Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szuperkedd: Joe Biden nyert – percről percre a Mércén

Ez a cikk több mint 4 éves.

Az amerikai előválasztások kétségtelenül leglátványosabb epizódjára kerül sor: ez a szuperkedd. 14 amerikai államban és egy társult területen tart ma előválasztást a Demokrata Párt, hogy kiválassza, ki is lesz Donald Trump kihívója a novemberi elnökválasztáson.

A demokraták hivatalosan a július közepi jelöltállító pártkongresszuson döntenek a kérdésben, addig az aspiránsoknak minél többet össze kell gyűjteniük abból a 3979 kötött mandátumú pártdelegáltból, akiket az egyes állami előválasztásokon osztanak ki a lakosságarány figyelembe vételével.

Az előzetes eredmények alapján úgy tűnik, Joe Bidennek nagyon bejött az elmúlt néhány nap, amikor szinte a teljes demokrata pártelit beállt mögé: a 14 államból 8-ban ő végzett első helyen, 3-ban pedig Bernie Sanders.

A két legnépesebb és legtöbb küldöttet kiosztó államban – Kaliforniában és Texasban – még túl korai győztest hirdetni, de a zászló Sandersnek áll.

Jelenleg tehát úgy néz ki, hogy a szuperkeddi előválasztási dömping végeredménye döntetlen lesz a két éllovas között.

A Mérce egész éjjel percről percre tudósít a verseny alakulásáról, kövessétek velünk az eseményeket!

Kiemelt kép: Flickr / Lorie Shaull
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Joe Biden texasi győzelmével kijelenthető, hogy Obama volt alelnöke tekinthető a szuperkedd nyertesének. Kaliforniában még számolnak, a végeredményről beszámolunk naközben itt, a Mércén.

Mi most zárjuk a percről percre tudósításunkat, köszönjük a figyelmet!

A Mérce tartalmai mindenki számára ingyenesen hozzáférhetők, de nem ingyen készülnek. Így ha szeretnétek, hogy máskor is beszámolhassunk a legfontosabb politikai eseményekről, támogassatok bennünket!

Már a nagyobb hírszolgáltatók is tényként kezelik Biden győzelmét Texasban. A feldolgozottság 82%-os, Biden 4%-kal vezet, a New York Times és az ABC News is úgy látja, hogy Sanders-nek nincs már elég tartaléka a fel nem dolgozott szavazatok közt.

A küldöttek eloszlása még egyáltalán nem dőlt el, mert Bloomberg éppen 15%-on van, kérdés tehát, hogy részt vehet-e az osztozkodásban.

Egy biztos: hiába nyeri meg Sanders magabiztosan Kaliforniát, a második legfontosabb állam Bidené, a déli államokkal együtt elmondható, hogy Biden megnyerte a szuperkeddet, és nagy lépést tett afelé, hogy a jelölőgyűlésre a delegáltak 50%-át maga mögé állítsa.

Maine az egyetlen állam, ahol még nem hirdettek győztest.

Egy hét múlva, március 10-én jön a demokrata előválasztás következő köre, ezekben az államokban szavaznak jövő kedden:

  • Michigan (125 küldött)
  • Washington állam (89)
  • Missouri (68)
  • Mississippi (36)
  • Idaho (20)
  • Észak-Dakota (14)

Valószínű, hogy addig alaposan átalakul a mezőny: kérdés, hogy Bloomberg és Warren versenyben maradnak-e, és ha visszalépnek, beállnak-e Biden vagy Sanders mögé. Az is elképzelhető, hogy a jelöltek valamelyike a napokban megnevezi alelnök-jelöltjét.

Bármilyen jelentős fejleményre kerül sor, a Mércén meg fogjuk írni, érdemes tehát a továbbiakban is olvasni minket!

Három államban nincs még eredmény a szuperkedden lezajlott előálasztásokon. Maine-ben (24 küldött) túl szoros az állás, de valószínűleg Biden nyer majd. De ennél sokkal izgalmasabb a két nagy állam, Texas (228 küldött) és Kalifornia (415 küldött) sorsa.

Texasban Biden vezet, és ahogy mi is megírtuk, már van, aki oda is adta az államot a volt alelnöknek. De egyelőre mi még nem mondanánk biztosra Biden győzelmét. Ennek fő oka San Antonio, ahol kevés szavazatot számoltak meg eddig, és nagyon magas a latinók aránya, akik között pedig Sanders támogatottsága magas. Márpedig a jelenlegi 74 százalékos feldolgozottság mellett a hátralévő szavazatok fontos része innen fog jönni. Jelenleg Biden 2 százalékkal vezet Texasban, bár kevéssé valószínű, de ez az állás még megfordulhat.

Kaliforniában más a helyzet, itt Sanders győzelme borítékolható, de nagy kérdés a második és harmadik hely sorsa, valamint az, hogy Bloomberg és Warren eléri-e a 15%-os küszöböt (előbbi valószínűleg igen, utóbbi valószínűleg nem). Jelenleg a szavazatok harmadát számolták meg, és 10 pontos Sanders-előny mellett Biden a második, alig lemaradva tőle Bloomberg a harmadik.

Itt Texashoz hasonlóan az érdekes a delegáltak kiosztása lesz. Ugyanis nem csak az államban, hanem a kongresszusi körzetek szerint is osztanak delegáltakat. Sok körzetben pedig kérdéses, hogy egy-egy jelölt eléri-e a 15 százalékos eredményt, ami szükséges a delegált szerzéshez. Kaliforniában ez Biden számára több helyen kérdéses. Bár azt érdemes hozzátenni, hogy először valószínűleg a választás napja előtt született korai szavazatokat számolták, ahol Biden rosszabbul áll, ezt bizonyítja, hogy a visszalépett Buttigieg még mindig 10 százalékon áll a szavazatszámlálásban, hiába lépett 2 napja vissza (egyébként Texasban is 5 százalékon áll).

Főszerkesztő-helyettesünk a Mérce percről percréjéből ugrott át a Partizán stúdiójába, hogy Gulyás Mártonnal elemezzék a szuperkeddet.

