitált a mostani választásból, vidéken is: előbbi Pest megyében csaknem 20 százalékot szerzett, utóbbi 15-öt.

Érdekesség, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ellenzéki pártok közül a Jobbik, az MSZP, a Momentum és a Mindenki Magyarországa Mozgalom közösen indulva 8 mandátumot szerzett, az egyedül induló DK hármat, míg a Fidesz-KDNP 18-at, Komárom-Esztergom és Heves megyében viszont a teljes ellenzék összeállt, és így szereztek 6-6 mandátumot a megyei közgyűlésbe, míg a Fidesz-KDNP itt is 9-9 mandátummal zárta a napot.

Tóth Bertalan hozzátette még egyébként:

„Van esély a továbblépésre. Tettünk most egy nagy lépést; van esély a változásra. A szabad városokon keresztül vezet az út a szabad Magyarországhoz. Én ezért fogok dolgozni, az MSZP ezért fog küzdeni.”

Az biztos, hogy az MSZP-nek lesz miért küzdenie, ugyanis a megyei közgyűlésekben szinte láthatatlan.

V. Naszályi Márta, az I. kerület újonnan megválasztott ellenzéki polgármestere – aki jó ideje foglalkozik a helyi lakhatási problémákkal és visszaélésekkel – tisztségét betöltve elsőként a kerület lakásállományát szeretné felmérni, adatigénylései ellenére ugyanis a lakásbérleti szerződések egy részéhez eddig nem fért hozzá. Polgármesterként most már ráláthat a budavári bérlakásmutyi minden részletére, ennek ismeretében pedig végre kidolgozhat egy valóban igazságos és méltányos bérlakásrendszert a kerületben.

A polgármester a 24.hu-nak arról beszélt, szerinte két dologra van szükség:

  • a közvélemény számára felháborító ügyeket rendezni kell, az igazságtalanságokat meg kell szüntetni, jóvá kell tenni,
  • olyan helyzetet kell teremteni, hogy többé ne önkényes döntések szülessenek, hanem méltányos és átlátható folyamatok során lehessen lakáshoz jutni, és mindenki előre tudhassa, hogy mire számíthat.

V. Naszályi egyébként nem csak a bérlakások, hanem az önkormányzat minden szerződését felül fogja vizsgálni és nyilvánossá fogja tenni.

„Nem szeretnénk egy „Bayer, Palkovics, Nagy Gábor Tamás rendeletet”, hanem valóban rendszerszintű rendeletet szeretnénk hozni, ami méltányos a kerületben élőkhöz”

– mondta a lapnak V. Naszályi a kerületben olcsó önkormányzati bérlakáshoz jutó kormányközeli személyekre utalva.

A Fidesszel szövetséges Lungo Dromnak lehet a legtöbb mandátuma az Országos Roma Önkormányzatban (ORÖ) a tegnapi nemzetiségi önkormányzati választások után, ám a többségre már nem futotta – adta hírül a RomNet. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt időszakban többször is korrupciós gyanúba keveredett Farkas Flórián elveszítheti székét az ORÖ élén.

A 47 fős ORÖ-ben 24 mandátum kell a többséghez, a szavazatok 98,37 százalékos feldogozottságánál már biztosra látszik, hogy a Lungo Drom elveszítette többségét, és csak 20 mandátumot szerzett. Három ellenzéki kihívó is indult Farkas Flóriánékkal szemben:

  • FIROSZ: 18 mandátum
  • Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM): 5 mandátum
  • PHRALIPE: 4 mandátum

Bár a három szervezet egymással is rivalizál, ám egy nemrégiben megkötött egyezség értelmében mindhárman vállalják, hogy nem működnek együtt a Lungo Drommal. Mint írják:

a Farkas Flórián és a Lungo Drom által képviselt eredménytelen, korrupt „felzárkóztatási törekvések” folytatása mind rövid, mind pedig hosszú távon a cigány érdekképviselet, valamint a felzárkóztatási politika ellehetetlenülését, annak halálát jelenti.

Ezek nem túl biztató jelek Farkas Flórián számára, ám bukása mégsem borítékolható, ugyanis a választások után általában történnek átállások egyik csoportból a másikba, így nem kizárt, hogy végül a Lungo Drom megszerzi a többséget jelentő 24 mandátumot.

Pillanatnyilag azonban úgy tűnik, ezek az átállások sem a Lungo Dromnak kedveznek. Hídvégi Attila, a RomNet újságírója például Facebook-oldalán arról számol be, hogy értesülései szerint a Lungo Drom 20 fős csapatából hárman már átálltak a Firoszhoz.

Tegnap estig volt egy település Magyarországon, ahol a Magyar Igazság és Élet Pártja (bizony, bizony, a MIÉP) adta a polgármestert.

Nem is akárkit: Tiszaeszlár első embere egyenesen a MIÉP elnöke is egyben, Nagy Tibor legutóbb egyébként az EP-választás előtt volt aktív, amikor is a MIÉP, a Mi Hazánk és a Független Kisgazdapárt közös listával indult, „Nemzeti Összefogás” fedőnév alatt.

Nem véletlen, hogy épp május 21-re hirdetett meg Toroczkai László, a Jobbikból kivált, szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom elnöke Törökszentmiklósra egyenruhás felvonulást, egy helyi, dohánybolti garázda atrocitás után. Itt mutatták be a „zászlót bontó” új „Nemzeti Légiót” is a nyilvánosságnak.

Nagy Tibor Törökszentmiklóson beszédet mond 2019. május 21-én.

És itt szólalt fel Nagy Tibor, Tiszaeszlár akkor még regnáló polgármestere is, olyan érdekfeszítő statisztikai adatokkal hergelve közönségét, mint például:

„a szabolcsi kórházakban 10-ből 8 újszülött már cigány.”

