Békemenet-paródia, Békemenet, Orbán-beszéd, összellenzéki megemlékezés: rég nem volt olyan mozgalmas október 23-ánk, mint amilyennek a mai ígérkezik. Tavaly a koronavírus-járvány miatt egyik párt sem készült nagyobb szabású rendezvénnyel, de október 23-át valójában a járvány által sújtott 2020 előtt sem igazán ünnepelt akkora egységben az ellenzék, mint a tervek szerint ma fog. A jövő áprilisi országgyűlési választások előtti kormányzati és ellenzéki erődemonstráció egymástól tisztes távolságra, az Andrássy út két végében lesz: Orbán Viktor 15:30-tól mond beszédet a Békemenet zárásaként, az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek pedig 16 órától lépnek színpadra a Hősök terénél.
Bár szakemberek – köztük pl. a Magyar Orvosi Kamara elnöksége – egyre erőteljesebben javasolják még az oltottaknak is a maszkviselést zárt térben, illetve bármilyen tömegrendezvényen, a kormány augusztus 20-ához és a vadászati világkiállításhoz hasonlóan az október 23-ai ünnepi rendezvényeket is felmentette a járványügyi korlátozások alól. A mai rendezvénysorozaton se maszk, se védettségi igazolvány nem kötelező, és létszámkorlát sincs életben. Az ellenzéki megemlékezés szervezői ugyanakkor az esemény leírásában azt kérik a résztvevőktől, viseljenek maszkot.
A mai eseményekről folyamatosan beszámolunk itt, valamint Facebook-oldalunkon több helyszínről élőben jelentkezünk. Tartsatok velünk!
Élő közvetítésünk az összellenzéki megemlékezésről:
Élő közvetítésünk Orbán Viktor beszédéről:
Élő közvetítésünk a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Békemenetéről itt nézhető vissza:
Jámbor András, VIII-IX. kerületi képviselőjelölt megemlékezése a Salkaházi Sára parkban:
Miközben a Békemenet utolsó buszai is elsuhantak, helyszíni tudósítóink is haza indultak, így ezzel a poszttal mi is zárjuk a napot a Mérce irodájában.
Erről a hosszú napról maroknyi csapattal tudósítottunk nektek, volt, hogy egyszerre 3-4 helyszínről is. Ne feledjétek, nélkületek nem tehetnénk ezt meg, a Mérce pártoktól és oligarcháktól függetlenül, olvasói támogatásokból tartja fenn magát. Kérjük, ha tehetitek, járuljatok hozzá a Mérce működéséhez egyszeri vagy rendszeres támogatásotokkal, hogy a következő eseményről is részletesen beszámolhassunk nektek! Köszönjük, hogy velünk tartottatok ma is!
Deák Ferenc tér • Orbán Viktor Deák téri beszéde a Békemenet résztvevői előtt javarészt nem hozott újdonságot: a miniszterelnök fegyelmezetten megtartotta az ilyenkor szokásos beszédei jellegzetességeit, motívumait, funkcióját. Mégis tartalmazott apró, ám annál lényegesebb újdonságokat.
Egyetlen, ám annál fontosabb mondat az ellenzéki választóknak
A miniszterelnök sokszor állami ünnepségeken sem nagyon szól a „saját” táborán kívülre, Békemeneteken pedig pláne a Fidesz-elnök sapkáját veszi fel elsősorban. Ennek szellemében nem nagyon mond olyan dolgokat, amelyeket nem a Fidesz-szavazóknak címezne, és ilyen üzenetekből ma sem volt hiány, kezdve attól, hogy ki mindenki támadja Magyarországot, és mi mindent kell megvédeni.
Az ellenzékről korábban csak limitált időkeretben szokott beszélni – ma azért jóval hosszabban igyekezett szánalmasnak, nevetségesnek, kétszínűnek bemutatni ellenfeleit -, az ellenzéki szavazókról pedig tényleg csak a legritkábban ejtett szót. 2018 márciusában, a legutóbbi Békemeneten az elhíresült „elégtételt fogunk venni” kijelentését persze épp elég homályosan fogalmazta meg ahhoz, hogy ne csak az aktív ellenzéki politikai aktorok, hanem az egyszerű ellenzéki szavazó is magára vegye és fenyegetésként értelmezze.
Ehhez képest ma egy rövid mondatnyi gesztust tett a Fidesz-táboron kívüli hallgatóság felé, mondván:
„Nekünk minden magyar számít, mert azok is jobban járnak a kormányzással, akik nem ránk szavaznak.„
(Ez a formula egyébként kísértetiesen emlékeztet Márki-Zay Péter mondataira, aki a DK-szimpatizánsokat igyekezett meggyőzni azzal az előválasztási kampányban, hogy a „DK-soknak is az az érdekük, hogy rá szavazzanak”, mert csak vele tudják legyőzni Orbánt tavasszal.)
Nehéz messzemenő következtetéseket levonni egyetlen ilyen mondatból, de a korábbiakhoz képest mindenképpen engedékenyebb hozzáállást jelez a bizonytalan és az ellenzéki tábor irányában, ami talán utalhat arra, hogy a Fidesznek jövőre nagyobb szüksége lesz az ő szavazataikra, mint az elmúlt 11 évben bármikor.
Megtudtuk, hogy Orbán ragaszkodik a „gyermekvédelminek” csúfolt népszavazáshoz
A pedofiltörvény módosított verziójának megszavazása után Orbán Viktor személyesen jelentett be népszavazási kezdeményezést öt kérdéssel, hogy így támogassa meg a az LMBTQ-ellenes narratíváját. Ezek a kérdések jogi szemmel is eleve problémásnak tűntek, de ami ennél is fontosabb, hogy a Fidesz láthatóan kevéssé kezdett bízni a téma sikerességében, és egyáltalán nem övezte olyan látványos kampány, mint korábban a migráció vagy a rezsiharc témáit.
Informális forrásokból is arról lehetett hallani, hogy a Fidesz, vagy legalábbis a felső vezetés egyes körei inkább már szabadulnának a melegellenes témától. Márki-Zay Péter és kampánytanácsadója, Gurzó Ákos több interjúban is arról beszéltek, illetve Karácsony Gergely egy előválasztás után tartott háttérbeszélgetésen is úgy vélekedett, hogy Márki-Zay Orbán Gáspár vélt szexuális orientációjára való utalgatása kihúzhatta a szőnyeget téma alól. Mindennek a tetejébe a Kúria a tegnapi napon elkaszált Orbán öt népszavazási kérdéséből egyet.
Ehhez képest mindenképpen hírértékű, hogy a miniszterelnök ma dafke megjelölte az „LMBTQ-propaganda” harcot mint fő kampánytémát a jövő tavaszi választások előtt, mondván:
„A magyaroknak a rezsi- és a migránsügy után harmadszor is igazunk lesz, lesz népszavazás, és a gyerekeinket is meg fogjuk védeni, az iskolák falainál megállítjuk az erőszakos LMBTQ-propagandát.”