Hasonlóan 2008-hoz és 2016-hoz, idén is a pártelit által támogatott centristább jelölt végzett az első helyen a Boston székhelyű Massachusetts államban (a két előző előválasztást mindkét esetben Hillary Clinton nyerte meg, előbb Barack Obamával, majd pedig Bernie Sanders-szel szemben): Joe Biden a szavazatok több mint nyolcvan százalékos feldolgozottságával 33.3 százalékkal áll az élen. Ám most annyiban volt más a helyzet a két előző előző  alkalommal szemben, hogy idén massachusetts-i illetőségű, baloldali-progresszív jelöltje is van a demokrata előválasztásnak, Elizabeth Warren személyében, aki 2013 óta képviseli az északkeleti államot a Szenátusban.

Warren végül azonban a szavazatok 21.4 százalékával csak a harmadik helyre futott be, Joe Biden mellett pedig Bernie Sanders is megelőzte őt, aki a voksok 27 százalékát gyűjtötte be.

Ez azért is kifejezetten kellemetlen Warrennek, mert miközben még egy másik előválasztáson sem tudott az élen végezni, az előzetes felmérések alapján volt esélye arra, hogy győzelmet arasson a saját államában. Miközben a szuperkedd előtti előválasztásokon elsősorban a centrista oldalon érvényesült a szavazatmegoszlás a több, hasonló választói csoportot megszólító jelölt között, addig itt a progresszív szavazatok aprózódtak el. Ennek lett az eredménye az, hogy miközben a demográfiai vonalak mentén relatíve megosztott Bostonban (ahol a lakosság 40 százaléka fehér, 23 százaléka afro-amerikai, 20 százaléka pedig spanyolajkú) a baloldali jelöltek több mint 57 százalékot kaptak, Bernie Sanders alig 50 szavazattal ugyan, de alumaradt Joe Bidennel szemben a szavazatok 30 százalékával, mivel Warren is bezsebelt 27 százalékot az állam legnagyobb városában.

A vermonti szenátor emellett az olyan nagyobb városokban végzett az élen, mint Worchester vagy az Úton írójának, Jack Kerouac-nek szülőhelye, Lowell. Warren elsősorban a bostoni agglomerációban szerepelt jól, kiváltképpen a saját lakhelyén, a Harvardnak és az MIT-nek is otthont adó Cambridge-ben, Biden pedig az állam kisebb lakosságú térségeiben szedte össze a győzelmét biztosító szavazatokat.

Warren veresége elsősorban annak köszönhető, hogy jelentősen visszaszorult azokban a választói csoportokban, ahol előzetesen jelentős támogatást jósoltak neki. A női szavazók csupán 17 százaléka támogatta az egyetemi professzorból lett politikust. Az egyetemi diplomával rendelkező fehér voksolók csupán ötöde szavazott rá, a magukat liberálisnak valló szavazók között pedig csak 28 százalékot kapott – az utóbbi kivételével az összes előbb említett csoportban a harmadik helyre szorult vissza. Ez pedig baljós árnyat vethet a további kampányára, mivel nem látszik, hogy mely szavazórétegek támogatására számíthatna még.

Ahogy számolják a szavazatokat, Biden egyre inkább jött fel Sandersre Texasban, néhány perce pedig, 58%-os feldolgozottságnál átvette a vezetést. Az NPR közszolgálati rádió már meg is ítélte Bidennek a győzelmet, de sokan még kivárnak, így Nate Silver, a FiveThirtyEight elemzője is, aki szerint szintén Bidennek áll a zászló. A nagy csatornák szerint még nem dőlt el a verseny.

A szuperkedden szavazó 14 államból Bloomberg kb. hatban, Warren pedig eddigi állás szerint 3-ban lépi át a 15 százalékos életképességi küszöböt, vagyis csak ezekben juthatnak delegáltakhoz. Elizabeth Warren ráadásul csak harmadikként végzett saját államában, Massachusettsben, Joe Biden és Bernie Sanders mögött.

Ezek fényében mindkét jelöltnek fontos döntés előtt áll: akarj-e folytatni a megmérettetést úgy, hogy szinte minden esély elveszett az elnökjelöltség megszerzésére.

Michael Bloomberg november óta közel félmilliárd dollárt költött saját vagyonából – a többi jelölt kampányköltségeinek sokszorosát – ám úgy tűnik, a pénz önmagában nem volt elegendő. A milliárdos oligarchát a szerencse sem pártolta, hiszen épp akkor szállt be a versenybe, amikor Joe Biden kampánya látványos lendületet vett.

A centrista szavazatokra lövő Bloomberg így most már csak Biden elől vesz el szavazatokat, amivel épp hátráltatja deklarált célját, Sanders megállítását. Az este folyamán kampánystábja jelezte, átgondolja pályáját és szerdán bejelentést tesz a folytatásról.

Hasonló a helyzet Warrennel, ő viszont Sanders kampánya elől szívja el a levegőt. Szüperkedd esti beszédében Warren a folytatásról beszélt, és a támogatóknak kiküldött adománygyűjtő levele is azt sugallja, nem tervez visszalépni.

Miközben a szuperkedd idén elsősorban a demokratákról szólt, Alabama államban a republikánusok is előválasztást tartottak, hogy eldöntsék, kit indítanak az őszi szenátusi választásokon. A dolog pikantériáját az adja, hogy a republikánusok az ultrakonzervatív államban azt a jelöltet keresik, aki legyőzheti a hivatalban lévő demokrata szenátort, Doug Jonest.

A déli államban legutóbb 2014-ben volt szenátusi választás, ahol az először 1997-ben hivatalba lépő Jeff Sessions a szavazatok 97.5%-ával, ellenjelölt nélkül került megválasztásra egy újbóli hatéves ciklusra. Ám a Donald Trumpot az elsők között támogató Sessions 2017 februárjában lemondott a posztjáról, hogy igazságügyi miniszterként szolgáljon a Trump-kormányban. Ám nem maradhatott sokáig új pozíciójában, még az év novemberében lemondásra kényszerült, mivel elvesztette az elnök támogatását, legfőképpen azért, mert miután kiderült, hogy érintett az orosz választási befolyással kapcsolatos botrányban, kivonta magát az üggyel foglalkozó minisztériumi vizsgálat lebonyolításából, Trump pedig ezt árulásként értékelte.