Kissé meglepő módon a MIÉP honlapján még mindig az EP-választásra való buzdítás szerepel legfelül az „Aktuális” fül alatt.

Pedig Nagy újra nekifutott Tiszaeszlárnak, hiszen 2006 óta vezette a települést. Igaz, korábban függetlenként, és csak 2014-től a MIÉP színeiben (a párt 2017-ben választotta vezetőjévé).

Most viszont kénytelen lesz elbúcsúzni a polgármesteri széktől: szorosan ugyan (alig 39 szavazattal), de kikapott független kihívójától, Vajda Lászlótól.

Így a szélsőjobboldali  MIÉP elbukta az utolsó olyan helyet is, ahol politikai hatalmat gyakorolhattak az országban.

Sok panasz érkezett vidékről szavazatváráslás, szavazószállítás miatt, plakátrongálásokkal kapcsolatban, de technikai jellegű problémákkal is bőven keresték a TASZ-t (Társaság a Szabadságjogokért), mondta a Mércének Szabó Attila, a Választási Jogi Program koordinátora.

A TASZ a kampányidőszakban, és tegnap is egész nap fogadta a különféle visszaélésekkel kapcsolatos kérdéseket, panaszokat direkt erre a célra létrehozott forródrótján. Szabó Attila elmondása szerint ebben a kampányidőszakban összesen 125 hívás érkezett hozzájuk, ezek közül 47 csak tegnap, vagyis a választás napján.

A TASZ választási csalásokkal foglalkozó forródrótja még péntek délutánig elérhető a 06 30 757 2055-ös számon. A valasztas@tasz.hu e-mail címen pedig folyamatosan várják az észrevételeket.

Kétszer annyian fordultak a TASZ-hoz most, mint legutóbb az EP-választáson, ami a koordinátor szerint azt is mutatja, hogy a választópolgárok is egyre tudatosabbak, jobban odafigyelnek a választás tisztaságára.

Az egyik legtipikusabb probléma, ami felmerült: a kormány mennyire avatkozhat bele az önkormányzati kampányba? Elvileg semennyire, hiszen semlegesnek kellene maradnia. A TASZ épp ezért készített választási kifogást, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt nyújtott be a kormány jogellenes kampánytevékenysége miatt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis a magyar kormány hivatalos álláspontját közvetítő Kormányinfó nevű sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy „aki alkalmas főpolgármesternek, az együttműködést keres a kormánnyal, aki alkalmatlan, mint Karácsony Gergely, az pedig elutasítja az együttműködés lehetőségét és hadállásnak tekinti a főpolgármesteri tisztséget.”

A TASZ álláspontja szerint a kormány képviselőjének ez a kijelentése alkalmas a választói akarat befolyásolására, és mint ilyen, kampányeszköznek tekintendő.

Sok technikai probléma miatti megkeresés érkezett hozzájuk: sokan sérelmezték például, hogy nem lehet mozgóurnát kérni, ha az ember nem a saját választókörzetében van éppen (mert mondjuk kórházba került, ami máshová tartozik) -ez a probléma akár százakat-ezreket is érinthet Szabó Attila szerint.

Szintén probléma volt, hogy külföldi, uniós állampolgárok, akik rendelkeznek magyarországi lakcímkártyával, nem tudtak élni a szavazás lehetőségével.

A szavazatszámláló bizottságok munkájával kapcsolatban is érkeztek hozzájuk szép számmal megkeresések, és sokan szavazatvásárlással, szavazószállítással kapcsolatban keresték meg őket – a TASZ ilyen esetekben mindig az javasolja azoknak, akik hasonló esetekkel találkoznak, hogy forduljanak a rendőrséghez.

És természetesen a plakátolással kapcsolatban is adódtak problémák: hova lehet plakátolni, miért nem lehet egyes helyekre, ki plakátolhat, és így tovább – Szabó Attila szerint ez is rávilágít arra, hogy egy rosszul szabályozott területről van szó.

Szabó Attila jelezte: terveik szerint a tavaszi EP-, és az őszi önkormányzati választás tapasztalatairól év végén jelenik meg a TASZ jelentése (a tavalyi országgyűlési választásról szóló jelentés itt olvasható).

Lázár János szerint szülővárosában, Hódmezővásárhelyen tegnap lezárult egy korszak, miután nemcsak hogy Márki-Zay Pétert újra polgármesternek választották, de az ellenzék a képviselő-testületben is többséget szerzett.

„Tudom, hogy sokan, akik ezt a korszakot nem voltak hajlandók úgy látni, ahogy a polgármester úr láttatni igyekezett, mindez csalódással tölti el. Én azonban arra szeretném biztatni a támogatóinkat és mindazokat, akik értékelték az elmúlt időszak fejlesztéseit, hogy holnaptól már ne egy korszak lezárására, hanem az új korszak nyitányára összpontosítsanak.”

– üzeni a vásárhelyi Fidesz-szavazóknak, akiknek azt ígéri:

„megerősítjük a szívünket-lelkünket, megtanuljuk a számunkra föladott leckét, és jobbak leszünk. Jobbak a versenytársainknál és jobbak a tegnapi önmagunknál is.”

És mivel szereti szülővárosát, Márki-Zaynak és az ellenzéki képviselőknek azt kívánja, legyenek képesek megvalósítani mindazt, amit a vásárhelyieknek ígértek.

Elsősorban a polgármesteri szavazólapok és néhány körzetben a képviselőjelöltek szavazólapjának újraszámlálását fogja kezdeményezni a győri ellenzéki összefogás – jelentette be a DK, az MSZP, a Momentum, az LMP és a Jobbik alkotta összefogás két képviselője sajtótájékoztatón hétfőn Győrben.