Soros kontúrjai elhalványultak, Gyurcsány alakja annál élesebb
Az, hogy „idegen hatalmak”, „külföldi hálózat”, illetve az arctalan Brüsszel fenyegeti Magyarországot, nyilván nem újdonság, a mai Orbán-beszéd szempontjából talán annyiban volt jelentősége, hogy míg 2018-ban Soros afféle „főgonosz” szerepében rémisztgette a magyarokat, most alig-alig kapott egy-egy félmondatnyi mellékszerepet.
A minden szálat csuklóból mozgató Soros György alakja az utóbbi hónapokban egyre inkább elhomályosul, fokozatosan háttérbe szorul, helyette Orbán ma is inkább csak úgy fogalmazott: „valahol a nagy víz túlsó partján készülődik már Gyuri bácsi is”. Ebben a mondatban pedig már fel is villantotta Orbán, hogy nem most tervezi rendezni Magyarország zaklatott viszonyát a Biden-adminisztrációval, amennyiben Sorosról átkötve jókora Amerika-ellenességet is szőtt mondandójába. Beszéde egy pontján történelmi felelősséget tulajdonított az Egyesült Államoknak Magyarország és a kozmikus Rossz harcának állásában:
„Amikor kellett, nem jöttek, most, hogy nem hívtuk őket, itt vannak. A megszállóknak ma nem lőfegyverük van, hanem Facebookjuk. A meghívónk nem arra szólt, hogy beavatkozzanak a demokráciánkba”
– mondta.
Ahogyan Soros alakja elmosódott, úgy lett élesebb Gyurcsány Ferencé, bár ezt valószínűleg az alkalom – 2006 tizenötödik évfordulója – is szülte. Ahogyan a DK elnöke igazoltan is újra komoly hatalmi tényező lett az ellenzéki előválasztáson a legtöbb potenciális mandátumot szerző párt elnökeként, úgy lett Orbán beszédének alapállítása az, hogy ahogyan ma, úgy 2006-ban és 1956-ban is volt „jó” és „rossz”, és minden, ami ebben a kontextusban a rossz oldalon van, annak közvetlen köze van Gyurcsány Ferenchez.
Báránybőrbe bújt farkas
Mondhatnánk, hogy az előválasztáson elért eredménye odáig emelte Márki-Zay Pétert, hogy Orbán kénytelen volt beszélni róla – és az előválasztás intézményéről – saját hívei előtt is, de ez valójában nem is akkora újdonság: Márki-Zay alakja már 2018 márciusában is megjelent Orbán Békemenet-szónoklatában, igaz, akkor még nem „báránybőrbe bújt farkas” volt az akkor frissen, óriási meglepetésre megválasztott hódmezővásárhelyi polgármester, hanem „álruhás független”.
Az újdonság ma az volt, hogy Márki-Zayt nem elsősorban Soros embereként aposztrofálta, hanem jobboldaliságot hazudó baloldaliként: érezhetően Márki-Zay sokszor demonstrált jobboldalisága ellen akarta „beoltani” a Fidesz-szavazókat, ami azért mindenképpen azt mutatja, hogy Orbánék ténylegesen veszélyforrásként detektálták a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt értékrendjét és hangoztatott nézeteit.
Az ellenzéki megemlékezés végén mind a 106 egyéni választókörzet ellenzéki képviselőjelöltje felállt a színpadra a négy volt miniszterelnök-jelölt és Márki-Zay Péter mellé. Közös himnuszénekléssel és egymás kezét fogó ellenzékiekkel zárult az előzetes várakozásoknál talán kevesebb, kb. 10 ezer embert megmozgató rendezvény.
Résztvevõk az ellenzéki pártok Egységben a szabad Magyarországért! címmel tartott megemlékezésén, az Andrássy úton az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján, 2021. október 23-án.
MTI/Szigetváry Zsolt
Sokszínűség, összefogás, szelíd forradalom
A mai napon hosszú idő után állt újra egy színpadra a teljes ellenzék, ami a jövő évi országgyűlési választások előtt fontos momentum volt, főleg 2018 fényében. Az összefogás létrejötte minden felszólaló beszédében kiemelt szerepet kapott, és ezen nem is nagyon jutottunk tovább: Jakab Péter szerint az ellenzék egysége után a „nemzet egységének megteremtése” a cél, valamint a rendszerváltás, amihez szerinte az első lépés a mostanság sokat emlegetett elszámoltatás.
Fekete-Győr András szerint egyenesen történelmi pillanat az ellenzék összefogása, és Márki-Zay Pétert is elismerő szavakkal illette: szerinte – ahogy Mártki-Zay Péter szerint is – tőle a Fidesz is retteg, hiszen a bizonytalan szavazókat is képes megszólítani.
Dobrev Klára szintén az összefogás mellett felszólalva elmondta, Orbán „egyszínű rendszerét” szerinte akkor lehet legyőzni, „ha ilyen sokszínűek maradunk”. Ugyanakkor aggodalmának is hangot adott, miszerint ezt még el lehet szúrni.„Jövő tavasszal vagy mindannyian győzünk, vagy mindannyian elbukjuk” – hangsúlyozta.
Karácsony Gergely arról beszélt: a mai nap a negyedik köztársaság születésnapja, amely Magyarországot újra közös hazánkká teszi. Szerinte a mai emlékezésből kell erőt gyűjteni ahhoz a szelíd forradalomhoz, melynek Márki-Zay Péter lesz a vezetője.
Végezetül Márki-Zay Péter párhuzamot vonva ’56 és napjaink között arról beszélt: elege lett a pártállamból a magyaroknak október 23-án, nekünk pedig most lett elegünk ebből a pártállamból. Úgy látja, a forradalmat ezúttal is a fiatalok indították el, és ők az ellenzéki összefogás „médiája”, ugyanis ők tudják csak eljuttatni az igazságot szüleikhez és nagyszüleikhez, hogy ők is csatlakozhassanak az összefogáshoz. Az ellenzék kormányra kerülése esetén Márki-Zay szerint lesz elszámoltatás, euró-bevezetés, hatalomtól független igazságszolgáltatás, az önkormányzatok szuverenitásának visszaállítása, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás és elüldözik a „migránsbűnözőket” is.
Az ellenzéki összefogás október 23-ai megemlékezésén utoljára a közös miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter mondott beszédet.
„1956. október 23. a magyar szabadságszeretet napja” – kezdte beszédét Márki-Zay, majd felsorolta azokat a zsarnokságokat, melyekből elege lett a magyar népnek ’56-ban, mint például a zsarnokság, a megfélemlítés, a szellemi lemaradás, a nyugattól való lemaradás és az orosz befolyás.