Sessions szenátusi helyét Luther Strange alabamai államügyész örökölte meg, aki a 2017 őszére időzített időközi választáson befutónak ígérkezett. Ám a republikánus előválasztáson alulmaradt Roy Moore-ral szemben, így nem válhatott a pártja jelöltjévé. A Trump szövetségesének számító Strange vereségét akkoriban sokan a Trumpot érő első komolyabb pofonként értékelték.

Roy Moore szintúgy jó esélyekkel indult, egészen addig, amíg gyermekmolesztálási botrányba nem keveredett, miután kiderült, hogy a harmincas éveiben több kiskorúval is folytatott szexuális kapcsolatot. A botrány megrázta Alabamát, a republikánus pártvezetők elfordultak a saját jelöltjüktől, így pedig végül az esélytelenek nyugalmával induló demokrata Doug Jones lett az állam új szenátora.

Jones kemény választás elé néz novemberben, főleg mivel Jeff Sessions bejelentette, hogy vissza kívánja szerezni a régi szenátusi székét. Ám a korábban népszerű Sessions-nek egyelőre nem jött össze a jelöltség: a szavazatok 32 százalékával az élen végzett ugyan, de mivel kemény kihívókat kapott Tommy Tuberville egykori futballedző és Bradley Bryney kongresszusi képviselő személyében, nem tudta megszerezni a szavazatok többséget, így második fordulóra lesz szükség. A választás már csak azért is ígérkezik izgalmasnak, mert amennyibe a hivatalban lévő Doug Jones vereséget szenved, igencsak nehézzé válik a demokratáknak, hogy visszaszerezzék a Szenátust, ahol 2015 óta ellenzékben politizálnak.

Nagyon érdekesen alakulnak a texasi eredmények. Összesen kb. 2 millió szavazó lesz, akik közül 1,1 millió szavazott korábban február 21 és február 28 között, amikor még Biden mellett Buttigieg és Kloubachar is versenyben volt, és azelőtt, hogy a hősies versenyben 2018-ban épphogy csak az államot elbukó O’Rourke is bejelentette, hogy Bident támogatja.

Jelenleg 52 százalékos feldolgozottságnál minimális Sanders előnye, ami az elmúlt órában folyamatosan csökkent (Frissítés 6:25: 60 százalékos feldolgozottságnál Biden átvette a vezetést). Ellenben a New York Times a feldolgozás elkezdésekor még Bidennek adta az államot, viszont ez szép lassan átfordult, és most szerintük Sandersnek minimálisan több esélye van a győzelemre.

A nagyobb városok közül Houston és Dallas áll magas feldolgozottsággal, itt ismerjük is nagyjából a végeredményt, Biden minimális győzelme született ezeken a helyeken. Kicsit alacsonyabb Forth Wortban és Austinban, 70 százalék körüli, itt mindkét helyen Sanders vezet, Austinban elég nagy, 12 százalékos előnnyel.

Érdekesség, hogy miközben Houstonban már 81 százalék a feldolgozottság, még emberek sorba állnak a szavazóhelyiség előtt.

Nagyon alacsony, 9 százalékos a feldolgozottság Texas legprogresszívabb környékén, El Pasóban, itt 12 százalékponttal vezet Sanders Bloomberg előtt, és 19-cel Biden előtt.

Ahonnan lényegében még nincs adat, az San Antonio, ami az egyik legnagyobb lakosságszámú körzet is egyben. Itt egy százalék alatti feldolgozottságnál Sanders vezet 10 ponttal Biden előtt. Persze ez az állás még nem mérvadó.

Ami látszik, hogy Warren valószínűleg 15 százalék alatt szerepel, tehát nem nagyon fog delegáltat szerezni.

A kérdés az, hogy az alacsony feldolgozottságú nagyvárosi körzetekben változnak-e a mostani arányok, ha nem, az Sanders győzelmet vetít előre.

45 százalékos feldolgozottságnál szorosnak ígérkezik az USA legészakibb államának, a Stephen King regényekkel híressé vált Maine-nek az előválasztása. Jelenleg 33.9 százalékkal Joe Biden áll az első helyen, őt követi szorosan Bernie Sanders 32.7 százalékkal- ez delegáltegyenlőséget jelent, mindkét jelöltnek 4 delegáltja van eddig. Maine-nel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy most először tartanak szabványos előválasztást, korábban a demokraták jelölőgyűléseken (kaukuszokon) választották ki a jelöltjüket. A két eltérő típusú választás miatt így nem lehet teljesen mértékben összehasonlítani a mostani eredményeket a négy évvez ezelőtiekkel, de akkor Sanders a szavazatok 64.17 százalékát kapta, míg Hillary Clintont a szavazók 35.49 százaléka támogatta.

A legtöbb, 415 delegáltat Kalifornia állam küldi a jelölőgyűlésre, itt azonban csak sokára lesz eredmény, mert rengeteg szavazó csak ma küldte el szavazatát levélben. Az AP azonban az első adatok alapján már megelőlegezte Sanders-nek a győzelmet.

Röviden összefoglaljuk, hogy alakult eddig a szuperkedd.

Joe Biden 7 államot biztosan megnyert:

  • Észak-Karolinát,
  • Virginiát,
  • Tennessee-t,
  • Minnesotát,
  • Alabamát,
  • Oklahomát,
  • Massachussets-t.

Sanders eddig 4 államot zsebelt be

  • Utah-t,
  • Coloradót,
  • Vermontot,
  • és Kaliforniát.

Amerikai Szamoa társult területén Bloomberg kapta a legtöbb szavazatot.

Az első helyezett tekintetében még kérdéses államok közül a 228 delegáltat jutalmazó Texasban 45%-os feldolgozottságnál 4.1%-kal vezet Sanders, a különbség folyamatosan csökken. Az inkább a demokratikus szocialistának hazai pálya Maine-ben fej-fej mellett halad Sanders és Biden, a feldolgozottság 61%.

Kaliforniában is az a jelentős kérdés, hogy hányan ugorják meg a 15%-os küszöböt, és hányan juthatnak küldöttekhez. Mennél kevesebb riválissal kell osztozni ugyanis a küldötteken, annál többet ér egy győzelem.

Az MSNBC az imént hívta az egyik szoros államot, Massachussets-t, itt is Biden nyer. 54%-os feldolgozottságnál Biden 34%-kal vezet, Sanders 31%-kal második, Elizabeth Warren massachussets-i szenátor 21%-kal mindössze 3.

