Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Michael Bloomberg: A milliárdos akinek elsődleges célja Bernie megállítása

Miután az elmúlt két napban Amy Klobuchar minnesotai szenátor és Pete Buttigieg egyaránt kiszállt az előválasztásból, és beállt Joe Biden mögé, már csupán egyetlen centrista kihívója akad az egykori alelnöknek. Ez pedig Michael Bloomberg, a Bloomberg L.P. pénzügyi vállalattal óriási vagyonra szert tevő üzletember, aki 2002 és 2014 között New York polgármestereként is tevékenykedett.

A 2001 és 2007 között republikánusként, utána pedig egészen tavalyelőttig függetlenként politizáló Bloomberg már 2016-ban is fontolgatta, hogy függetlenként elindul az elnökválasztáson, azonban akkor letett erről a tervéről. Tavaly november 24-én azonban bejelentette, hogy elindul a demokrata jelöltségért, és már a kezdek óta nem titkolt célja, hogy megakadályozza az önmagát demokratikus szocialistaként definiáló Bernie Sanders előválasztási győzelmét, mivel szerinte Sanders általa „radikálisnak” tartott elképzeléseivel a demokraták nem tudják leváltani Trumpot.

Az egykori polgármester stratégiája elsősorban a taktikus kivárás volt. Már a jelöltsége bejelentésekor leszögezte, hogy nem kíván részt venni az előválasztási szezon első négy megmérettetésén (Iowa, New Hampshire, Nevada és Dél-Karolina) és inkább a szuperkeddre fókuszál. Ezt az indulási szándékának kifejezetten kései bejelentése mellett az is indokolhatta, hogy Bloomberg úgy számolt, hogy az ezeken az elsősorban szimbolikus jelentőségű előválasztásokon annyira elaprózódnak majd a mérsékelt jelöltekre leadott szavazatok, hogy a szuperkedd időpontjára már Joe Biden képtelen lesz feltüntetni magát a Sanderst leginkább feltartóztatni képes jelöltként- így pedig a vermonti szenátort nem támogató demokraták egyöntetűen beállnak a milliárdos táborába.

Az iowai kaukusz és a new-hampshire-i előválasztás idején még úgy látszott, bejöhetnek Bloomberg számításai, mivel Biden mindkét államban megalázó vereséget szenvedett a negyedik és ötödik helyezésével. Azonban Nevadában már a volt alelnök végzett a második helyen, a szavazatok 20 százalékát begyűjtve (azonban jelentősen lemaradva az állami delegáltak közel 47 százalékát megszerző Sanders mögött). Szombaton pedig Biden óriási győzelmet aratott Dél-Karolinában, ez pedig visszahozta a kampányát a sír széléről. Klobuchar és Buttigieg visszalépésével pedig jelenleg úgy tűnik, továbbra is Biden tarthat igényt a demokrata mainstream elsőszámú jelöltjének címére, amely igencsak negatív hatással lehet Bloombergre, akinek egyébként a dél-karolinai előválasztás előtt több közvélemény-kutatás is jó eredményeket jósolt.

Bloomberg kampányában mérsékelten progresszív témákat visz, támogatja a klímaváltozás elleni aktívabb fellépést, az egészségbiztosítás részleges kiterjesztését, a minimálbér óránkénti 15 dollárra emelését, a fegyvertartás szigorítását. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban a média érdeklődése leginkább a személyét és a kampányát érintő botrányokra terelődött. December végén kiderült, hogy a Bloomberg-kampány kampányhívásait egy olyan call centeres cég bonyolítja le, amely elítélteket is alkalmaz, kihasználva a rájuk érvényes alacsonyabb minimálbér-szabályozásokat.

Többen a volt New York-i polgármester szemére vetik, hogy vetélytársai kemény kampánymunkáját az óriási vagyonával kívánja helyettesíteni.

Bloomberg több mint 500 millió dollárt költött. Ebből 410 millió dollárt tesznek ki csak a tévéhirdetések, ezzel a milliárdos már most többet költött erre a hirdetési felületre, mint Hillary Clinton és Donald Trump a teljes 2016-os kampány alatt együttesen.

Csak Kaliforniában közel 75 millió dollárt költött hirdetésekre, közel tízszer annyit, mint a második legtöbbet költő Bernie Sanders. Legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy többmillió dollárért három percnyi műsoridőt vásárolt az USA két legnagyobb tévéjén, a CBS-en és az NBC-n, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban szóljon az amerikai néphez. Miközben itthon már az is politikai hangulatkeltésnek számít, ha Niedermüller Péter személyes tájékoztatást szeretne kapni a tisztifőorvostól a járvány kapcsán, addig Bloomberg egy nagy nemzeti krízisek idején gyakori elnöki beszédet idéző kampányfilmben büszkélkedhetett el azzal egy Ovális Irodát idéző háttér előtt, hogy mennyi válságot oldott meg New York-i polgármesterként és, hogy mennyivel felkészültebben kezelné a problémát a regnáló elnöknél.

Kétséges azonban, hogy Bloomberg végtelen kampánybüdzséje mire lesz elég, ugyanis az üzletember  a cége és az USA legnépesebb városa élén számos olyan dolgot tett, amivel ellenfelei kritizálhatják. A Bloomberg L. P. több női dolgozója jelentette fel a céget az ott tapasztalt szexista kultúra miatt, illetve a múltban maga Bloomberg is több dehonesztáló kijelentést tett női alkalmazottaira, ugyanakkor a milliárdos titoktartási megállapodással tiltotta meg ezeknek az alkalmazottaknak, hogy nyilvánosságra hozzák a panaszaikat. Emiatt a nevadai kaukusz előtti vitán a színpadon többen is keményen kritizálták a milliárdost, közülük is kiemelkedik a baloldali-progresszív Elizabeth Warren massachusetts-i szenátor, akinek bírálataira az üzletember nem tudott érdemben reagálni.

A nevadai vitán emellett szóba került a Bloomberg polgármestersége idején bevett gyakorlatnak számító „stop and frisk” eljárás, aminek következtében a rendőrség aránytalan mértékben igazoltatott és motozott meg afro-amerikaiakat.

Az egykori polgármester azóta elnézést kért a nyilvánvalóan rasszista gyakorlat miatt, ám kérdéses, hogy mennyire volt szívből jövő ez a megbánás, hiszen még 2015-ben is készült róla olyan hangfelvétel, ahol arról értekezett, hogy a rendőröknek elég csak egyetlen bűnelkövetőről leírást készíteni és azt lefénymásolni, mivel szerinte mindegyikük „16 és 25 év közötti kisebbségi férfi”. Ez a két botrány már önmagában megnehezíti Bloomberg esélyeit, figyelembe véve, hogy a demokrata előválasztók körében nagy számban vannak jelen a nők és az etnikai kisebbségek.