Glázer Tímea, a DK győri szervezetének elnöke felidézte, hogy Borkai Zsolt és közte mindössze 641 volt a szavazatkülönbség, az érvénytelen szavazatok száma pedig 1381 volt. Meglátása szerint tartozik annyival a választópolgárainak, hogy kezdeményezi a polgármesteri szavazatok újraszámlálását, emellett néhány olyan választókörzetben is, amelyben szoros eredmény született.

Pollreisz Balázs, az MSZP győri szervezetének elnöke elmondta, hogy az újraszámolandó választókerületek számát még nem tudják, egyelőre a jegyzőkönyvek átvizsgálásánál tartanak.

(MTI)

Interjút adott a 444-nek Botka László Szeged ötödjére is újraválasztott polgármestere. A városvezető beszélt az MSZP-hez és Karácsony Gergelyhez fűződő viszonyáról, illetve az ellenzéki összefogás sikeréről. A vasárnapi választáson kapta eddigi legtöbb szavazatát (40.858) és a 60,56 százalékos szavazatarányával 25 százalékot vert a fideszes támogatással induló Nemesi Pál nagyvállalkozóra.

Utóbbi témakörben elmondta:

„Én nagyon örülök, hogy ha két év késéssel is, de az ellenzéki szereplők megértették, hogy csak összefogással van esély, én ugye ezt az ajánlatot tettem az ellenzéki pártoknak 2017-ben, abban a 9 hónapban, amikor én miniszterelnök-jelöltként szerepeltem. Akkor erre nem volt fogadókészség. Most, két év után megértették, mi a választói elvárás, én ennek tulajdonítom ezt a győzelmet, hiszen az ellenzék tagadhatatlanul nagy áttörést ért el a mostani önkormányzati választáson.”

Beszélt az MSZP-vel egyre hűvösebb viszonyáról is:

„Én lényegében teljes egészében kivonultam 2017. október 2-án, a miniszterelnök-jelöltségről való lemondásommal az MSZP-ből, tehát azóta semmiféle kapcsolatom nincs a Magyar Szocialista Párttal, nem ismerem a belső viszonyokat. Itt Szegeden van egy több száz fős csapat, akikkel én 25 éve együtt dolgozom, én hozzájuk tartozom. A legkevésbé sem vagyok arra hivatott, hogy ezt kommentáljam, nem vagyok információ birtokában arról, hogy mi történik az MSZP-ben, és megmondom őszintén, különösebben nem is érdekel.”

A 444 rákérdezett Karácsony Gergelyhez fűződő viszonyáról is, annak fényében, hogy Karácsony váltotta Botkát az MSZP miniszterelnök-jelölti pozíciójában, olyan feltételekkel, amelyek miatt Botka visszalépett.

„Jelenleg azt gondolom, hogy minden adott ahhoz, hogy Karácsony Gergely nagyon sikeres főpolgármester legyen, és ezt kívánom neki” – mondta el diplomatikusan.

Az ellenzéki vezetésű települések lehetőségeiről pedig azt mondta:

„Szeged város nyerte el e legtöbb Európai Uniós támogatást a magyarországi nagyvárosok közül az elmúlt években. Nekem rengeteg vitám van a kormánnyal, nagyon nem értek egyet azzal, amit ez a kormány képvisel, és amilyen jövőt tervez ennek az országnak. Fejlesztéspolitikában viszont, azt kell mondjam, semmilyen diszkriminációt nem éreztünk az utóbbi években. hiszen a kormánynak is az az érdeke, hogy Magyarország sikeresen fel tudja használni a rendelkezésre bocsátott EU-s támogatásokat. Ebben pedig a nagyvárosok megkerülhetetlenek. „

Ha Borkai Zsolt nem lép ki önként a Fideszből, a párt fegyelmi és etikai bizottsága akár már ma kezdeményezheti az újraválasztott győri polgármester kizárását – írja az atv.hu több magasrangú fideszes politikus forrásra hivatkozva.

A Fidesznél állítólag rövidre szeretnék zárni az ügyet: felajánlják Borkainak az önkéntes távozást, de ha nem él a lehetőséggel, akkor kizárják.

Az ATV egyik forrása szerint hivatalos indokra sincs szükség, hiszen mindenki látta a róla készült videókat, melyek miatt „méltatlanná vált a tagságra, rombolja a közösség tekintélyét”.

Abban az esetben, ha Borkai lemond, az alkotmányos szabályok szerint fél évig még nem lehet új választást kiírni, az ATV forrása szerint ugyanakkor a pártnál optimisták, mivel úgy gondolják, fél-háromnegyed év alatt fel tudnak építeni egy olyan fideszest, aki győzni tud majd Győrben egy új polgármester-választáson az ellenzéki jelölttel szemben.

30 napon belül megismétlik az önkormányzati választást a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nyéstán, mivel fiktív lakcímmel rendelkező szavazók miatt nem valós az eredmény

– közölte Fürjesné Jadlóczki Dóra, a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel.

A településen 27-en voltak a választói névjegyzékben, de ez a szám rövid időn belül 98-ra emelkedett. A betelepülőkről kiderült, hogy „nem valós lakcímmel rendelkeznek”, így valójában nem is voksolhattak volna – magyarázta a HVI vezetője.

A jegyző elmondta azt is: nem időközi, hanem megismételt választást tartanak a faluban, az esetet pedig kivizsgálják. Az MTI azért kereste meg a helyi választási iroda vezetőjét, mert ez volt az egyetlen település, amelynek választási eredményeiről a választási iroda a vasárnapi voksolás után nem közölt adatokat.

Nyéstán négy független polgármesterjelölt indult a posztért.