Bár még egyetlen államot sem sikerült megnyerniük (Bloomberg ugyan elvitte Amerikai Szamoát, ami az USA egyik társult területe), de Michael Bloomberg és Elizabeth Warren egyaránt számíthat delegáltakra az eddig eredményeik alapján. Ahhoz, hogy egy jelölt delegáltat kaphasson, legalább 15 százalékot kell elérnie. Bloombergnek ez Tennessee-ben, Arkansas-ban, Oklahomában, Texas-ban, Colorado-ban és Utah-ban jött össze, Warren pedig Maine-ben, Massachusetts-ben, Minnesotában illetve Utah-ban ugrotta meg a 15 százalékot.

Bár eddig a 14 államból egyértelműen csak háromban végzett első helyen (szemben Biden 7 első helyezésével), Bernie magabiztos beszédet mondott Vermontban. Azzal kezdte, 31 éve ezen a napon nyerte első polgármesteri címét Burlington városában. Akkor mindenki azt mondta, nem sikerülhet, mégis sikerült – mondta, majd hozzátette: most is mindenki ezt mondta

„de ma este teljes magabiztossággal állíthatom, el fogjuk nyerni a demokrata jelöltséget, és meg fogjuk verni Amerika történelmének legveszélyesebb elnökét”.

Sanders kiemelte, hogy Trumpot nem lehet a régi politikával legyőzni, csak az általa felépített sokszínű mozgalom segítségével. Majd felsorolt néhány ügyet, amelyért ez a mozgalom harcol: a dolgozó családokért, akiknek elegük van, hogy folyamatosan többet kell dolgozniuk kevesebb pénzért; a mindenki számára elérhető egészségügyi ellátásért és oktatásért.

Sanders magabiztossága arra alapszik, hogy kevesebb állam megnyerésével is tud több jelöltet szerezni, hiszen Kaliforniában első helyre számíthat, és pillanatnyilag Texasban is jól áll, ez a két állam pedig a szuperkedden kiosztott delegáltak majdnem felét adja.

Emellett az első helyezés nem jelenti azt, hogy az adott állam összes kötött mandátumú küldöttét megnyeri a győztes: a küldötteket szavazatarányosan osztják szét azon jelöltek között, akik a leadott voksok legalább 15 százalékát megszerezték. Bernie eddig minden államban átlépte azt.

A nyugati államban (29 delegált) Sanders-nek muszáj is volt nyernie.

62% -os feldolgozottságnál Sanders tisztán vezet (33%), ebben az államban Bident Warren és Bloomberg is megelőzheti, a volt alelnök stábja a 15%-os életképességi küszöb eléréséért izgulhat.

Már csak a kaliforniai lakosok szavazhatnak, a többi államban lezárták az urnákat. Utah 29 delegáltat küld a jelölőgyűlésre, a hírszolgáltatók szerint még nem mondható biztosra, ki nyeri az államot.

Utah és Kalifornia mellett még Texasban, Massachussets-ben és Maine-ben nem hirdettek győztest.

Nagyon jót ment Joe Biden mindazokban az államokban, ahol a demokrata szavazóbázis egy jelentős részét afroamerikai választók adják. A FiveThirtyEight összesítése alapján a ma szavazó déli államokban Biden kapta a fekete szavazók kétharmadának támogatását.

  • Alabamában a demokrata választók 44 százaléka volt fekete, közülük 72 százalék Bidenre, 12 százalék Sandersre szavazott.
  • Észak-Karolinában a demokrata választók 27 százaléka volt fekete, közülük 63 százalék Bidenre, 16 százalék Sandersre szavazott.
  • Virginiában a demokrata választók 27 százaléka volt fekete, közülük 71 százalék Bidenre, 16 százalék Sandersre szavazott.
  • Tennesseeben a demokrata választók 26 százaléka volt fekete, közülük 62 százalék Bidenre, 18 százalék Sandersre szavazott.

Ám ahogy Van Jones, a CNN kommentátora rámutatott, a fekete voksolók nem tekinthetők egységes blokknak. A déli államok idősebb, konzervatívabb lakói között valóban magas Biden támogatottsága, de a fiatalabb, nagyvárosi afroamerikaiak körében Sanders a népszerűbb.

A szavazatok 37 százalékos feldolgozottsága mellett úgy tűnik, Oklahoma lesz az első olyan állam, ahol Bernie Sanders veresége szenved azok közül, ahol 2016-ban felülkerekedett Hillary Clintonon. A jelenlegi feldolgozottság mellett így néznek ki a déli állam eredményei

Joe Biden: 35.5%

Bernie Sanders: 21.9%

Michael Bloomberg: 15.8%

Elizabeth Warren: 13.3%

Négy évvel ezelőtt Sanders 51.88%-ot szerzett Clinton pedig 41.52%-ot. Ráadásul akkor a 77 megyéből 75-ben ő végzett az első helyen, egyelőre viszont még csak három megyében vezet a demokratikus szocialista szenátor. Az eredmény Bloombergnek is csalódás lehet, mivel korábban sokkal jobban szerepelt a felmérésekben a mostani eredményeihez képest, de még így is számíthat delegáltakra, mivel felülről súrolja a 15%-os küszöböt. Nem mondható el ugyanez Elizabeth Warrenről, aki a konzervatív állam fővárosától, Oklahoma City-től nem messze nőtt fel.

A hétfőn visszalépő és Bident támogató Amy Klobuchar otthonában az AP szerint Biden kapja majd a legtöbb szavazatot, Sanders biztosan, és jelen állás szerint Warren is részesül majd a 75 küldöttből.

Arkansas-szal pedig az utolsó nyitott déli kérdés is eldőlt: Biden minden kötelezőt hozott. Az államban Sanders és Bloomberg jelenleg 20% körül versenyzik a 2. helyért, Warren jelen állás szerint nem éri el az életképességi küszöböt.

Ahogy korábban már írtuk, Coloradóban Sanders végzett az első helyen, ám a voksok 69 százalékának feldolgozása után most már biztosnak tűnik, hogy négy jelölt is átlépi a 15 százalékos küszöböt, így mindegyikük részesül az állam 67 küldöttjéből.