„Ebből a pártállamból lett elege a magyaroknak október 23-án, és nekünk pedig most lett elegünk ebből a pártállamból” – vont párhuzamot a miniszterelnök-jelölt az ’56-os forradalom, és az ellenzéki összefogás sikerei között. Folytatva a párhuzamokat, ahogy a forradalmat is a fiatalok robbantották, úgy az ellenzéki összefogást is a fiatalok tették és teszik továbbra is sikeressé:
„Ezek a fiatalok elkezdtek tüntetni, majd csatlakoztak hozzájuk a gyári munkások, az értelmiség és végül az akkori pártok is. Létre jött az egység! Micsoda forradalom volt ez!”
– buzdította a tömeget Márki-Zay, majd elmondta, hogy ugyanez a folyamat megy most végbe az ellenzéki összefogás zászlaja alatt is. Saját szavaival élve ’56 és az összefogás is a „kicsik forradalma”, akik együtt, összefogva még a vörös hadsereget is le tudták győzni, és ha most is összefogunk, akkor ne lenne olyan ellenség, amit le ne tudna a magyar nép győzni.
A miniszterelnök-jelölt arról is beszélt, hogy ahogy annak idején sem számított a harcvonalban, hogy ki milyen ideológiát vall, így most sem számítanak az ilyen ellentétek, ugyanis „nem az számít, ki áll mellettünk, hanem az, hogy kivel állunk szemben”. Akkor a vörös hadsereg, most Orbán Viktor rezsimje.
Beszédében hosszan sorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket az ellenzéki összefogás a kormányváltás után bevezetne: ilyen például az elszámoltatás, az euró bevezetése, hatalomtól független igazságszolgáltatás, az önkormányzatok szuverenitásának visszaállítása és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás.
Különösen nagy hangsúlyt fektetett a betelepedési kötvényekből meggazdagodott fideszes politikusokba és az így az országba került „migránsbűnözőkre”, akiket kormányváltás után elüldöznének az országból, illetve kiadnák a kormány által kimenekített politikai bűnözőket, mint például Észak-Macedónia volt miniszterelnökét, Nikola Gruevszkit.
Arról is beszélt Márki-Zay, hogy a fiatalok az ellenzéki összefogás „médiája”, ugyanis ők tudják csak eljuttatni az igazságot szüleikhez és nagyszüleikhez, hogy ők is csatlakozhassanak az összefogáshoz. Arra is kérte a megjelenteket, hogy vegyenek részt az elkövetkező hat hónap kampányában és jelentkezzenek szavazatszámlálónak 2022-ben.
Beszédének végén felhívta a másik négy miniszterelnök-jelöltet a színpadra, majd együtt, kézen fogva kiálltak a megjelentek előtt, és megígérték, hogy együtt, és nem egymással versengve fognak tovább harcolni, ugyanis „abból a gödörből, amibe a Fidesz az országot sodorta, nem jobbra és nem balra lehet kijutni, hanem csakis felfelé”.
Ünnepelni és emlékezni jöttünk, és az emlékezésből erőt gyűjteni és felkészülni a mi szelíd forradalmunkra – kezdte beszédét Karácsony Gergely főpolgármester, egykori ellenzéki miniszterelnök-jelölt. 1956. október 23-a a köztársasági eszme születésnapja volt. Azé az eszmévé, amelyben mindannyian hiszünk, akik itt vagyunk, akik közös hazánkként akarunk tekinteni Magyarországra – mondta.
Nem kérünk abból, hogy politikusok kioktassanak, hogyan kell viselkedni:
’56 letépte a nemzeti trikolórról a hazug politika jelképét. Karácsony szerint nekünk kell nekünk is törekednünk a következő időszakban, hogy Orbán Viktor gonosz rendszere ne szennyezhesse be a nemzeti lobogót.
1989 október 23-a pedig a harmadik köztársaság születésnapja volt, de talán nem vigyáztunk rá eléggé: jött egy cinikus, gonosz, korrupt poltikai kalandor, és felszámolta a köztársaságot, mert útjában volt a hatalmának és annak, hogy még több pénzt szerezzen – mondta.
Karácsony úgy gondolja, a mai nap is egy születésnap, mert most születik meg a negyedik köztársaság, az az egység, ami meg fogja változtatni ezt az országot és Magyarországot újra közös hazánkká teszi.
Szerinte sok szempontból könnyebb a dolgunk, mint 65 évvel ezelőtt: olyan zsarnoksággal küzdünk, amit nem támogatnak külföldi tankok, de nehezebb is, mert ezt a bálványt, amit a Sztálin-szoborhoz hasonlóan le kell döntenünk áprilisban, mi hoztuk létre saját magunknak a saját kishitűségünkből, szorongásunkból. „Itt az ideje, hogy kilépjünk a saját árnyékunkból!” – mondta Karácsony.
A főpolgármester köszönetet mondott az előválasztás első fordulójában rá szavazó 170 ezer embernek és annak a mögötte álló 3 pártnak azért, hogy megértették a visszalépését. Minden forradalomnak, még a legszeldíebbnek is kellenek vezetők: aki a szeretet hatalmát hozza a gyűlölet rendszerével szemben. Ennek a zászlóvivője Márki-Zay Péter – konferálta fel az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét zárásképp.
Deák Ferenc tér • A miniszterelnök a Békemenet résztvevői előtt, a Deák téren elmondott beszédében
először is minden elemében szétválaszthatatlanul összemosta 1956-ot és 2006 eseményeit.
Orbán Viktor rögtön azzal kezdte mondandóját, hogy a mai napon szerinte nemcsak 65 évvel ezelőtti, hanem a 15 évvel ezelőtti délutánra is emlékezni kell. Szerinte 15 évvel ezelőtt „az ifjú kommunisták október 23-ból november 4-ét csináltak” – mondta, utalva 2006-os zavargások alatti rendőrattakra. „Egyik oldalon könnygázgránát, vízágyúk, viperák, a másik oldalon a becsapott és megalázott nemzet állt, akinek 50 év elteltével azt kellett hallania, hogy hazudtak neki reggel, éjjel mege este” – ecsetelte a párhuzamot.
Vannak pillanatok, amikor mindenki úgy érzi elég volt – folytatta gondolatmenetét Orbán, majd a következő mondatairól lehetetlen volt megállapítani, hogy 1956-ra, 2006-ra vagy mindkettőre utalnak-e.
„Ezekben a pillanatokban egy egész nemzetről derül ki, mit is ér. Hallgat vagy protestál, beletörődik vagy fellázad. Egy szempillantás alatt kiderül, ki áll a történelem jó és rossz oldalán. Mi magyarok jól döntöttünk, protestáltunk és harcoltunk. Szabadság a rabsággal szemben függetlenség a megszállás ellen, magyar hazafiak a kommunisták ellenében. Arra a csodálatos napra emlékezünk, amikor mi magyarok megmutatttuk magunknak, a világ és az ellenségeinknek, kik is vagyunk valójában. Nem azt kérdeztük, velünk van-e az isten, hanem, mi az Istennel vagyunk-e. Arra a pillanatra emlékezünk, amikor a magyarok nemzete magára talált, a magyar név megint szép lett, méltó régi nagy híréhez” – szónokolt a miniszterelnök.