MTI

Pikó András, Józsefváros tegnap megválasztott ellenzéki polgármestere az esti ünneplés után ma Facebook-posztban üzent a kerület lakóinak:

„Az az önkormányzat, amely csak a hatalom birtokosait szolgálja, valójában senkié, csak a hatalmasok szűk táboráé. Az az önkormányzat, amely a polgárait szolgálja – legyenek azok bármilyen politikai nézetűek, vallásúak, származásúak, legyenek tehetősek vagy szegények, családosok vagy egyedülállók – valójában mindenkié.

Az ilyen önkormányzat működését a tisztesség és a tisztakezűség, a becsület és az egymás szabadságát biztosító kölcsönös tisztelet hatja át. Én és a csapatom ilyen szolgálatra kértünk bizalmat.”

– írja Pikó, megköszönve, hogy a szavazók meg is adták ezt a bizalmat.

Hódmezővásárhelyen meggyőző fölénnyel, 57,3 százalékkal választották újra Márki-Zay Pétert.

„Másfél éve gyújtottunk egy lángot, mára országos tűz lett belőle” – nyilatkozta tegnap a Partizánnak a polgármester.

Ma pedig máris békét hirdetett. Márki-Zay és kormánypárti kihívója, Grezsa István tegnap a szavazókör előtt futott össze és fogott kezet, a kézfogás a polgármester szerint azt a békét jelképezi, ami Hódmezővásárhelyen beköszöntött.

Szükség is lesz békére: Márki-Zay Péter megválasztása óta Hódmezővásárhely kisebb csatatérré változott, a fideszes képviselők és a polgármester között finoman szólva sem volt túl nagy harmónia, ráadásul Lázár János, mint Hódmezővásárhely-Makó választókerület országgyűlési képviselője sem könnyítette meg Márki-Zay munkáját.

A tegnapi önkormányzati választások tanulságairól tartott sajtótájékoztatót ma délután a Momentum elnöke, Fekete-Győr András. A pártvezető hangsúlyozta, az ellenzék nyert, de nem győzött.

„Nyertünk egy lehetőséget arra, hogy az álszentségen, korrupción és elnyomáson alapuló Orbán rendszert 2022-ben le tudjuk váltani”

– mondta, de hozzátette: győzni csak akkor fognak, ha a tegnap elkezdett rendszerváltást be is tudják fejezni.

Fekete-Győr úgy látja, a centrális erőtér megsemmisült a tegnapi nappal, Orbán 2006 óta a legnagyobb vereségét szenvedte el.

Gratulált az ellenzéki győztes polgármesterinek, és arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország öt legnagyobb településéből négyben ellenzéki vezetés lesz a következő öt évben.

A Momentum számairól elmondta: a szívéhez legközelebb álló eredmények a megyei listákból olvashatók ki. Ezek ugyanis bizonyítják, hogy a Momentum legnagyobb ellenzéki párt, amely 206 ezer szavazatot szerzett megyei listákon. A DK követi őket 201 ezer szavazattal.

A Momentumnak 3+3 polgármestere lesz: három Budapesten (Déri Tibor Újpesten, Soproni Tamás Terézvárosban és Pikó András Józsefvárosban), és három vidéken (Baja, Göd és a Zala megyei Cserszegtomaj).

Összesen 103 önkormányzati képviselője és 30 megyei önkormányzati képviselője lesz a pártnak.

Fekete-Győr arról is beszélt, hogy az önkormányzati munka során pártja három dologra fog koncentrálni: zéró tolerancia a korrupcióval szemben; klímavédelem; küzdelem a magyarok egészségéért, tudásáért és munkájáért.

A sajtótájékoztatóról készült felvételünket itt nézhetitek meg:

Pál Tibor nagy túlélő: 1990 óta képviselő a Ferencvárosban, két ciklusban alpolgármester, 2002 és 2014 között pedig parlamenti képviselő is volt, a Medgyessy-kormányban pedig államtitkár a Belügyminisztériumban.

Emlékezetes esetei közt feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy 2010-ben gyakorlatilag kigolyózta a polgármesteri székből a Ferencvárost 1990 óta vezető Gegesy Ferencet azzal, hogy esélytelenként is ráindult, így a szavazatok 46 százalékával ülhetett be a székbe a fideszes Bácskai János.

Az ezt követő években a kerületi Fidesz-MSZP összefonódásokról (például a parkolási maffiáról, a kerületi pozícióosztásokról, stb.) a 444 több alkalommal is elképesztő alapossággal számolt be, az ügyekben rendre feltűnt Pál Tibor neve.

Pál az idei önkormányzati választásra is nagy lendülettel fordult rá: egy egészen ügyes vezércsellel sikerült az ellenzéki pártokat beterelnie egy összefogás-szerűségbe, Jancsó Andrea mögé anélkül, hogy erről előtte bárkit tájékoztatott volna hivatalosan.

Kis szépséghibája volt a történetnek, hogy Baranyi Krisztina független jelöltként már jóval korábban jelezte, hogy indul a választáson.

Jancsó Andrea végül a Momentum színeiben mérettette meg magát az előválasztáson, és marad alul Baranyi Krisztinával szemben.

Az ellenzéki pártok és jelöltek közti tárgyalássorozat viszont sok viharos epizódot megélt, a végeredmény pedig nem volt túl biztató: Baranyi Krisztina többször is tiltakozott az ellen, hogy Pál Tibort a szocialisták bármilyen módon megpróbálják benyomni a közgyűlésbe, erre igyekezett garanciákat is szerezni. Az egyik ilyen feltétel lett volna, hogy az ellenzéki együttműködésben résztvevők semmilyen tisztségre nem jelölnek olyan személyt,

„aki szavazatival korábban a Fidesz vagy a fideszes kerületvezetés politikai céljait, elfogadottságát vagy támogatottságát erősítette.”