Külön érdekesség Michael Bloomberg második helyezése is, eddig egyik államban sem tudott ilyen jól teljesíteni.

Így oszlanak el a voksok:

  • Sanders: 36%
  • Bloomberg: 24%
  • Biden: 20%
  • Warren: 17%

Bár a szuperkedd kétségtelenül fontos mérföldkő a Demokrata Párt előválasztási folyamatában, ugyanakkor nem árt kontextusba helyezni a mai eredményeket. Az tény, hogy az a jelölt, aki jól szerepel az egyszerre 14 államban zajló megmérettetésen, az jó esélyekkel indul a pártja jelöltségének megszerzéséért a július 13. és 16 között esedékes wisconsini Milwaukee-ban tartandó demokrata jelölőgyűlésen, mivel ma kerül kiosztásra a 3979 delegált közül 1357. Azonban a mai eredmények önmagukban relatíve keveset árulnak el a két jelölt elnökválasztási esélyeiről, mivel a 14 előválasztás nagy része olyan államokban zajlik, ahol novemberben nem számíthatunk szoros küzdelemre.

Kezdésnek mindjárt itt van Kalifornia a maga 415 delegáltjával, ahol az elmúlt lassan több évtized választásait látva tulajdonképpen mindegy, hogyan szerepel a jelöltséget megszerző jelölt, mivel az USA legnépesebb állama szinte minden kétséget kizárólag a demokratákra fog szavazni novemberben. A másik oldalt pedig ott van az az Alabama, Arkansas, Tennessee, ahol bár Joe Biden lesz a befutó, de a novemberi elnökválasztáson Trumpnak áll a zászló, legutóbb ugyanis a déli származású Jimmy Carter illetve az arkansas-i kormányzóként tennessee-i alelnökjelölttel induló Bill Clinton rúgott labdába a demokraták közül ezekben a konzervatív államokban.

Valójában három olyan állam van a 14 közül, ahol az elnökválasztáson szoros küzdelemre számíthatunk, így tehát meghatározó lehet, ki nyerni az előválasztást: Texas, Észak-Karolina illetve Minnesota. A két előbbi déli állam ugyan hagyományosan a republikánusokhoz húz, de az elmúlt években szoros küzdelmeknek lehettünk itt tanúi, Trump kifejezetten gyenge eredményekkel kerekedett felült Hillary Clintonon 2016-ban, köszönhetően az általában a demokratákat támogató afro-amerikai és spanyolajkú szavazók nagy számának. Minnesota pedig bár 1976 óta megszakítás nélkül a demokrata elnökjelölteket támogatja (ezzel csúcstartó), de négy éve Trump kifejezetten szoros versenyben maradt alul, a közép-nyugati állam 10 elektora pedig még fontos lehet egy szoros novemberi megmérettetés esetében. Így Bernie Sanders vagy Joe Biden választási esélyeiről a mai eredmények alapján talán ebben a három elektorban gazdag államból érkező eredmények alapján tudhatjuk meg a legtöbbet.

Tennessee a legtöbb delegálttal (64) rendelkező szuperkeddes déli állam.

Ezek közül már csak Arkansas nem dőlt el, a többit az előrejelzések szerint papírforma szerint megnyeri Biden. Arkansas-ban 10%-os feldolgozottságnál Biden 1%-kal vezet.

Oklahoma a Fox News szerint biztosan Bidené lesz, a kérdés az, hogy a 37 küldöttből hányat nyer el a volt alelnök, továbbá hogy Bloomberg és Warren megüti-e a 15%-ot.

Bezártak az urnák Coloradóban (67 delegált), Minnesotában (75 delegált) és Texasban (228 delegált) is. Az első kettőben inkább Bernie-t tartották esélyesnek a felmérések, Texasban pedig az előrejelzések nem tudtak dönteni közte és Biden között.

Texasban a voksok ötödének feldolgozása után Sanders vezet:

A CNN hírtelevízió Minnesotában, illetve Coloradóban nem hirdetett még győztes, az exit pollok ugyanis szoros versenyt mutatnak Biden és Sanders között. Az Associated Press viszont Sanders-győzelmet hirdetett már Coloradóban.

Már a szavazatok 20 százaléka beérkezett Texasból. Ezek alapján Bernie Sanders 27 százalékon áll, hat százalékponttal előzve a 21 százalékon álló Joe Bident. Őt követi Elizabeth Warren 18.7%-al, a sort pedig Bloomberg zárja 17.7%-al

Ez a második legtöbb küldöttet jelentő állam, Texas 228 delegáltat küld a jelölőgyűlésre.

95 százalékos feldolgozottságnál az állás Virginiában?

  • Joe Biden: 53.9%
  • Bernie Sanders: 23.1%
  • Elizabeth Warren: 10.6%
  • Michael Bloomberg: 9.5%

Joe Biden nagyot nyert az egykor republikánus bástyának tartott, de 2008 óta a demokratákhoz húzó Virginiában. A volt alelnök kapta a legtöbb szavazatot a 133 megye közül 129-ben, ezzel egyaránt ő számít a legtámogatottabb jelöltnek a demokratákhoz húzó észak-virginiai régióban és a konzervatívabb déli térségekben is.

Bár Bernie Sanders jelentősen több szavazatot kapott a szintén baloldali Elizabeth Warrennél, de a főváros, Washington DC agglomerációjában a massachusettsi szenátor két megyében is Sandershez hasonló eredményt ért el.

A JFK végső nyughelyéül szolgáló katonai temetőjéről ismert Arlingtonban 20 százalékos eredményével még meg is előzte a 18.8%-ot kapó vermonti szenátort, a szomszédos Alexandriában pedig 18.6%-os eredményével alig maradt le a 19%-ot elérő Bernie-től.

Az eddigi eredmények alapján Joe Biden nyerte az előválasztásokat a delegáltakban gazdag Észak-Karolinában, Virginiában és több kisebb déli államban is. Sanders eddig egyértelműen csak saját államát, Vermontot vitte.

Bernie kampánystábja azonban nem aggódik: számítottak arra, hogy a voksolást legkorábban záró déli államokban Biden jól fog teljesíteni. Arra is rámutattak, Észak-Karolina és Virginia csak a ma elosztásra kerülő összes delegált 15 százalékát adja csupán, és bár Biden végzett az élen, Sanders mindenhol átlépte a 15 százalékos küszöböt, így ő is részesül a küldöttekből.

