Az ukrán kormány drasztikus lépéseket vezetett be a sorköteles, de Ukrajnából elmenekült férfiak visszakényszerítésére az országba, közölte először az angol nyelven is író Kyiv Independent, hogy . Az április 23-ra dátumozott döntés szerint egyes külképviseletek felfüggesztik a konzuli szolgáltatásokat (így például a lejárt útlevél helyetti új útlevél kiadását) a sorköteles, de külföldön tartózkodó ukrán állampolgároknak.

Így Kijev azt próbálja kikényszeríteni, hogy az olyan férfiaknak, akiket nem tudnak a hadseregbe sorozni, muszáj legyen a hatóságoknál otthon jelentkezni, ha papírjaik lejártak.

Az intézkedést kommentálva a Dmitro Kuleba által vezetett ukrán külügyminisztérium hozzátette, mindez nem érinti a vészhelyzetben lévő ukránokat, a konzuli szolgálatok tehát például autóbaleset, vagy természeti katasztrófa esetén továbbra is mindenkin segítenek. Ugyanakkor a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak számára rendes ügymenetben nem lesz kiszolgálás. Sőt, április 23-tól a barcelonai és a prágai konzulátus már fel is függesztette az ilyen szolgáltatásokat, utasítás alapján.

Maga Kuleba külügyminiszter az intézkedést úgy kommentálta, az csupán „a méltányosságot próbálja meg visszaállítani” a bánásmódot illetően. „Hogy nézne ki az, hogy egy olyan sorköteles ukrán, aki eltávozott, ezzel megmutatva, hogy nem érdekli országa sorsa, aztán visszamegy, hogy segítséget kérjen tőle?” – tette fel a kérdést a külügyminiszter.

Az intézkedés hátterében az áll, hogy egyre nehezebben megy a mobilizáció az ukrán hadvezetésnek a keleten megmerevedett, de mégis nagyon sok embert követelő frontvonalbeli védekezéshez. A 2022 tavaszán, Oroszország támadása után bevezetett hadiállapot elvileg tiltja, hogy 18 és 60 év közötti férfi ukrán állampolgár legálisan elhagyja az országot, ennek ellenére, kedvezményeket kérve avagy illegálisan, 650 000 ilyen férfi hagyta el Ukrajnát 2023 novembere óta.

A folyamat tehát azután gyorsult fel, hogy az állóháborút és a vesztes bahmuti óriáscsatát követően az ukrán katonai emberveszteség nagymértékű maradt, áttörés viszont a fronton nem született. Volodimir Zelenszkij az ebből eredő politikai nézeteltérés miatt még a vezérkari főnököt is lecserélte: 2024. február 8-án az addig a háborús védekezést irányító, de a radikális jobboldali milíciákhoz közelebb álló Valerij Zaluzsnyijt a Zelenszkijhez hűségesebb Olekszandr Szirszkij váltotta. Szirszij viszont éppen ezek miatt az erőszakos, adminisztratív módszerek miatt egyre népszerűtlenebbnek számít a katonák és a besorozásra várók körében.

Az intézkedést az ukrán ellenzék részéről is súlyos kritikák érték.

Volodimir Viatrovics, az Európai Szolidaritás Párt képviselője „durván illegálisnak és károsnak” nevezte Zelenszkij kormányának intézkedését, ami szerinte „éppen az ellenkező hatást fogja elérni”,

és a hadkötelesek éppen az intézkedés hatására nem térnek majd vissza, így a fronton kialakuló emberhiányt a döntés akár még súlyosbíthatja is.

Az ukrán Verhovna Rada április 16-án fogadta el az új mobilizációs törvényt, amely szerint az aktív sorkötelesség minden 25 és 60 év közötti férfi állampolgárral vonatkozik, míg 18 és 60 között már eddig is tartalékos regisztráció volt kötelező. Az intézkedést belföldön is szigorítások kísérték, így minden hadköteles korú férfinak kötelező például adatait újfent, frissítve egyeztetni a toborzóirodákkal. Egyre gyakoribb az is, hogy a hadsereg és a rendőrség kényszerrel vitet el a sorozáson nem jelentkező férfiakat, majd így küldi őket a frontra.