Csakhogy Pál végül csak rákerült a kompenzációs listára, Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke (aki egyébként elég jó viszont ápol Pállal) az Azonnalinak akkor azt mondta: azzal, hogy Baranyi részt vett az előválasztáson, elfogadta, hogy az ellenzéki pártok maguk döntsék el, kiket tesznek a kompenzációs listára.

„A politika a kompromisszumokról szól, ezt Baranyi Krisztina is megtanulta, és nagyszerű polgármester lesz” – mondta akkor Molnár.

Baranyi Krisztina ezek után is jelezte, hogy heves ellenérzései vannak Pál jelölésével kapcsolatban, és hogy a kerületben az ellenzéknek a 12 egyéni kerületből legalább 11-et be kellene zsebelnie ahhoz, hogy a parkolási botrányban álláspontja szerint gyanúba keveredő képviselő ne ülhessen be a képviselő testületbe a választás után.

Nos, így történt: pontosan 11 egyéni választókerületet hozott az ellenzéki együttműködés, így kompenzációs listáról a Fidesz-KDNP 4, a Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület 1 képviselőt ültethet be a testületbe.

Pál Tibor pedig 1990 óta először nem képviselő a Ferencvárosban.

Gyurcsány Ferenc ma sajtótájékoztatót tartott, ahol az önkormányzati választás eredményeit értékelte. Szerinte az ellenzéket semmibe vették, kigúnyolták, megzsarolták, megfenyegették, de nemcsak, hogy itt vannak, hanem győztek is tegnap.

A DK elnöke szerint a mai nap csak a kezdet, a tegnapi választáson eldőlt,

  • hogy Magyarország jelentős része változást akar,
  • hogy nincs alternatívája a legszélesebb körű ellenzéki együttműködésnek,
  • és hogy ha az ellenzék jól végzi a dolgát, akkor visszaadja az országot 2022-ben a saját népének.

A most megválasztott ellenzéki polgármestereknek, képviselőknek három dolgot üzen:

  1. mutassák meg, hogy mit tett a Fidesz városok és falvak sokaságával, hozzanak nyilvánosságra minden szerződést, mutassák be, hogyan herdálták el a települések vagyonát, szembesítsék az embereket azzal, milyen lehetőségeket vettek el tőlük az elmúlt években,
  2. legyenek becsületesek, mutassák meg, hogy lehet tisztességesen is szolgálni a hazát, az embereket, a városokat és a falvakat.
  3. segítsék, hogy utat nyithasson az ellenzék a 2022-es közös győzelemnek, hogy visszaadhassák Magyarországot azoknak, akik úgy gondolják, hogy lehet demokratikus, európai országot teremteni sok év után.

A demokrata választópolgároknak pedig az üzeni: higgyék el, hogy van értelme a küzdelemnek és van lehetőség a győzelemre.

Gyurcsány szerint a DK megerősítette ellenzéki pozícióját, ugyanis a korábbiakhoz képest többszöröse lett azoknak a párttagoknak a száma, akik bekerültek megyei, városi képviselő-testületekbe, vagy városokat vezetnek.

A recept egyszerű: tisztességre, becsületre van szükség, nem kell megalkudni a Fidesszel és kiszámítható módon kell dolgozni

– mondta.

A tegnapi választások után több olyan nagyobb település és fővárosi kerület is van, ahol a polgármester és a képviselő-testület politikai színezete nem egyezik. Többnyire fideszes polgármestereknek kell a következő öt évben ilyen helyzettel szembesülniük, de három 20 ezer lakos fölötti város is van, ahol az ellenzéki polgármesternek kell fideszes testületi többséggel dolgoznia.

Tatabányán például Szücsné Posztovics Ilona az ellenzéki összefogás színeiben szerzett polgármesteri mandátumot, de 8 ellenzéki képviselő mellé 8 fideszes és 1 Mi Hazánk képviselő is lesz a testületben. Jászberényben és Gödöllőn is hasonló a helyzet.

Fideszes polgármesterek közül többnek is meg kell majd küzdeniük az „ellenséges többség” kihívásaival. A budapesti kerületek közül a X., XX., XXII. és XIII. kerületben jött létre ilyen felállás, de Szolnokon, Békéscsabán, Nagykanizsán Szekszárdon és Komlón is.

(via Index)

Az utóbbi időben elég sokat foglalkoztunk Budafok-Téténnyel: a kerület annak a 79 éves férfinak a kilakoltatása kapcsán került a figyelem középpontjába, akiről utóbb kiderült, hogy nem hogy nem tartozott az önkormányzatnak, de még túlfizetése is volt.

Karsay Ferenc polgármester végül lényegében elszabotálta az ügy vizsgálatát, így az idős férfi sorsa továbbra is bizonytalan.

Időközben kiderült, hogy a polgármester körül is vannak különös ügyek – például az, hogy egy áron alul bérelt önkormányzati házban lakik. Aztán az ellenzék komplett mutyitérképet készített a kerületről, amiből az is kiderült, hogy a fideszes városvezetés baráti céggel végezteti a kerületben a különféle fejlesztéseket.

Így volt ez tehát eddig.

Karsay Ferencet újraválasztották Budafok-Tétényben, így marad polgármester. Az ellenzéki polgármester-jelölt egyébként összesen 312 szavazattal kapott kevesebbet, de tegyük hozzá: a kerületben indult még egy jelölt a Budafok-Tétény Baráti Körök Egyesülete képviseletében, összesen 1.181 szavazatot szerezve.

Karsay polgármestersége azonban ebben a ciklusban sejthetően nem lesz olyan zökkenőmentes, mint az előzőm öt évben.

