Kósa Lajost nem hatotta meg a kritika: holnap elfogadhatják a rabszolgatörvényt

Bár előzetesen úgy tűnt, hogy akár éjszakába is nyúlhat a rabszolgatörvény országgyűlési vitája, végül már koradélután nekifutottak a képviselők a végszavazás előtti utolsó eszmecserének.

A bevezető kör után elsőként a jobbikos Jakab Péter borzolta fel a kedélyeket, aki felszólalása után odasétált a módosító javaslatot jegyző Kósa Lajoshoz, és az orra előtt apró darabokra tépdeste a papírokat.

Kósa Lajos legutóbb nem igazán figyelt oda az ellenzék szavaira (lényegében fel se nézett a laptopjából), a mostani vita kezdetén viszont mindenkinek megköszönte, hogy részt vesz a vitában.

Az ellenzék részéről volt is kinek köszönetet mondania, ám érdekes módon a fideszes képviselők helyén azonban jóformán csak üres székek, üres padsorok vannak.

Kósa Lajost nem sokan támogatják hátulról… (Fotó: Tordai Bence)

Ami finoman szólva is ironikus: amikor a kormány éppen a dolgozók kizsákmányolásáról szóló törvényt igyekszik átnyomni az Országgyűlésen, akkor a fideszes képviselők vajon miért nem mennek be a munkahelyükre (Parlament) és ülik végig az erről szóló vitát? Vajon mi fontosabb dolguk akadhat ennél?

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő felvételén elég jól látszik, az ellenzék és a kormánypárt milyen arányban képviselteti magát a munkavállalók életét döntően befolyásoló kormánypárti törvényjavaslatról szóló vitán.

Maga a vita túl nagy meglepetést nem hozott, bár meglehetősen felfokozott hangulatban zajlott. Az ülést vezető Latorcai János azonban Lezsák Sándorhoz vagy éppen a házelnök Kövér Lászlóhoz képest visszafogottan regulázta meg az elszabaduló indulatokat, néhány ellenzéki képviselőt ugyan figyelmeztetésben részesített, de volt olyan is, hogy a kormánypártok nevében felszólaló fideszes Böröcz László mikrofonját kapcsolta ki, amikor az percekig csak sérelmeit sorolta – nem a témához kapcsolódóan.

Ki mit mondott?

Kezdésként a törvényalkotási bizottság tagjai ismertették az álláspontokat:

A fideszes Vécsey László szerint a javaslat „a munkavállalók biztos megélhetését szolgálja.”

A szocialista Varga László viszont rámutatott, hogy a módosító javaslatot benyújtó Kósa és Szatmáry nem árulta el, hogy ki kezdeményezte és kinek az igényeit elégíti ki a módosítás, hiszen a túlóra drasztikus emelése a munkaáltatónak és nem a munkavállalónak kedvezne. Vagyis „kibújt a szög a zsákból”. (Korábban Szijjártó Péter is elismerte lényegében, hogy a multiknak alkarnak kedvezni az új törvénnyel).

 

Jakab Péter ismét felrázta a hangulatot, amikor „Tisztelt rabszolgatartó hölgyek és urak!” felütéssel kezdte felszólalását, majd pedig a „fészkes fenébe” küldte el Kósa Lajost és a többi rabszolgatartót, és jelezte, hogy a munkavállalók az ellenzékkel értenek egyet a kérdésben. „Tragédia, amit önök ezzel az országgal művelnek” – közölte, majd széttépte Kósa orra előtt a törvénymódosító javaslat szövegét.

Ezután következett Kósa Lajos, mint a javaslat egyik beterjesztője. Miután megköszönte mindenkinek a vitában való részvételt, sok mindent nem tett hozzá az eddigi kormánypárti érvekhez, de közölte, hogy az ellenzék által emelt kifogások „95 százaléka hazugság”. Kósa kellőképp felnőttnek tartja a magyar dolgozókat ahhoz, hogy kiálljanak a saját érdekeikért, és „a szervezett munkavédők is meg tudják védeni őket” – közölte.

„Nem kell semmiféle sztrájk, lázadás, a kollektív szerződésre kell hivatkozni” – tanácsolta Kósa Lajos.

Kósa szerint „az ellenzék fejére borult Marx összese”, azért tiltakoznak a munka törvénykönyvének módosítása ellen és azért beszélnek kizsákmányolásról.