Orbán ugyancsak egy entitásként kezelte az 1956-os forradalmat leverő hatalmat és a Gyurcsány-kormányt.
Ezután egyértelműen a Gyurcsány-kormánnyal kezdett foglalkozni, mondván, „adócsökkentéssel szédítettek, aztán adókat emeltek, kórházi napidíjat vezettek be, egekbe emelték a rezsidíjakat, eltörtölték a családtámogatásokat, devizahitelek csapdájába csalták a családokat” – sorolta Orbán.
Majd még egyszer visszatért a 2006. októberi eseményekre: „15 évvel ezelőtt ezen a helyen vér és könny lepte el a pesti utcákat. Lassan mondom, hogy mindenki megértse: soha nem fogjuk elfelejteni nekik” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Nem akkor kell megsértődni, amikor okod van rá, hanem amikor megéri – utalt Orbán arra, hogy a Fidesz-kormány megalakítása még négy évet vártott magára 2006 után. „A jóisten igazságos volt, azt kapták büntetésül, amit mi jutalmul: kétharmados többséget, elsöpörtük a szocialista magyarországot”- mondta a miniszterelnök.
„Bár 1956-ban Gerő Ernőék hanyatt-homlok menekültek, 2006-ban nem voltunk ilyen szerencsések” – fogalmazott Orbán, majd az „Országház Fantomjának” nevezte Gyurcsányt, aki azóta itt kísért a közéletben.
A miniszterelnök ezután az Orbán-kormányok eredményeit sorolta,
megemlítvén, hogy „egymillió új munkahelyet hoztunk létre, lerúgtuk magunkról a devitzahiteleket, letörtük az adókat, jövőre a minimálbér is nagyobb lesz, mint az átlagbér a szocialisták idején. Büszkén sorolta a rezsiköltségek csökkentését, 25 éven aluliak szja-mentességét, a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítését, a családok adóvisszatérítését. Orbán szerint a sokmilliós magyarságé az érdem, „bár kellett hogy egy épkézláb és cselekvősképes kormány is”.
Ezután a miniszterelnök arról beszélt, hogy „Európa ránk támadt”, amikor „megskaploltuk a multik extraprofitját, és amikor megvédtük a határainkat”. Szerinte Brüsszel „ma úgy viselkedik velünk, ahogy az ellenséggel szokás, Brezsnyev-doktrína járja át Európát”. Ugyanakkor szerinte mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát, „mi vagyunk akik 56-ban meglékelték a világkommunizmust, és mi vettük ki az első téglát a berlini falból.”
Orbán egyértelművé tette: nem engedik el az LMBTQ-ügyet.
A miniszterelnök kitért arra ,hogy „a magyaroknak rezsi- és a migránsügy után harmadszor is igazunk lesz, lesz népszavazás, és a gyerekeinket is meg fogjuk védeni, az iskolák falainál megállítjuk az erőszakos LMBTQ-propagandát” – mondta, szavait pedig nagy éljenzéssel fogadta a Békemenet.
Ezután a miniszterelnök kénytelen volt beszélni Márki-Zay Péterről és az előválasztásról is.
Bár a nevét nem mondta ki egyszer sem, de Orbán jól érthetően utalt a magát jobboldalinként azonosító, az ellenzéki előválasztáson győztes miniszterelnök-jelöltre, Márki-Zay Pétere is.
Az ellenfelünk azt hiszi, ha báránybőrbe bújtatják a farkast, nem fogjuk felismerni – írta körül Márki-Zayt Orbán. Hozzátette: „a farkas a nagymamát már meg is ette”, ezért „tűnt el körülötte az ellenzéki összefogásból mindenki”.
„A baloldal fáján csak baloldali politika nőhet, csak egy baloldal van akárhányféleképpen is maszkírozzák magukat” – húzta alá. Az ellenzékről azt mondta: ma újra színpadra készülnek, és „valahol a nagy víz túlsó partján készülődik már Gyuri bácsi is”. Ezen a ponton leplezetlen Amerika-ellenes szólamokra kezdett a miniszterelnök: „amikor kellett, nem jöttek, most, hogy nem hívtuk őket, itt vannak. A megszállóknak ma nem lőfegyverük van, hanem Facebookjuk. A meghívónk nem arra szólt, hogy beavatkozzanak a demokráciánkba” – mondta.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy bár sokan nem veszik komolyan az ellenzéket – amely szerinte is komolytalan – mégsem szabad a kormányoldal híveinek abba a hitbe ringatniuk magukat, hogy nem kell tőlük tartani, mert mögöttük erős, valódi fenyegetés, nemzetközi erők és hálózat állnak.
A miniszterelnök azzal zárta beszédét: ezt az erőt csak több millió magyar együtt győzheti és szoríthatja ki az országból. Orbán Viktor szólt arról is, hogy ha meg akarjuk védeni a rezsicsökkentést, a nyugdíjunkat, a fizetésünket, a mindennapi életünk szabadságát, akkor mindenkinek ki kell vennie a részét a küzdelemből. Ami ma elég, az holnap kevés, minden magyarra számítunk, akinek fontos a magyarság jövője – mondta Orbán Viktor. Nekünk minden magyar számít, mert azok is jobban járnak a kormányzással, akik nem ránk szavaznak – tette hozzá, egy mondat erejéig megszólítva a Fidesz-szavazókon kívüli csoportokat is.
Orbán beszédét mi is közveítettük, itt lehet visszanézni:
„56 mindenkié”
– idézte Göncz Árpád 1990-es beszédét Dobrev Klára, aki a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltjeként a második fordulóban maradt alul Márki-Zay Péterrel szemben. Dobrev szerint sokan meg akarják fosztani a másikat, politikai ellenfeleiket „56 tiszta emlékétől”, ki akarják sajátítani a forradalmat.
Az EP-alelnök abban ragadta meg a Fidesz és az ellenzék közti különbség lényegét, hogy Orbán-ellenes szövetség szerint demokratának lenni azt is jelenteni, hogy elfogadjuk, hogy sokfélék vagyunk, „senkit nem rekesztek ki, nem mondom azt, hogy nincs itt a helyed”. Orbán „egyszínű rendszerét” szerinte akkor lehet legyőzni, „ha ilyen sokszínűek maradunk”.
Dobrev két képben ragadta meg, mit ért sokszínű nemzeten: utalt az elpusztított zsidóságra, akiknek nem engedték megélni magyarságukat, és a versailles-i békeszerződés által kisemmizett menekültekre is.
Az EP-alelnök szerint a 2022-es választás az európai magyar köztársaság utolsó esélye, amikor baloldaliak jobboldaliak, liberálisok és konzervatívok együtt elűzhetik Orbán rendszerét.
