A Parlament honlapján közzétett napirend szerint kedden 22. törvényjavaslatként vitáznak majd a parlamentben a rabszolgatörvényről. Kedden 22 törvényjavaslatról fognak vitázni.
Miként foglaltak állást a szociáldemokraták a népi-urbánus vitában? Hogyan vitáztak a kommunistákkal? Szocdem hazafiság, 3. rész!
A felszólalók, köztük a volt MTV-dolgozó Dömsödi Gábor, egybehangzóan „hazugsággyárnak” illetve „trágyahegynek” nevezték a jelenlegi közmédiát.
Az Autonomia feminista mozgalma gyökeresen különbözött a demokratikus feminizmustól: a „boszorkák” valódi forradalma volt a forradalomban.
A tegnapi tüntetésen a szakszervezetek hozták a minimum elvárást, de nem vált egyértelművé, hogy milyen erőt képvisel ma a szakszervezeti mozgalom, és milyen mozgósításra képes. A kérdés pont ezért ez is, képes-e további mozgósításra a munkavállalók mozgalma a rabszolgatörvény ellen.
Komjáthi kifejtette, hogy a kormány a rabszolgatörvénnyel rátámadt saját társadalmára.
Az április 8-i választások, és az utána egy héttel tartott tüntetés napja után a Mérce történetének harmadik legolvasottabb napja lett a szombati nap. Ez jól mutatja, hogy a rabszolgatörvény érdekli az embereket és fontos témának tartják.
Közben Bódis államtitkár olyan tanárokról álmodik, akik „nemcsak kereseti lehetőségnek tekintik a pedagógusi pályát”
Az elnököt minden bizonnyal megtévesztette egy hoax. Egy ordas nagy.
Egyik cikkünk nyomán született meg az ötlet.
A mintegy tízezres szombati túlóratörvény elleni tüntetés valószínűleg a néhány száz demonstráló Kossuth téri betöréséről marad emlékezetes, ám ezen kívül is szép számmal akadtak felidézésére méltó pillanatai a megmozdulásnak.
Ő terjesztette be az egyik olyan indítványt amellyel szembeszálltak Palkovicsékkal.
A kormány komoly fejlesztés kezdeményezésére szánta el magát a nőket érő erőszak leküzdése terén, viszont az általa válogatottan szűk körből kikerülő (nagyrészt egyházi fenntartású) szolgáltató intézmények néha többet ártanak, mint segítenek.
A cívisváros Ady parkjában tüntettek, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a várhatóan szerdán parlamenti végszavazásra bocsátandó tervezet ellen.
Párizs lángokban áll, a demonstrálók Emmanuel Macron elnök és a kormány távozását követelik.
Interjú Krausz Tamás történésszel.
A párt bejelentette hogy Puzsér „Sétáló Budapest” programjával indulnak el.
Ő buzdította arra a demonstrálókat, hogy törjenek be a diplomáciai látogatás miatt lezárt Kossuth térre.
A kormánymédia alternatív valóságában csak Macron ellen tüntettek, Orbán ellen nem
Először úgy tűnt, sikerül kiszorítani a tüntetőket az Alkotmány utca felé, a rendőrség végül mégis alul maradt, felszakadozott a sorfal, a párszázas tömeg betört a Kossuth térre.
A külügyminisztériumi dolgozók képviselője szerint az állami szféra és a versenyszféra dolgozóinak össze kell fogniuk, mert csak így érhetnek el közös eredményt.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke megismételte, hogy hétfőtől folytatódnak az országos útlezárásokat, a törvényt pedig semmi szín alatt nem engedik alkalmazni.
A Vígszínház előtt járnak.
Székely Tamástól, a tüntetést hivatalosan bejelentő szakszervezeti vezetőtől úgy tudjuk, a rendőrség időben tájékoztatta a szervezőket a tér lezárásáról.
2018 utolsó (?) nagy, ám kétségkívül az egyik legfontosabb tüntetése zajlott az érdekképviseletek és a munkásokkal szolidaritást vállaló szervezetek részvételével.
Ameddig csak Budapesten 793 gyógytornászt és 69 konduktort alkalmaznak, addig például Somogy megyében nem dolgozik állami ellátásban konduktor, és a gyógytornászok száma itt mindössze 36.
A rendőrség még december 5-én rendelte el, hogy nemzetközileg védett személy érkezése miatt le kell zárni a Kossuth teret.
Tóth Bertalan és a Népszava jobban tennék, ha a multikat képviselő politikusok helyett a szakszervezetektől tájékozódnának.
Itthon mostanság kezd el szélesebb körben terjedni a „PAS”-ra való hivatkozás azokban a szülői felügyeleti jog- és kapcsolattartás-perekben, ahol felmerült az apa gyerek elleni szexuális visszaélésének vagy fizikai bántalmazásának, vagy az anya elleni bántalmazásának a gyanúja vagy vádja.
A nemzetállami keretek között elképzelt önrendelkezés illúzió volt száz évvel ezelőtt is, és szükségszerűen illúzió mind a mai napig.