Ugyanis míg 2014-ben a választás után a 17 fős közgyűlésben 12 fideszes képviselő ült, 5 ellenzékivel szemben, addig idén fordult a trend:

a kormánypárti képviselők száma szűkült 5-re, 11 képviselőt az ellenzéki együttműködés támogat, 1 képviselőt pedig a Budafok-Tétény Baráti Körök küldhet az önkormányzatba.

Budapest négy kerületének képviselő-testületébe is küldhet 1-1 képviselőt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint ők jutottak önkormányzati képviselői mandátumhoz a párt színeiben:

  • Juhász Veronika Anna (II. kerület)
  • a párt elnöke, Kovács Gergely (XII. kerület)
  • Victora Zsolt (XIV. kerület)
  • Pálmai Attila (XV. kerület)

Mind a négy politikus a párt kompenzációs listáján jutott mandátumhoz, ezekben a kerületekben az egyéni jelöltek minden körzetben 10 százalék körül teljesített.

Az MKKP emellett még része volt a szombathelyi ellenzéki összefogásnak is, így bár saját képviselőjük a Vas megyei városban nem lesz, de Nemény András polgármester sikeréhez és a képviselő-testületi többség megszerzéséhez a párt is hozzájárult.

Az elmúlt időszakban a viccpárt rengeteg helyi illetőségű ügyet karolt fel és mutatott rá egyes önkormányzatok mulasztásaira. A buszmegálló-építésekről, kátyúbetömésekről és járdaszegély-festésekről híres kétfarkúak így most alkalmat kapnak, hogy a gerillaakciók mellett az intézményes önkorményzati munkában is kipróbálják magukat.

 

Ha valaki, akkor Budaörs polgármestere jócskán megtapasztalta, milyen a negatív kampány. A rendszerváltás óta városvezető Wittinghoff Tamásról és egy nőről  meglehetősen implicit tartalommal bíró videófelvételt töltöttek fel a netre, a felvételről pedig postaládákba bedobált szórólapokon „tájékoztatták” a helyi lakosokat ismeretlenek. A szórólapon egyébként aláírásként a Megalázott NŐK védegylete név szerepelt, ám ilyen egyesület nem létezik.

Wittinghoff utóbb elmondta, hogy tudott a felvétel létezéséről, még az előző önkormányzati választás után készült a tudta nélkül, és zsarolták is vele. Visszautasította azonban, hogy ezt az ügyet, amely szigorúan a magánéletéhez kötődik, bárki Borkai Zsolt kokainozós-közpénzherdálós mulatságával párhuzamba állítsa.

A budaörsiek pedig tegnap ki is fejezték véleményüket a negatív kampányról:

Wittinghoff Tamást közel 72 százalékos arányban ismét polgármesternek választották (5 évvel ezelőtt ez az arány „csak” 69 százalék volt).

A budaörsi polgármester minden segítséget megköszönt, és jelezte: az elmúlt nehéz hetekért Budaörs nagy elégtételt adott számára.

Wittinghoff posztja itt olvasható:

Kósa Lajos, a Fidesz önkormányzati választásokért felelős kampányfőnöke értékelte a tegnapi eseményeket az M1 reggeli műsorában. A Tarlós Istvánt váltó Karácsony Gergely győzelmének megfejtése szerinte a következő:

„A fővárosban az történt (mert a főpolgármester választás a kerületekre nem magyarázat), hogy van 90 ezer olyan külföldi, európai polgár, aki Budapesten lakik, és létesített budapesti lakcímet, és regisztrált, elment szavazni. Ők mondjuk kevésbé fogékonyak a nemzeti politizálásra, hiszen részint nem magyarok, részint nem is értik. Karácsony Gergely és csapata külön kampányt csinált rájuk, tehát az a 90 ezer szavazat éppen a főpolgármester személyét eldöntötte, mert 50 ezer volt a különbség. És mi ezeket a – hogy is mondjam – választókat a közvélemény-kutatók sem mérték, mert ugye a magyar biztosok nem tudják megkérdezni őket ha angol kérdőív vagy éppen az anyanyelvükön lévő kérdőív nincsen, tehát kiestek a fókuszból, itt most a különbség olyan kicsi volt, hogy ez most eldöntötte a főpolgármester személyét.”

Érdemes egyébként kiemelni néhány elemet Kósa Lajos magyarázatából.

Azt ugyan sosem tudjuk meg, hogy a 90 ezer lakcímkártyával rendelkező külföldiből ténylegesen hányan szavaztak Karácsony Gergelyre, de emlékezzünk meg az V. kerületben szavazó Nikola Gruevszkiről, aki szökött macedón ex-miniszterelnökként voksolhatott a Belvárosban. Ott, ahol egyébként az ellenzéki együttműködés jelöltje Tüttő Kata volt, a választók azonban újra Szentgyörgyvölgyi Péter jelenlegi fideszes polgármestert szavazták meg.

Az tény, hogy az ellenzék kampányolt a Budapesten lakó külföldiek körében is – olyannyira, hogy a PestiSrácok már a választás előtt riogatott azzal, hogy ők 90 ezren lehetnek „a mérleg nyelve” az önkormányzati választáson.

Ne felejtsük el, hogy egyébként épp a Fidesznek köszönhetjük a letelepedési kötvény-bizniszt, minek köszönhetően lettek hirtelen sokan a külföldiek (néha elég kétes körülmények között), akik sokat fizettek a magyar államnak, hogy ide jöhessenek, miközben a határon százmilliárdokért húztak fel kerítést a menekültek kiszorítására.