Az ellenzék ezután több ízben is igyekezett rámutatni, hogy a munkavállalók érdekeit hányféle módon sérti, miközben a multik érdekeit kiszolgálja a tervezett módosítás (a jobbikos Varga-Damm Andreától a DK-s Arató Gergelyet át az LMP-s Csárdi Antalig), a szocialista Harangozó Tamás pedig utolsó figyelmeztetésben részesítette a kormányt, hogy

„vonja vissza a rabszolgatörvényt!”

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője „népellenes bűncselekménynek” nevezte a javaslatot, míg Szél Bernadett független képviselő a javaslatot jegyző Kósa Lajossal közölte, hogy a munka törvénykönyvének tervezett módosítása elleni felháborodás „nem valami ellenzéki hisztéria, hanem jogos düh.”

„Ön szerint mikor volt utoljára ekkora felháborodás az országban? És ezt ön érte el. Vonja vissza, ne menjen tovább!” – szólította fel Szél Kósát.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint a kormánypárti képviselők „egytől egyik a történelem ítélőszékén fognak felelni” a munkavállalók kizsigerelése miatt, míg Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője szerint a fideszes politikusoknak „futkos a hideg a hátukon, zsigerből utálják a munkásokat, a szakszervezeteket”.

Székely Sándor, a DK képviselője így fogalmazott:

„Amennyiben ezt a törvényt elfogadják, önök árulást követnek el. A saját szavazóikat fogják elárulni, és ezzel majd el kell számolniuk.”

Rig Lajos (Jobbik) arra is felhívta a figyelmet, hogy mindazok a fideszes képviselők, akik most éppen a dolgozók jövőjéről hoznak új törvényt, nem hogy a munkavállalók, de a szakszervezetek közelében sem jártak még (ő maga, mármint Rig volt egyébként szakszervezeti vezető, a tapolcai kórház szakszervezetének elnökévé választották még 2009-ben).

Az ellenzéki felvetésekre Kósa reagált, de újfent csak azt hangoztatta, hogy a munkavállalók érdekeit az képviseli, aki munkahelyeket teremt. Gondolatait néhány kormánypárti képviselő azért megtámogatta:

  • Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint a törvény szövegében nem az van, amiről az ellenzék beszél,
  • Horváth László (Fidesz) mindössze annyit tett ehhez hozzá, hgy szerinte4 a munkavállalók azért nézhetik furcsán ezt a vitát, mert az ellenzék nem szokott sípolni meg kiabálni,
  • Böröcz László (Fidesz) pedig állítása szerint ismer olyan munkavállalót, aki gyárban dolgozik, és aki szerint nem az ellenzéknek van igaza,
  • Révész Máriusz szerint pedig felére csökkent hazánkban a szegénységben élők száma.

Ezen lehengerlő érvek után Harangozó Tamás tett ügyrendi javaslatot: jelezte, hogy ha valakinek, akkor a mindaddig feltűnően a falat stírölő Farkas Flóriánnak a véleményét érdemes lenne meghallgatni a vitában, úgy is, mint olyan politikusét, aki például a Híd a munka világába program keretében látott már ilyesmit.

Az egyébként kifejezetten szellemes megjegyzést az ülést vezető Latorcai János nem díjazta, a vitát pedig lezárta.

Kósa Lajos az utolsó szó jogán még gyurcsányozott egy keveset, összességében azonban változatlan maradt a kormányzati álláspont.

Mint kifejtette:

„Duma az sok volt, jeremiáda, Armageddon-jóslás és végtelen mennyiségű hazugság”.

Vagyis úgy tűnik, sem a szakszervezetek, sem az ellenzéki képviselők, sem a felháborodott dolgozók javaslatai és panaszai nem térítették el a kormányt a törvény módosításától.

Holnap szavazás jön – sok jóra az elmúlt napok alapján nem számíthatunk.

Ide tartozik viszont, hogy a szakszervezetek korábban közölték: ha a törvényt elfogadja a kormánypárti többség, a tiltakozó akciók nem állnak le, akár általános sztrájk is jöhet.

A vitát élőben közvetítettük, itt megnézhető:

 A rabszolgatörvényről szóló cikkeink ide kattintva olvashatóak.

Címlapkép: Kósa Lajos fideszes képviselő felszólal a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. december 11-én. (Fotó: MTI/Kovács Attila)
Olvass tovább!