A stáb várja a Colorado, Minnesota, Texas és Kalifornia eredményeit is. Jeff Weaver, Sanders egyik tanácsadója a CNN-nek elmondta, az este első fele nehezebb lesz a Sanders-tábornak, de a nap vége már jobban alakul.

(CNN)

Oklahomában (37 küldött) még nem hirdettek eredményt, itt a papírforma szerint Bidennek kéne nyernie. 66%-os feldolgozottságnál vezet is a centristák reménysége, de a különbség nem nagy.

Hasonló a helyzet Massachussets-ben, Maine-ben, Tennesse-ben és Arkansas-ban: ezekben az államokban már lezárultak az urnák, de eredményt még nem mertek hirdetni a hírszolgáltatók.

Arkansas 31 küldöttet delegál a jelölőgyűlésre, és déli államként nem lenne meglepő Biden győzelme, de az urnazárást követően a médiák túl korainak találják az eredményhirdetést. Az utolsó, február végi közvélemény-kutatás 13%-os győzelmet jósolt Bidennek.

 

Öt államban zártak az urnák ebben a pillanatban. A CNN exit polljai Alabamát (52 delegált) Joe Biden nyerte. Maine-ben (24 delegált), Massachusetts-ben (91 delegált) és Oklahomában (37 delegált) az exit poll túl szoros versenyt mutat ahhoz, hogy a hírtelevízió már előre odaítélhesse az első helyet.

Tennesseeben (64 delegált) a rossz időjárási viszonyok miatt néhány szavazókörben meghosszabbították a voksolás idejét egy órával.

Maine-ben és Oklahomában Biden és Sanders között szoros a verseny, Massachusettsben viszont az állam szenátor, Elizabeth Warren is versenyben van az első helyért.

A FiveThirtyEight szuperkedd reggelén közzétett projekciója szerint, Maine-ben és Massachusettsben Sanders a legesélyesebb az első helyre, Oklahomában és Tennesseeben pedig Biden.

Noha az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, Michael Bloomberg szuperkeddre költött dollármilliói nem bizonyulnak majd jó befektetésnek, a volt New York-i polgármester sem marad győzelem nélkül.

Az ABC News híradása szerint Amerikai Szamoán az összes szavazatot megszámolták, és Bloomberg a szavazatok 50%-át szerezte meg, ezzel az 5 küldöttből 4-et tudhat majd magáénak. A második helyen a szomszédos Hawaii volt képviselője, Tulsi Gabbard végzett 29%-kal, ő kaphatja a maradék egy küldöttet, neki ez lesz az első az előválasztás során. A többi jelölt nem  érte el a 15%-os küszöböt. Bernie 11%-ot, Biden 9%-ot, Warren 1%-ot szerzett.

Bloomberg befektetett erőforrását jelzi, hogy az 55 ezres lakosságú területen a CNN közlése szerint 5 stábtagot alkalmazott teljes állásban.

Ha valamikor, hát akkor a szombati dél-karolinai előválasztás napján lehetett jó Joe Bidennek lenni. Barack Obama alelnöke ugyanis a szavazatok közel felét megszerezve húzta be az afroamerikaiak által nagy számban lakott déli államot, ezzel adva újbóli lendületet a megfenekleni látszó kampányának.

A jelöltségét hosszas várakozás után tavaly tavasszal bejelentő Bidenre szinte egész 2019-ben úgy tekintett az amerikai média, mint aki nemcsak a Demokrata Párt elnökjelöltségének megszerzésére a legalkalmasabb, hanem Donald Trumpot is ő győzheti le a legnagyobb eséllyel.

Ebbe a képbe erősen belerondított Biden 15 százalékos iowai és 8 százalékos New Hampshire-i eredménye, ami már csak azért is volt különösen kínos, mert a két legfőbb baloldali jelölt, Bernie Sanders és Elizabeth Warren mellett az olyan centrista politikusok is megelőzték a volt alelnököt, mint az Iowát megnyerő Pete Buttigieg és a New Hampshire-ben nagy meglepetésre harmadik helyre befutó Amy Klobuchar.

(tovább…)

Az urnákat a relatív korai órákban záró államok közül ez a legnagyobb falat: itt 110 küldöttet nyernek el összesen a jelöltek. A CNN előrejelzése szerint ezek közül a legtöbbet Joe Biden fogja elvinni, kérdés persze, hogy milyen arányban, és hogy Warren és Bloomberg megüti-e az 1 küldött elnyeréséhez szükséges 15%-ot.

Észak-Karolinában – a többi déli államhoz hasonlóan – a volt alelnököt tartották eleve esélyesnek, így Biden győzelmének ténye önmagában nem borítja fel az estével kapcsolatos elvárásokat.

Ezzel a szuperkeddet egyelőre Biden viszi 2:1-re, az alelnök a jelentősebb államokat nyerte el, és a CNN számolása szerint az összesített versenyben is vezet.

Sanders hazai pályáján így oszlottak meg a szavazatok a CNN exit pollja szerint:

Bár egy hete még másként festett a kép, a CNN exit pollja szerint Virginiában (99 delegált) végül Biden magabiztosan nyert.

Az utóbbi napok fejleményei minden jel szerint könnyen meggyőzték a főként vidéki konzervatívabb szavazókból és Washington D.C befolyásosabb kertvárosainak lakóiból álló demokrata törzsbázist Biden életképességéről.

Véget ért a szavazás Vermontban és Virginiában is. A 16 delegáltat kiosztó Vermonttól túl nagy meglepetést nem okozott, hiszen ez Bernie Sanders otthona – a CNN hírtelevízió meg is hirdette a szenátor győzelmét.

Ugyancsak a hírtelevízió előrejelzése szerint Virginiát Obama egykori alelnöke nyerte. Itt 99 küldöttet osztanak ki, a kérdés már csak az, hogy ebből melyik jelölt hányat kap. Ez attól is függ, hogy a gyengébben teljesítő jelöltek át tudják-e lépni a 15 százalékos életképességi küszöböt.

A tény, hogy a CNN ilyen hamar odaítélte Virginiát Bidennek azt is jelenti, hogy exit polljaik szerint a versenybe csak most belépő, de már így is félmilliárd dollárt a kampányra elköltő Bloomberg nem teljesített túl jól.