Figyelemre méltó Kósa érvelésében, hogy sikerül két legyet ütnie egy csapásra: a külföldiek felemlegetésével nem csak Karácsony Gergely győzelmét magyarázza meg, de egyben mentegeti a közvélemény-kutatókat is (voltak csúfos mellélövések: a Nézőpont Intézet és a Századvég meglehetősen felülmérte Tarlóst előzetesen).

Végezetül pedig emeljük ki: a különbség, ami Kósa szerint „olyan kicsi volt, hogy eldöntötte a főpolgármester személyét”, 46.985‬ szavazat volt Karácsony Gergely és Tarlós István között. Hogy a maradék 40 ezer külföldi hogy szavazott, arról Kósa Lajos nem nyilatkozott.

A számoknál maradva: Kósa természetesen hangsúlyozta, hogy a kormánypártoknak „kényelmes többsége” van az országban, hiszen 1,8 millió ember szavazott a Fidesz-KDNP-re, míg az ellenzékre 1,36 millió, és ezzel az eredménnyel bármikor kiegyeznének egy országgyűlési választáson is.

Mindezekre tekintettel pedig hangsúlyozta:

világossá vált, hogy Magyarországon demokrácia van.

Kósa Lajos eszmefuttatását itt lehet megnézni teljes egészében, a külföldi szavazókról szóló rész 2.30 körül kezdődik.

Talán nem felejtettük még el, hogy nem is olyan régen (például tegnap) tömve voltak a propagandalapok az ellenzéki együttműködést pocskondiázó írásokkal.

Innen nézve különösen érdekes, hogy ma vajon miről szólnak a hírek azon a térfélen.

Érdemes is rögvest az Origo címlapjával kezdeni, hiszen ezen a felületen volt bizonyosan a legmagasabb az egy hasábra jutó „Karácsony Gergely alkalmatlan” szóösszetételek száma egykoron. Ma érdekes módon egyetlen egy „alkalmatlan” jelző sem fért fel a főoldalra, cserébe viszont a fő helyen a következő cikk virít:

Pluszpont jár a „majdnem kétharmad” kifejezés becsempészéséért.

A 888.hu egy kicsit jobban segít eligazodni olvasóinak, akik esetlegesen elcsüggedtek az ellenzéki győzelmektől: főcikkük a Ne féljetek! címet viseli, és elsősorban Orbán Viktor tusványosi szavaira alapozva biztat mindenkit kitartásra:

„Győzni fogunk mindenhol, Magyarországon, Erdélyben és az Európai Unióban, csak ne féljetek!”

Maga Orbán Viktor viszont csak az oldal szélére fért ki, bár persze e helyt biztosít mindenkit arról, hogy a Fidesz-KDNP a legerősebb Magyarországon. Továbbra is.

A Ripost érzelmes húrokat penget: a miniszterelnök a vidékiek bizalmától van meghatva, igaz, ez a cikk sem legfelül, a fő sodorban kattintható, oda ugyanis a Sztárban sztár első kiesői, Tóth Gabi énekesnő betegségből való kigyógyulása és Zente gyógykezelése fért csak fel.

A Magyar Nemzet ellenben nagy felületet szán a tegnapi eseményeknek címlapján, a cikkekből kiderül, hogy a Fidesz-KDNP a legerősebb Magyarországon, hogy a kormánypártok kapták a legtöbb voksot országosan, és sikerült becsempészniük egy „A szocik lopnak. Ön meglepődött?” című írást is, tovább ütve a náluk futó kispesti ügyet.

Ennél érdekesebb viszont egy fokkal, hogy a lap külön foglalkozik a Borkai-üggyel is „Nem a vég, a kezdet” címmel, és némi vészjósló felhanggal:

„A hibát azonban ne a polgárokban keressük, ők lecserélhetetlenek. Az bizonyos, hogy a kormánypártoknak le kell vonniuk a Borkaihoz fűződő botrány tanulságait.”

Érdemes felidézni, hogy a Magyar Nemzetben jelent meg még az önkormányzati választás előtt egy névtelen publicisztika, amely Borkai lemondását követelte, ám rövid időn belül elérhetetlenné is vált. A lap főszerkesztője, Ballai Attila a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, hogy az ominózus cikk egy kolléga véleménye volt, és nem szerkesztőségi álláspont, viszont csak egy technikai hiba miatt élesedett ki, ezért vonták vissza.

Orbán Viktor tegnap azt mondta, hogy előbb a győri polgárok döntenek Borkairól (aki ugye megnyerte tegnap a választást), és majd utána jön ő. A Magyar Nemzet cikkének hangvétele alapján Borkai sok jóra nem számíthat.

A Demokrata a narancsszínű Magyarország térképével érzékelteti a helyzet komolyságát:

És hasonlóan járt el a Lokál is, van térkép, Orbán Viktor a legerősebb pártszövetségről, Szijjártó Péter a Fidesz által megszerzett legtöbb szavazatról beszél. És jut a sarokban egy kis hely az elmúlt 9 évet megköszönő, és leköszönő Tarlósnak is.

Végezetül pedig jöjjön a Vadhajtások címlapja, különösebb kommentár nélkül:

Szeptember végén, már a jelölési folyamat lezárulta után hunyt el Szekó József, Mohács fideszes polgármestere, aki a kormánypártok jelöltje is lett volna a tegnapi választáson. A szavazólapon így egyedül az MSZP-s Csorbai Ferenc maradt.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az ellenzéki pártok képviselő-jelöltjei kérték Csorbait, hogy ő is lépjen vissza, ám ő erre nem volt hajlandó, annyit mondott csupán, hogy ha kevés szavazatot kap, akkor nem veszi át polgármesteri mandátumát.

A mohácsiak látszólag nem méltányolták ezt a hozzáállást, tegnap ugyanis kétszer többen szavaztak érvénytelenül, mint ahányan a szocialista jelöltre. Az NVI adatai szerint Csorbai 1867 szavazatot kapott, az érvénytelenül pedig 4076-an voksoltak.