„Nehogy elszúrjuk” – figyelmeztetett Dobrev, aki szerint „jövő tavasszal vagy mindannyian győzünk, vagy mindannyian elbukjuk”.
Fekete-Győr András után a Jászai Mari és Kossuth díjas színész, Jordán Tamás lépett színpadra, aki felelevenítette élményeit 1956 október 23-ról és a Sztálin szobor ledöntéséről.
„Végtelenül boldog vagyok, hogy az ellenzéki összefogás sikerült”, mondta Jordán Tamás, ugyanis a sikeres összefogás olyan emlékeket ébresztett fel a nemzet színészében, melyeket csak tizenéves korában érzett utoljára:
„Ott voltam ’56 délelőttjén, amikor a Műegyetemről kiáramlott egy lelkes és hatalmas tömeg. Rengeteg fiatal döntött úgy, hogy nem akarnak többet félni”.
Arról is beszélt, hogy ezekben a szemekben már nem látszott a félelem, csak az öröm és a szeretet, és a szobor ledöntése után mindenki mindenkinek a testvére lett.
Ennek a szeretetnek az újraéledését, a testvéri, honfitársi szeretet fellángolását látja most az ellenzéki összefogásban Jordán Tamás. Ugyanis elmondása szerint országunkból, már hosszú ideje hiányzik a szeretet és „szeretet nélkül viszont nem lehet élni”.
Arra kérte az itt összegyűlteket, hogy vigyázzanak erre az összefogásra, hogy a jövőben még többen csatlakozhassanak hozzá.
Az ellenzék közös ünnepi megemlékezésének második felszólalója Fekete-Győr András, a Momentum nemrég lemondott elnöke és előválasztási miniszterelnök-jelöltje volt.
Fekete-Győr történelmi momentumnak nevezte a mai eseményt, amelyet szerinte az év végén megszületendő gyermeke „18 év múlva lehet, hogy a történelem érettségin fog elemezni”.
A momentumos politikus párhuzamot vont az ellenzéki összefogás és az 1956-os események között, ahol szintén az elnyomás ellen fogott össze a jobb-és baloldal. Fekete-Győr külön kiemelte, hogy hasonlóan a forradalomhoz, most is komoly szerep jutott a fiataloknak, akik nagy számban vettek részt az előválasztáson. Szerinte az előválasztáson résztvevők az ellenzék megújítására szavaztak, külön kiemelve Hadházy Ákos zuglói és Orosz Anna (jelenleg a Momentum ügyvivő elnöke) újbudai sikerét.
Ezt követően Fekete-Győr András Márki-Zay Péter előválasztási sikerére tért ki.
Szerinte a hódmezővásárhelyi polgármester egy olyan jelölt, akitől a Fidesz is retteg, hiszen a bizonytalan szavazókat is képes megszólítani.
A momentumos politikus nem felejtette el megjegyezni, hogy az ellenzéki megmozdulástól néhány száz méterre épp a kormánypártok támogatói által megrendezett Békemenet zajlik. Szerinte miközben most csak néhány száz méter választja el egymástól a kormány mellett és ellen tüntetőket, ám a fideszes hazugsággyár és propaganda éjt nappallá téve azon dolgozik, hogy világok válasszák el egymástól a két tábort, végletesen megosztva ezzel az országot.
Fekete-Győr András szerint az ellenzéknek kiemelt feladata, hogy kiengedje a Fidesz-szavazókat abból a „narancssárga hazugság-karanténból”, ahová az elmúlt évtizedben zárták őket a kormánypártok. Szerinte erre a feladatra Márki-Zay Péter (akit a momentumos politikus szerint egy „valóban kereszténydemokrata” konzervatív politikus) a legalkalmasabb jelölt.
Szerinte az ellenzéki összefogás képes lesz nagy számban megszólítani a bizonytalanokat és a csalódott Fidesz-szavazókat, akikkel a kétharmados ellenzéki győzelem sem kizárt a 2022-es országgyűlési választásokon.
Az ellenzéki megemlékezésen a Kodály köröndig ér a tömeg, ami kb. 7-8 ezer embert jelenthet.
Mindeközben a Békemenet és Orbán Viktor beszéde véget ért, az Andrássy út pedig egy nagy buszparkolóvá vált:
Hősök tere • Az ellenzéki pártok rendezvényét Osváth Zsolt youTube-os műsorvezető nyitotta meg, aki az előválasztás során számos interjút csinált a jelöltekkel. Osváth felvezetőjében az előválasztás szervezőinek és önkénteseinek köszönte meg munkájukat.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke először az összefogás és a közös indulás jelentőségéről beszélt. Szerinte az ellenzéki pártok a rabszolgatörvény elleni tüntetésen felismerték, hogy egy oldalon állnak, „a melósok, a nyugdíjasok oldalán”. Az előválasztással megvalósították, ami a győzelemhez szükséges:
„Itt vagyunk, együtt vagyunk, győzni fogunk!”
– mondta a jobboldali párt volt miniszterelnök-jelöltje.
Jakab szerint az ellenzék egysége után a „nemzet egységének megteremtése” a cél. A jövő Magyarországa büszke lesz, nem lesz megalkuvó, egységes és sokszínű lesz, az ellenzék győzelme után az ország „a szegénység és a félelem útjáról a szabadság és a jólét újára lép”.
A Jobbik elnöke felemlegette a közhelyes és felszínes párhuzamokat az ’56-os kivándorlók és az országot ma elhagyók közt, valamint a Rákosi-rezsim és az Orbán-kormányok orosz/ szovjet-barátsága közt.
Arról is beszélt, a magyar nemzet ma vissza szeretné kapni az elvett földeket, gyárakat, „az életünket, a jövőnket, a gyermekeinket”. Az ellenzék történelmi felelőssége, hogy visszaadja, ami a nemzetnek jár, „a valódi rendszerváltást”. Ez Jakab szerint az elszámoltatással kezdődik.
Szép számban hallgatják Orbán Viktor beszédét az Erzsébet térnél, élő közvetítésünk itt látható:
Az összellenzéki megemlékezésen helyszínen lévő kollégáink szerint eddig kb. 2 ezren vannak:
A nemzeti emlékezet 1956-ot antikommunista felkelésnek és szabadságharcnak tartja, a miniszterelnöktől ma is olyan szövegekre számíthatunk, hogy az ’56-osok „a keresztény nemzeti kultúrát féltették”, amikor a kommunista elnyomók ellen léptek fel. 1956 antikommunista elbeszélését a liberális ellenzék is osztja: október 23-án a liberális és konzervatív szónokoknak elsősorban antikommunista szólamok jutnak eszébe, Márki-Zay Péter három évvel ezelőtti beszéde jó példa erre: a hódmezővásárhelyi győző a sztálinizmussal való állítólagos hasonlóságával kívánta befeketíteni az Orbán-rezsimet.
’56 valódi története azonban egészen mást mesél.