Az ABC NEWS és az Edison Research négy államban kérdezte meg a szavazókat, hogy mit gondolnak a szocializmusról. A válaszok jól tükrözik Sanders és Warren népszerűséségét: Maine-ben a demokrata szavazók 62%-a viszonyul pozitívan a szocializmus gondolatához, és mindössze 31% negatívan, de még a négy közül a legkonzervatívabb államban, Tennesse-ben is a pozitív válaszok voltak többségben, 47 kontra 44 arányban.

(Fivethirtyeight)

Miután az elmúlt két napban Amy Klobuchar minnesotai szenátor és Pete Buttigieg egyaránt kiszállt az előválasztásból, és beállt Joe Biden mögé, már csupán egyetlen centrista kihívója akad az egykori alelnöknek. Ez pedig Michael Bloomberg, a Bloomberg L.P. pénzügyi vállalattal óriási vagyonra szert tevő üzletember, aki 2002 és 2014 között New York polgármestereként is tevékenykedett.

A 2001 és 2007 között republikánusként, utána pedig egészen tavalyelőttig függetlenként politizáló Bloomberg már 2016-ban is fontolgatta, hogy függetlenként elindul az elnökválasztáson, azonban akkor letett erről a tervéről. Tavaly november 24-én azonban bejelentette, hogy elindul a demokrata jelöltségért, és már a kezdek óta nem titkolt célja, hogy megakadályozza az önmagát demokratikus szocialistaként definiáló Bernie Sanders előválasztási győzelmét, mivel szerinte Sanders általa „radikálisnak” tartott elképzeléseivel a demokraták nem tudják leváltani Trumpot.

(tovább…)

Szuperkedden sokkal színesebb, vagyis reprezentatívabb lakosságnak osztanak szavazócédulát, mint a korai államokban: míg ezek közül egyedül Dél-Karolinában szavazott nagyobb arányú fekete, és Nevadában nagyobb arányú latinó szavazó, ma az összes szavazónak mindössze 62%-a fehér – derül ki az NBC News exit polljából. Az urnákhoz járulók 18%-a ma fekete, 14%-a latinó, 3%-a pedig ázsiai amerikai volt.

Ebben a tekintetben elég nagyok az államok közti eltérések: az Edison Research Five Thirty Eight által közzétett összesítése szerint Vermontban például a demokrata szavazók 95%-a fehér, míg Alabamában ez a csoport csak 40%-ot tesz ki. A déli államokban jellemzően a fekete kisebbség van magasan reprezentálva, míg Kaliforniában és Texasban a latinó lakosság elkötelezett a Demokrata párt iránt.

A korfát tekintve azonban nincs komolyabb eltérés a korai államokhoz képest: ma is főleg idősebbek vettek részt az előválasztáson: a szavazók 64%-a 45 éven felüli, közülük 29% 65 évnél is idősebb. A 18-29 évesek a szavazók 13%-át teszi ki, míg a 30-44 évesek 23%-ot.

A korra vonatkozó adatok nem annyira hízelgőek Sanders számára, aki a fiatalabb szavazók között erős, míg Biden az idősebbek között tarol.

(NBC News)

Az Amerikai Egyesült Államokban a választások és előválasztások során a média nagy jelentőséget tulajdonít, hogy egykori vagy jelenlegi befolyásos politikai vezetők, médiumok szerkesztőségei és hírességek melyik jelöltet is támogatják.

A két nagy párt elnökjelöltjét kiválasztó előválasztások során főként az adott párt (jelen esetben a Demokrata Párt) befolyásos figuráinak támogatásai, az ún. endorsmentek kerülnek leggyakrabban a média középpontjába.

Ebből a szempontból Joe Biden magasan vezet, a pártelithez tartozó szereplők közül neki sikerült a legtöbb nyilvános támogatást zsebre tennie. A versenyben maradt jelöltek közül Sanders kapta a legkevesebb politikusi endorsementet.

Forrás: A FIVETHIRTYEIGHT ENDORSMENT-KÖVETŐJE

(tovább…)

Ha Elizabeth Warren hallgat támogatóira, és négy éve elindul az elnökjelöltségért, ma egészen máshogy nézne ki a Demokrata párt progresszív szárnya.

A jelenleg 70 éves massachusetts-i szenátorban minden megvolt, hogy a demokrata párt baloldalát harcba vigye: a jogászprofesszor – aki 1996-ig a Republikánus párt regisztrált támogatója volt – a 2000-es években már az amerikai középosztály eladósodásának strukturális okairól írt bestsellert, majd a Kongresszus és az Obama-kormányzat a 2008-ban kitörő válság alatt több, az embereket a válság pusztító hatásaitól megvédeni hivatott testület vezetésére is felkérték.

2012-ben már a korlátok nélküli kapitalizmus egyik legismertebb kritikusaként, és a bankok szabályozásának élharcosaként nyerte el Massachusetts egyik szenátori székét.

Elizabeth Warren kampányában központi szerepet játszik az egészségbiztosítási rendszer (kép: Elizabeth Warren facebok-oldala)

(tovább…)

A politikai statisztikák legelismertebb amerikai platformja, a FiveThirtyEight szuperkedd reggelén adta ki utolsó esélylatolgatását. Ennek értelmében mind a 14 ma szavazó államban vagy Sanders vagy Biden a legesélyesebb az első helyre.

Obama egykori alelnöke főként a konzervatívabb déli (egykori rabszolgatartó) államokban áll győzelemre, miközben a demokratikus szocialista szenátor az északi és nyugati államokban végezhet ez első helyen a portál előrejelzése szerint.

Bernie államai esélyességi sorrendben:

  1. Vermont
  2. Kalifornia
  3. Colorado
  4. Maine
  5. Utah
  6. Minnesota
  7. Massachusetts

Biden államai esélyességi sorrendben:

  1. Virginia
  2. Észak-Karolina
  3. Alabama
  4. Oklahoma
  5. Arkansas
  6. Tennessee

Ahogy már lejjebb is írtuk, Texasban a két jelölt győzelmi esélye fifty-fifty.