Voluntary mobilization in Ukraine is what it is. pic.twitter.com/Xwy2iv0NQd

— thoughtcriminal 🇺🇦=🇵🇾 (@in32346574) April 26, 2024

A konzuli szolgálatra vonatkozó legújabb rendelkezések több európai országban is riadalmat keltettek az ukrán menekültek között. Lengyelországban, Ukrajna varsói konzulátusa előtt például több száz olyan ukrán férfi gyűlt össze, akik már meg sem kapták új személyazonosító és úti okmányaikat a hivataltól, az új mozgósítási törvényre hivatkozva.

A Balkan Insight riportja szerint a helyzet Varsóban kissé zavaros volt: noha a külképviseleti munkatársak azt kommunikálták, „rendszerhiba” miatt nincsen kiszolgálás, egy ukrán személyi igazolványt megújítani érkező férfi azt mondta, nincsen rendszerhiba, hiszen egyszerűen tudott időpontot foglalni online.

Ez a férfi azt is elmondta, ő és a környezetében többen is attól félnek, miután részben mondvacsinált okokra hivatkozva elkezdték nem kiszolgálni a hadköteles korúakat, ez később alapot adhat arra, hogy Ukrajna kérje Lengyelországtól az „illegálisan ott tartózkodó” ukránok kiadatását.

„Egészen Észak-Koreában érzem magam” – válaszolt ez a férfi arra, hogy érezné magát, ha visszaküldenék harcolni. Hozzátette, a 2023-2024-es időszak bebizonyította, hogy a háború a donyecki fronton emberpazarló és értelmetlen: sokan meghalnak, de a háború vége nem került közelebb, ezért menekülnek el számosan.

Az ukrán férfiak balszerencséjére az új, jobbközép lengyel kormány inkább Zelenszkij és az ukrán hadvezetés álláspontját osztja. Április 24-én a lengyel hadügyminiszter Władysław Kosiniak-Kamysz azt mondta, Lengyelország kész mindenkit visszaküldeni Ukrajnába harcolni.

Hozzátette: „a lengyel embereknek elege van a rengeteg ukrán férfiból a hotelekben és kávézókban, miközben azt hangoztatjuk, mennyi áldozatot kell vállalnunk Ukrajna érdekében mindannyiunknak.” Ezzel arra utalt, hogy a hadkötelesek visszaküldésének célját ő is osztja.

Ráadásul Lengyelországban olyan ukrán férfiak is élnek, akik jóval a háború előtt, 10 éve költöztek át. Egyikük azt mondta, minden lehetséges erőfeszítéssel támogatja az ukrán védekezést, de nem hagyhatja ott a teljes családját egy kieső jövedelemmel, mert ez nagyon nehéz helyzetbe hozná őket.

Egy másik ukrán férfi azon gondolkozott el, miféle katonák válnak majd azokból a férfiakból, akiket Kijev ezzel a módszerrel „visszarángat” Ukrajnába. Hiszen világos, hogy túl nagy motiváció, vagy magas morál ilyen katonák esetén nem várható el.

Lengyelországgal ellentétben van már olyan ország is az EU-ban, amely egyértelműen jelezte, nem fog együttműködni az ukrán hadvezetés céljaival.

Berlin szenátora és a német szövetségi kormány egy munkatársa is jelezte, hogy azok az ukrán hadköteles férfiak, akik nem kapnak igazolványt vagy útlevelet az ukrán konzulátuson, fordulhatnak a németországi hatóságokhoz, akik ideiglenes igazolvánnyal, sőt úti okmányokkal is ellátják őket, amennyiben az utazás szükségességére való alapot igazolják. Mindezt a német közszolgálati Deutsche Welle ukrán nyelvű hírportáljának mondták el.

Magyarország kormányának egyelőre nincsen hivatalosan kihirdetett álláspontja arra nézve, visszaküldi-e az intézkedést követően a területén tartózkodó ukrán katonakorúakat. Két dolog eddig kiderült viszont: egyrészt az az oltalmazotti státusz, amelyet Magyarország az ukrajnai menekültek esetében bevezetett, jogilag a katonakorú férfiakra is vonatkozik, tehát ők legálisan tartózkodnak az országban, 2023 szeptemberében pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közölte, „Mi nem vizsgáljuk egyetlen ukrajnai menekültnél sem, hogy az ukránok szerint katonaköteles-e, vagy sem. Magyarország nem adja ki őket Ukrajnának”.