A munkásság és az értelmiség valóban a pártelit ellen vonult utcára, a szovjet tankok képében a nemzeti függetlenség ellenségei ellen fogott fegyvert, de az antikommunista értelmezés itt ki is merül. A tőkés rendszer pártfogói, a monarchizmus ügynökei és a klérus hatalmát visszaállítani kívánók leginkább epizodikus szerepet játszottak a történetben.
A forradalmat elsősorban az 1945-ös felszabadulás (a rendi béklyó alóli felszabadulás), és az ezt követő demokratikus újjáépítés szelleme hatotta át, a tömegek – akik Sztálin halála után néhány évig a hatalom középpontjába kerülő Nagy Imrében az ’53 utáni reformidőszak és a „valódi szocializmus” ígéreteit látták -hallani sem akartak restaurációról. Ahogyan Tamás Gáspár Miklós írja,
„mindenekfölött ez egy morális felkelés volt, a sztálinizmusnak, a nomenklatúra kiváltságainak, a militarizmusnak, és a világ többi részétől való idegengyűlölő elzárkózásnak az elutasítása. Amit külső szemlélők később nacionalizmusként aposztrofáltak, nem volt más, mint a szocialista nemzetek közötti egyenlőség elvének – mely az orosz fennhatóság elutasítását is magába foglalta – érvényesítése, vagyis másként szólva: internacionalizmus. De a lényeg a hivatalos hazugságok iránti undor, az őszinteségre, felelősségvállalásra és forradalmi tisztaságra való vágy volt.”
A forradalmi harcok hónapjaiban az országot effektíve azok a munkástanácsok igazgatták, üzemi sejtek hálózataként, amelyek a munkahelyi alapon szerveződő közvetlen demokrácia elvein szerveződtek.
1956 mára egyeduralkodó, antikommunista interpretációja persze magyarázatot követel. Lehoczki Noémi a Mércén írt arról, hogy hogyan lett a szocialista forradalomból antikommunista felkelés.
„mára elgondolni is nehéz olyan szocializmust, ami az ötvenhatosok számára még reális volt: olyan szocializmus, amely a szovjet államkapitalizmusnál szabadabb, a Nyugaton kialakult jóléti államoknál pedig igazságosabb. A demokratikus szocializmus ígérete azonban nem magától tűnt el a történelmi emlékezetünkből: az a tévhit, hogy a hidegháborúban csak a sztálinista Szovjetunió és a szabad piaci Amerika feszült egymásnak, a 90-es években kialakuló neoliberális konszenzus jegyében történt utólagos történelemhamisítás következménye, ami nem hajlandó tudomást venni a jugoszláv munkás-önigazgatásról, a chilei demokratikus szocialista forradalom amerikai vérbefojtásáról stb. 1956 történelmére is általában ezt a harminc évvel később kialakult történelmi szemléletet próbáljuk ráerőltetni, aminek a tények ellenállnak…”
Az 1956-os forradalom történetéről a linkelt szövegeken túl Tóth Csaba Tibor fotóesszéjét, és a Partizán adását ajánljuk még.
Lassan célba ér az Orbán-kormányt tényleg támogató Békemenet is. Helyszínen lévő kollégáink beszámolói alapján több tízezres a tömeg, és segway-es Valton-biztonsági őrök szlalomoznak az emberek között, a résztvevők pedig kivetítők segítségével a 2006-os rendőrségi erőszak véres képeivel hangolódnak Orbán Viktor beszédére, ami 15:30-kor kezdődik a Bajcsy-Zsilinszky út-Andrássy út kereszteződésében, ahol már sokan várakoznak, de eddig az út két oldalára voltak szorítva kordonokkal, mert arra vártak, hogy beérkezzen a Békemenet eleje. Ez kollégáink szerint ezekben a percekben történik meg, vagyis kezdődik a nyomakodás a legjobb helyekért.
Addig is itt van néhány fotó a vonuló tömegről:
CÖF Békemenet. Forrás: Mérce
Ferencváros, Salkaházi Sára park • A Szikra Mozgalom megemlékezésén Tűzoltó utcai megemlékezésén kb. 60-an jelentek meg. Jámbor András, a mozgalom előválasztáson győztes VIII-IX. kerületi jelöltje itt, a Salkaházi Sára parkban, Angyal István ‘56-os mártír szobránál tartott beszédet.
A baloldali képviselőjelölt kiemelte, a józsefvárosiaknak 56 nem a múlt, hanem „velünk élő történelem”, megemlítve a forradalom számos ikonikus környékbeli helyszínét.
Jámbor szerint a felkelők nem egy önmagában semmi nem jelentő szabadságeszmény oltárán áldozták fel életüket, hanem az igazságtalanság dühe, a megélhetés lehetetlensége és a jobb élet reménye hajtotta őket.
„Nekünk baloldaliaknak az a dolgunk, hogy újra felidézzük, nem egyeduralkodóként, de a történelmi emlékezet részévé tegyük azokat a fontos pontokat, amelyek ‘56 baloldaliságát adják, és amelyek nekünk is segítenek megadni a hitet, hogy a munkánkat végezzük.”
Angyal Istvánt a forradalom „legtisztább mártírjának” nevezte, aki kommunista volt, de – ahogyan Jámbor András fogalmazott – „nem abban az értelemben, ahogy ez ma kocsmák mélyén, egy köpés előtt elhangzik. Hanem abban az értelemben, amely a hitet adja.” Angyal „a pártnak sohasem volt tagja abban az értelemben, amelyért párttagkönyv járt, de akkor is a párt tagja maradt, amikor ezt a titulust azok már nem érdemelték meg, akik ‘56 után osztották a párttagkönyveket” – jellemezte Jámbor a forradalom mártírját.
A képviselőjelölt beszéde után a megjelentek mécseseket gyújtottak Angyal István emlékműve előtt.
Angyal Istvánról, 1956 elfelejtett baloldali forradalmáráról itt olvashattok bővebben a Mércén.
Jámbor András beszéde itt hallgatható meg teljes egészében:
Békemenetre a legutóbb 2018. március 15-én került sor. Ekkor hangzott el Orbán elhíresült mondata, mely szerint „a választás után erkölcsi, politikai és jogi elégtételt fogunk venni”. A harmadik kétharmados győzelme előtt álló miniszterelnök a nagy meglepetést okozó, és a Fidesz kampányát átmenetileg zavarba hozó hódmezővásárhelyi vereség után fogadkozott így hívei előtt.
A miniszterelnök beszéde egyébiránt a ’18-as kampány fő üzeneteit harsogta. Híveit azzal riogatta, hogy az ellenzék Soros tervét teljesíti, és bevándorló-országgá tenné Magyarországot. „Afrikának 10-szer annyi fiatalja lesz, mint Európában”, és ők, „ha nem teszünk semmit, ránk fogják rúgni az ajtót”.
Orbán Viktor ekkor, három héttel a választások előtt még tarthatott a teljes összefogástól, mert így fogalmazott: „a mi jelöltjeinkkel szemben mindenütt egy Soros-jelölt áll majd szemben”.