„Semmi sem lehetséges, amíg meg nem történik.” – zárta egy Mandela-parafrázissal mondandóját a dél-karolinai előválasztást megelőző tévévitán Bernie Sanders. A mottó valóban magába foglalja azt a reményt, amit Bernie nem csak az amerikai, de a centrum baloldala számára jelent. A tőkés világrendszer központi országaiban a 2008-as válságot követően magát lassan újrafogalmazó baloldal kapitalizmus-kritikus mozgalmainak, intézményesülésüknek, vagyis a baloldal fősodorba kerülésének a vermonti szenátor szimbólumává vált.

(tovább…)

Összesen 1344 pártdelegált (az összes delegált harmadának) elosztása történik meg a mai maratoni előválasztási fordulóban, ennek majdnem felét azonban a két legnépesebb állam, Texas (228) és Kalifornia (415) adja.

Így azt, hogy a mai este folyamán ki is hirdethet győzelmet, szintén ez a két állam befolyásolja leginkább.

Kalifornia

az egyszerűbb eset, itt ugyanis a felmérések szerint Sanders szinte tuti befutónak számít. Két bonyodalom azonban ezzel az állammal is van:

  • nem mindegy, hogy hogyan teljesít a többi jelölt, illetve Warren és Bloomberg megugorja-e a 15 százalékos életképességi küszöböt. Amennyiben igen, úgy a 415 delegált arányosan négy jelölt között oszlik el, ellenkező esetben Sandersnek nagyobb esélye van nagyobbat adagot elnyerni a küldöttekből.
  • több mint kétmillió kaliforniai élt a korai szavazás lehetőségével az elmúlt egy hónapban, és a ma szavazók egy része is postán fogja beküldeni voksát. Ezek feldolgozására csak később kerül sor, így a magyar idő szerint hajnali 4 órai urnazárás után csak a szavazóhelyiségekben leadott voksokkal fogunk megismerkedni, a végeredmény azonban még jelentősen átalakulhat.

Texas

gyakorlatilag ötven-ötven százalékos eséllyel lesz Bidené vagy Sandersé. Az elmúlt hetekben úgy tűnt, Bernie-nek sikerül behúznia az államot, ám szombati dél-karolinai sikere óta Biden rohamosan zárkózik fel mögé.

Bernie-nek magabiztosságra adhat okot, hogy Kaliforniához hasonlóan a demokrata szavazók harmadát itt is a spanyolajkúak teszik ki, akiknek körében verhetetlen támogatással rendelkezik. Probléma azonban, hogy Bloomberg rengeteg spanyol nyelvű reklámra költött az elmúlt hetekben, így nem kizárt, hogy végül az oligarcha jó szereplése miatt csúszik második helyre Sanders.

Sok más változó van persze a szuperkeddi egyenletben, de

Texast mindenképp érdemes figyelni: aki itt ma este első helyen végez, az lesz a nap győztese is.

Bár az előválasztási kampány már egy éve tart, a konkrét szavazások csak februárban vették kezdetüket, a 3-i iowai jelölőgyűlésekkel. A káoszba fulladt forduló után New Hampshire-ben, Nevadában és Dél-Karolinában zajlottak le az előválasztások.

Az első három megmérettetést Bernie nyerte, mindhárom államban ő kapta a legtöbb voksot,

igaz, Iowában az azóta visszalépett Pete Buttigieg több delegáltat zsebelhetett be.

Az első három forduló súlyosan megviselte Joe Biden kampányát, az egykori alelnök ugyanis az elmúlt egy évben szinte végig vezette az országos felméréseket, Iowában azonban csak negyedik, New Hampshire-ben pedig ötödik helyre futott be, sőt a nevadai második helyezése is több mint 20 százalékponttal maradt el Bernie első helyétől.

Biden azonban utolsó pillanatban, három nappal szuperkedd előtt tudott látványos feltámadást produkálni.

A dél-karolinai előválasztáson megszerezte a voksok majdnem felét és ezzel a pártelit által várva várt alternatívaként tudott Sanders mellé emelkedni.

A dél-karolinai fordulót megelőző hetekben szinte egyébről sem lehetett olvasni az amerikai sajtóban, mint a demokrata pártelitek rettegéséről a Bernie által képviselt, Európában egyenesen lágynak számító szociáldemokráciától. A demokrata establishment nézeteit képviselő MSNBC hírtelevízióban egymást követték az abszurdnál abszurdabb jelenetek, amelyek az újságírók már-ár propagandisztikus elfogultságát leplezték le. Az egyik rangidős műsorvezető, például, Franciaország náci lerohanásához hasonlította a vermonti szenátor nevadai győzelmét.

Az első életjelre azonban a párelit nagy része felsorakozott Biden mögé. Egyetlen nap leforgása alatt kiszállt a versenyből Amy Klobuchar minnesotai szenátor és Pete Buttigieg ex-polgármester is.

Az egyetlen, aki még belezavar a kétfogatos verseny formátumába az New York milliárdos ex-polgármester, Michael Bloomberg.

Az eddigi négy forduló után Sandersnek 60, Bidennek 54, Buttigieg-nek 26 és Warrennek 8, Klobucharnak pedig 7 delegáltja van.

Az idei szuperkedden 14 államban és egy amerikai területen voksolnak a demokrata szavazók és támogatók. A teljes előválasztási folyamat alatt kiosztott kötött mandátumú delegáltak egyharmadának – pontosan 1344-nek – az eloszlása dől el ezen a napon.

Minden állam a lakosságszámának függvényében kap adott számú delegáltat, ezeket szavazatarányosan osztják el az egyes jelöltek között, ám van egy viszonylag magas, 15 százalékos „életképességi küszöb” (viability treshold), aki ez alatt teljesít, az egyetlen delegáltat sem kap.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy a ma szavazó államokban hány delegált kerül kiosztásra, és azt is, közép-európai idő szerint mikor is zárulnak az urnák.

Urnazárás (CET) Delegáltak
Alabama 2:00 52
Arkansas 2:30 31
Kalifornia 4:00 415
Colorado 3:00 67
Maine 2:00 24
Massachusetts 2:00 91
Minnesota 3:00 75
Észak-Karolina 1:30 110
Oklahoma 2:00 37
Tennessee 2:00 64
Texas 2:00 228
Utah 4:00 29
Vermont 1:00 16
Virginia 1:00 99
Amerikai Szamoa N/A 6
{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}