Még nem világos, hogy Csorbai szerint ez elég kevés szavazat-e a mandátum át nem vételéhez, mindenesetre annyi biztos: nem lenne könnyű dolga polgármesterként, a képviselő-testületben ugyanis 8 fideszes képviselő kapott helyet, szemben a 3 ellenzékivel (kettő az MSZP, egy pedig a DK-Jobbik-Momentum színeiben).

(via 444)

Egy olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy Cserépváralján érdekesen alakult az önkormányzati választás.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben összesen 287-en szavaztak (ami 79.06 százalékos részvételi arányt jelent). Három független jelölt mérettette meg magát, közülük Dusza Miklós 17 szavazatot kapott.

Így viszont Dávid Zoltán és Tóth Tamás is 133-133 szavazatot szerzett.

A Nemzeti Választási Iroda honlapján az áll:

„A jelöltek között szavazategyenlőség esetén a választási bizottság sorsolással dönt.”

Azaz a polgármester személyéről végső soron Fortuna dönt.

Hogy igen erős a kormánypártok fölénye, ha erőforrásokról (pénz, sajtó, aktivista, óriásplakát, szórólap, rezsiutalvány, krumpliosztás, stb.), és mennyire nehéz ezzel az erőforráshiányos ellenzéknek felvennie a versenyt, azt sokan és sokszor kifejtették már.

Baranyi Krisztina, Ferencváros új polgármestere egy képben mutatta meg, hogy miről is van szó:

Jó reggelt, lássuk, mennyire színezte át tegnap Magyarország térképét az ellenzék.

Kezdjük Budapesttel, mivel talán ez a leglátványosabb:

Tarlós István helyett Karácsony Gergely lett a főpolgármester, a szavazatok 50,86 százalékát szerezve meg, 44,1 százalékkal szemben. És a Fővárosi Közgyűlésben is többsége lesz az ellenzéknek, a 23 kerületi polgármester mellett kilencen kerülnek be kompenzációs listáról, így az összetétel a következő lesz:

17 ellenzéki és 15 kormánypárti tag, plusz ugye Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester.

Puzsér Róbert 4,46 százalékot szerzett, Berki Krisztiánra pedig összesen 4.047 ember szavazott.

A kerületek közül az alábbiakban született ellenzéki győzelem:

  • Az I. kerületben V. Naszályi Márta (Párbeszéd)
  • A II. kerületben Őrsi Gergely (MSZP)
  • A III. kerületben Kiss László (MSZP)
  • A IV. kerületben Déri Tibor (Momentum)
  • A VI. kerületben Soproni Tamás (Momentum)
  • A VII. kerületben Niedermüller Péter (DK)
  • A VIII. kerületben Pikó András (a C8 jelöltje, az ellenzék támogatásával)
  • A IX. kerületben Baranyi Krisztina (független jelölt az ellenzék támogatásával)
  • A XI. kerületben László Imre (DK)
  • A XIII. kerületben Tóth József (MSZP)
  • A XIV. kerületben Horváth Csaba (MSZP)
  • A XV. kerületben Németh Angéla (DK)
  • A XVIII. kerületben Szaniszló Sándor (MSZP)
  • A XIX. kerületben Gajda Péter (MSZP)

Tíz megyei jogú városban is az ellenzék tarolt:

  • Dunaújvárosban Pintér Tamás (Jobbik),
  • Egerben Mirkóczki Ádám (Jobbik),
  • Érden Csőzik László (ex-SZDSZ),
  • Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter (független),
  • Miskolcon Veres Pál (független),
  • Pécsen Péterffy Attila (független),
  • Salgótarjánban Fekete Zsolt (MSZP),
  • Szegeden Botka László (MSZP),
  • Szombathelyen Nemény András (MSZP),
  • Tatabányán pedig Szűcsné Posztovics Ilona lett a polgármester.

Összességében tehát a korábbi 20-3-as felálláshoz képest ugyan megőrizte vezető szerepét a Fidesz, de az 13-10-re szűkült. A hagyományosan fideszes városok közül Debrecenben (Papp László), Kaposváron (Szita Károly), Kecskeméten (Szemereyné Pataki Klaudia), Székesfehérváron (Cser-Palkovics András), Szolnokon (Szalay Ferenc) és Zalaegerszegen (Balaicz Zoltán) nem sikerült az ellenzéknek talajt fognia.

A nagyvárosok közül Nagykanizsa, Nyíregyháza, Sopron, Szekszárd és Veszprém továbbra is narancssárga, és bár úgy tűnik, hogy a Borkai-hatás a választás végeredményén nagyot dobott az ellenzék számára, Győrben (egyelőre) még mindig ő a polgármester, bár győzelme sokkal kevésbé volt látványos, mint öt évvel ezelőtt.

A kisebb településeken és a megyei közgyűlésekben azonban ismét a Fidesz tarolt (nem csoda, hogy Szijjártó Péter tegnap narancssárgának látta a térképet).

Tegyük hozzá: a megyei jogú városokban nem szavaztak a megyei listákra, azaz a térkép a nagyvárosok nélkül narancssárga,de még így is az a helyzet, hogy Szabolcsban, Zalában, Vasban és Bács-Kiskunban bődületes többsége lesz a kormányzó pártnak a megyei közgyűlésekben, de Hevesben és Komárom-Esztergomban is többséget szereztek.

Vagyis miközben a látványos sikereket (Budapest, megyei jogú városok egy része, nagyvárosok) az ellenzék érte el, a Fidesznek is lesz majd mit mutogatnia, ha sikert akarnak villantani.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}
Olvass tovább!