Gyurcsány, Gyurcsány, Gyurcsány, Ferenc, Ferenc, Gyurcsány. Gyurcsány Ferenc, Ferenc, Ferenc, Gyurcsány, Gyurcsány, Gyurcsány, Gyurcsány Ferenc – mondta az MKKP Békemenetén a csirke, amivel határozottan új oldalát mutatta meg.
Mint emlékezetes, a csirke akkor tett szert országos ismertségre, amikor a 2018-as országgyűlési választások előtt 5 percnyi kotkodácsolással trollkodta szét a közmédiát. Fő kampányígérete akkor az ingyen sör volt.
kunigunda útja • Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, a Momentum zuglói országgyűlési képviselőjelöltje közölt néhány fotót az általa is számos alkalommal meglátogatott Kunigunda útjáról, ahol a jelek szerint éppen új beléptetőkapukat szerelnek fel a jövőre 130 milliárdból gazdálkodó állami média épületéhez:
„Mindenhová, összesen hat bejárathoz különleges, biztonsági üveges zsiliprendszert telepítenek, amibe belépve több szenzor (infravörös, ultrahangos és nyomásérzékelős 🙂 ) ellenőrzi, hogy egyszerre csak egy ember lehessen a zsilipben. Csak ezután lehet majd a belépőkártyával nyitni a túloldali ajtót” – elemezte a látottakat az MSZP-s Tóth Csabát az előválasztáson utóbbi visszalépésétől függetlenül is jókora fölénnyel legyőző korrupcióvadász politikus.
2020 • Talán emlékeztetni sem kell a Mérce olvasóit, hogy a tavalyi október 23-a milyen sok szempontból volt rendhagyó. Abból kifolyólag, hogy a járvány második hullámának derekához érve egyik párt sem hirdetett nagygyűlést, a fenntartóváltáson átesett Színház- és Filmművészeti Egyetem akkori hallgatói és oktatói viszont kiálltak intézményük szabadságáért. Több mint tízezren gyűltek össze az Urániánál rendezett tömegtüntetésen, akkori tudósításunk itt olvasható.
Átért az MKKP Békemenete a Margit hídon, ahol újabb beszédek hangzottak el. De előtt még helyszíni tudósítónknak sikerült villáminterjút készítenie Kovács Gergellyel és Döme Zsuzsannával, a párt vezetőivel, akik elmondták, elindítják egyik lovukat a választáson, de a másik is elég fiatal, így nem lesz belőle kolbász. Ezután szemérmetlenül lefizették kollégáinkat pár köteg sorospénzzel.
„Magyarországon nem olyan gáz élni” – mondta a ló. Az 500 forintos benzin, a 360-as euró sem olyan gáz. Ahogy a haveroknak kiosztott közbeszerzések sem, és hogy a fiataljaink itt hagyják az országot, hogy felveszünk egy csomó hitelt, és a túlárazott vasútvonalak nem olyan gázak – hangzott el.
A párt egyik miskolci jelöltje – aki születése óta négy gyermekes édesanya- aggódik, hogy a sorosista-gyurcsányista libernyákok (avagy diplomás kommunisták) veszélyeztetik az országot. Soros, Gyurcsány vagy Karácsony vajon szült-e már ma? – kérdezte a párt jelöltje, meg is válaszolva a kérdését: a nyakát teszi rá, hogy nem, mert alkalmatlanok. Aki alkalmatlan, annak Brüsszel diktál. „Egy magyar nőnek csak magyar férfiak diktálhatnak!” – mondta.
Egy modern magyar nő vezethet autót, sétálhat egyedül az utcán, arra költheti a család pénzét, amire a férje engedélyt ad. Hol találunk ennél modernebb, szabadabb, magyarabb nőket Európában? – kérdezte, méltatva a kormány családtámogatási rendszerét, amely többek közt megszüntette a családon belül erőszakot is.
Miért baj a jachtozás, miért kéne az oktatást és az egészségügyet rendbe rakni, miért kéne Németh Szilárdnak összetett mondatokban beszélni? – tette fel a kérdést. Szerinte nem érdemes megkérdőjelezni egy férfi döntését, mert jobb döntéseket hoz és jobban bánik a pénzzel, mint egy nő.
„Követeljük, hogy még kevesebbet keresünk, mint a férfiak! – Kevesebbet akarunk!”- válaszol a tömeg. A jelölt szerint minden terhes nő mellé ki kellene rendelni egy gyermektelen nőt rabszolgának, a gyermektelen férfiakhoz pedig termékeny nőket. „Szüljük tele!” – skandálják.
A párt negyedik kerületi jelöltje szerint még mindig gyermek a nép: a nem fideszes állampolgár rossz útra tér atyai szigor nélkül. Minden magyar érdeke, hogy néha kimenjen a rendrőség, és elvigyen egy-egy eltévelyedett állampolgárt. De büntetés és büntetés között is van különbség: mi nem lövetünk ki szemeket, de néha oda kell csapni a gyerek fenekére – mondta.
Szent Gellért tér • A másik Békemenet – hogy az igazi vagy a hamisítvány, az nézőpont kérdése, az egyértelműség kedvéért legyen most Bayer Zsolték Békemenete, megkülönböztetendő a Magyar Kétfarkú Kutya Párt tömegrendezvényétől – időközben a Szent Gellért térnél gyülekezik, jelenleg így néznek ki a résztvevők:
Innen a terv szerint a Kiskörúton vonulnak majd a Deák térre, hogy meghallgassák Orbán Viktor miniszterelnököt.
„Délután találkozunk! Békemenet
A szokásos módon indult ez az október 23-a is: katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján szombat délelőtt a Kossuth téren – írja az MTI.
Katonai tiszteletadás mellett felvonják a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján az Országház elõtti Kossuth Lajos téren 2021. október 23-án.
MTI/Balogh Zoltán
Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, Kövér László, az Országgyûlés elnöke és Benkõ Tibor honvédelmi miniszter (b-j) jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonják a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján az Országház elõtti Kossuth Lajos téren 2021. október 23-án.
MTI/Balogh Zoltán
Úgy tűnik, most, hogy vége az előválasztásnak, az MTI újra beszámol az ellenzéki eseményekről is: „a központi programok az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán folytatódnak. Idén ott mondja el ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök, és oda érkezik majd meg a Műegyetemtől induló Békemenet is. Az Andrássy út másik végén a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, az MSZP és a Párbeszéd közös ellenzéki rendezvényt tart” – írják.
1200-1300 résztvevővel elindult az Oktogonról a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) Békemenete, ami elmondásuk szerint az igazi, a 14 órakor induló másik Békemenet pedig egy paródia.
Terdik Roland, az MKKP képviselőjelöltje kampánynyitó beszédében arról beszélt, azért vannak itt, hogy megállítsanak mindent és mindekit, aki és ami nem a magyar kormány.
Ki teszi pokollá minden nap az életünket? Ki nem hajtja le soha a wc deszkát? Ki felejtette el levinni a szemetet ma reggel? Ki tette vissza az üres tejesdobozt a hűtőbe? Ki flexel vasárnap reggel? Brüsszel! – hangzott a válasz minden egyes kérdésre. Az MKKP természetesen kiállt a kormányért és doktor Orbán Viktor miniszterelnök úr mellett – biztosította támogatásáról az MKKP képviselőjelöltje a közönséget.
Döme Zsuzsanna, IX. kerületi alpolgármester szerint mindenkit felzaklat a politika: ő azért fideszes szavazó, mert nem érdekli semmi, szerinte minden úgy jó, ahogy van. „Nem akarok gondolkodni, hiszen a harmadik műszak után amúgy sincs semmi agyam” – mondta. Bízzunk minden eddigi fideszes vezetőnkben, akik tapasztaltak a jólétben és a hatalomban! – biztatta az összegyűlteket.
Ezután a közönség vele együtt fogadalmat tett többek közt amellett, hogy minden konzultációt kitöltenek, hogy ezáltal rendszeresen frissítsék adataikat a Kubatov-listán, a konzervatív értékekhez mindig hűek lesznek – ha a pápa mást mond, akkor is -, képesek lesznek meglátni a Gyurcsányt minden ellenzékiben, örökké rettegni fognak a bevándorlóktól, a civilséget tagadják, nem zavarják meg őket a tények és nem veszik észre, hogy 10 éve nem nőtt a családi pótlék.
Gyurcsány Ferenc 2006-on mereng, és mostani szövetségeseinek is üzen
„Nagy Imre életáldozata helyébe Révész Máriusz fejsérülése lépett, a Corvin közi ellenállók képe helyett egy kiállított tankot 15 évvel ezelőtt elindító és azzal randalírozó nyugdíjas alakja ugrik fel az ünnep reggelén az egyik vezető hírportálon. 1956 ismét elbukott. Most nem az oroszok verték le. Most a hatalomhazugság, a gyávaság, a joggá nemesített bűn védelme verte le. Na, meg a mindezt lehetővé tevő sok-sok körülmény” – írja a DK elnöke, aki később azt is megjegyzi a 15 évvel ezelőtti zavargásokkal kapcsolatban, hogy „2006 őszén a pesti utcán randevúzott a jogos állampolgári felháborodás, az önmagáért való erőszak és a szervezett államcsíny kísérlet. „
Majd alighanem a mostani ellenzéknek címezve azt is odaveti:
„Szájtáti, gyenge demokraták engedik másfél évtizede, hogy tudatos rendzavarást, provokációt, a demokratikus államrend elleni támadást tiszta forradalommá próbálja nemesíteni a jó- és rosszhiszemű naivitás és a hatalmi hazugság perverz szerelmi háromszöge.”
Jakab Péter Mindszenty-idézettel ünnepel
A Momentum elnökaspiránsa az előválasztásról írt ‘56 kapcsán
Orosz Anna, a Momentum ügyvezető elnöke – aki tegnap bejelentette, hogy aspirál az elnöki pozícióra Fekete-Győr András közelmúltbeli lemondása után – az előválasztásra utalva azt írta, „az elmúlt hetekben olyan kiállást, olyan rendszerváltó hangulatot tapasztalhatott mindenki Magyarországon, amely megidézi a 65 évvel ezelőtti légkört.”
Tóth Bertalan is aktualizálta 1956 üzenetét
Az MSZP elnöke szerint „történelmi szükségszerűség”, hogy újra összekapaszkodunk, mert „ezt kívánja hazánk sorsa és gyermekeink jövője. Egymásért kiállva, egységben, összefogva lépünk fel az igazságtalanság és az elnyomás ellen” – írja Tóth.
Az LMP Paks II-ről és a pesti srácokról ír
Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnökei közös posztban írnak arról, hogy a „pesti srácok” szerintük azért mentek az utcára, „hogy a hatalom öncélú politikai érdekekből soha többet ne rekeszthessen ki magyar embereket a nemzetből.”
„Az LMP azért váltja le ellenzéki szövetségben a Fideszt 2022 tavaszán, hogy olyan szabad Magyarországon élhessünk, ahol az állam mindenki emberi jogait tiszteletben tartja és biztosítja. Ahol a hatalom nem építi le a fékek és ellensúlyok rendszerét, sőt támogatja a teljes transzparenciát az államigazgatásban. Ahol a hatalom nem szolgáltatja ki az országot Paks2 kapcsán évtizedekre a putyini Oroszországnak. Ahol a zöld gondolat hat át minden döntést, és megvédi környezetünket unokáinknak.” […] – írják.
Párbeszéd: ‘56-ban eggyé vált a nemzet
A Párbeszéd társelnökei saját oldalaikon egyelőre nem tettek közzé 1956-tematikájú posztot. A párt Facebook-oldalán találunk ünnepi bejegyzést, amelyben többeközt azt írják:
„erőt és reményt ad, hogy 1956 októberében oly’ sokan egymásra találtak. Eltérő hátterű és meggyőződésű emberek, akik minden különbözőségük ellenére össze tudtak kapaszkodni egy közös cél érdekében. Nem azt nézték, hogy ki honnan jött, hanem hogy közösen hova juthatnak el. Eggyé vált a nemzet.”
Karácsony Gergely, a párt társelnöke ott lesz a közös ellenzéki ünnepség felszólalói között délután, amelyről természetesen a Mércén is beszámolunk percről percre közvetítésünkben.
Sűrű lesz a mai nap, de ahogy azt már megszokhattátok, igyekszünk minden eseményen ott lenni! Délben indul a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) Békemenete az Oktogonról a Margit hídon át a Széll Kálmán térre. Közben 14 órakor útjára indul a CÖF-féle igazi békemenet is a „2006-os gyurcsányi rendőrterror útvonalán” a Műegyetem rakpartról a Bajcsy-Zsilinszky út-Andrássy út kereszteződéshez, ahol 15:30-tól Orbán Viktor miniszterlenök mond beszédet. Az Andrássy másik végében, a Hősök terénél 16 órakor kezdődik az összellenzéki megemlékezés „Egységben a szabad Magyarországért! – Közös megemlékezés ‘56 hőseiről” címmel, ahol felszólal többek közt Karácsony Gergely, Dobrev Klára, Jakab Péter, Fekete-Győr András és Márki-Zay Péter is.
Ma országszerte számos önkormányzat, képviselő és képviselőjelölt tart megemlékezést, így például Jámbor András, a Szikra Mozgalom VIII-IX. kerületi képviselőjelöltjének külön megemlékezését is figyelemmel kísérjük 14:30-tól a Salkaházi Sára parkban.
Minden eseményről élőben fogunk tudósítani Facebook-oldalunkon, valamint itt, a Mércén percről percre. Tartsatok velünk!
