Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

10 ezer ember vonult együtt az SZFE-vel a szellemi szabadságért – október 23. percről-percre

A járványnak köszönhetően idén bizonyos szempontból rendhagyó módon ünnepeljük október 23-át: se a kormány, se az ellenzéki pártok nem rendeztek nagyszabású megemlékezéseket.

A kislétszámú koszorúzásokon túl Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független politikusok szerveztek autós blokádot a közmédia épületéhez, hogy „a hazugság ellen tiltakozzanak”, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és támogatói pedig délután 4-től „demonstratív felvonulást szerveztek a szellemi szabadság jegyében.”

Az SZFE-s felvonulásról élőben is bejelentkezünk, kövessétek velünk a nap eseményeit percről-percre!

Élő közvetítésünk az SZFE demonstrációról:

Címlapkép: Az SZFE és támogatói 1956-os megemlékezése 2020.10.23-án. / Fotó: Mérce
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

A percről percre közvetítésünk ennyi volt a mai napra – a demonstrálók és videós kollégáink is hazamentek a helyszínről, úgy tűnik, az este véget ért.

Fontos megjegyezni, hogy ez a tudósítás is azért készülhetett el, mert támogattok minket: a Mérce egy független hírportál, amelyet az olvasóink adományaiból tartunk fent, újságíróinknak, szerkesztőinknek és minden munkatársunknak ebből adunk fizetést. Ebből vásároljuk meg az élő közvetítéseinkhez is az eszközöket – amelyek nem mindig bírják az extrém terhelést, ahogyan ez ma is történt.

A hírportállá alakulásunk harmadik születésnapjához közeledve támogatói kampányba kezdtünk: ahhoz ugyanis, hogy az újság működése stabillá váljon, minél több rendszeres adományozóra van szükségünk. A kampányunkról ezen a linken tudhattok meg többet, illetve kiválaszthatjátok, hogy mennyivel járultok hozzá a működésünkhöz. Nagyon köszönjük, ha rendszeres támogatóvá váltok!

„Fel kell ismernünk, hogy ha egyikünk jogai csorbulnak, annak mindannyian kárát valljuk. Ennek az eseménynek vége van, de akár valaminek a kezdete is lehet” – zárta az eseményt Vilmos Noémi. „Mi továbbra is kiállunk az egyetemünk függetlenségéért, hiszünk abban, hogy akkor lehetünk csak igazán szabadok, ha mellettünk a másik ember is az” – mondta.

Lezárásképpen a tömeg elénekelte a himnuszt.

„A magyar történelem során minden szabadságharcnál jelen voltunk mi romák, cigány magyarok” – kezdte beszédét Horváth Aladár. „Az 56-os felkelők is testvérként fogadtak be minket, ahogy mi őket. Az elnyomás elleni küzdelem egységbe forrazstott bennünket. Együtt alkottuk elődeitekkel a pesti srácokat.”

Horváth szerint ’56 cigány hőseinek nevét minden magyar diáknak ismernie kellene, majd kijelentette, hogy ahogy 56-ban az egytemi hallgatók, ma is tők alkotják a szabadságharc frontvonalát. „Az ország jövője jelentősen attól függ, hogy nem csak az egyetemi önállóságért, hanem mindannyiunk szabadságáért és méltóságáért küzdötök. Ezért én és a Civil Roma Parlament is mellettetek áll” – mondta Horváth.

Beszéde végén ismét felzendült a „Sej a titkos egyetem” a FreeRoma Group előadásában.

Az egészségügyi szakmát képviselve Kós Ágnes műtéti szakasszisztens is beszédet mondott: elárulta, főképp az érzéseiről szeretne beszélni az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény kapcsán.

Bevallotta, mióta elfogadták a törvényt, azzal fekszik és azzal kel: mintha egy szakadék legszélén állna, miközben valaki a háta mögül letaszítja a mélybe. 34 év munkatapasztalatának élményei járnak a fejében, látja azokat a küzdelmeket, a hosszú ügyeleteket, a bent töltött ünnepeket.

A törvény értelmében megszűnnek közalkalmazottak lenni, lehetnek helyette szolgák: igaz, egészségügyi szolgák, de mégis azok. Azóta gondolkodik azon, hogy mennyi ideig húzná ki a tartalékaiból, hogyan tudna túlélni: ennyi év után nem szándékozik pályát elhagyni, hizen ehhez ért, ebben jó, de ha kényszerítik, akkor lehet megteszik.

„Szép dolog a hivatástudat, de nem szép visszaélni vele”

-mondta.

De ott van az a kérdés is, hogy mi lesz a betegekkel, mi lesz azokkal a kollégákkal, akik aláírják az új szerződést? Hiába vagyunk a második hullámban, rengeteg a megválaszolatlan kérdés.

Kós szerint az egészségügyi dolgozók számára is példát mutatnak az összefogásról, a kiállásról, a szolidaritásról.

„Egyenként eltaposhatnak, de együtt erősek vagyunk”

-zárta le beszédét.

A magyar egészségügyi dolgozók képviseletében Dr. Szkaliczki Andrea, orvos és Kós Ágnes, műtéti szakasszisztens lépett a színpadra.

Szkaliczki szerint október 23. annak a szimbóluma, hogy érdemes felszólalni, tenni és cselekedni olyan jogokért, amelyek nélkül nem élhető egy emberi társadalom. Az orvosok béremeléséről szóló törvényt említette, melynek egyes pontjait üdvözítőnek nevezte. Azonban a törvény bizonyos elemei se az orvosoknak, se a pácienseknek nem jó.

Szkaliczki szerint a törvénynek köszönhetően számos kistelepülésen konkrétan megszűnhet az egészségügyi ellátás, és a magánellátás megerősödésének kedvez, miközben a magyar társadalom többségének nincs arra lehetősége, hogy a magánszektorhoz forduljon, ami ráadásul nem alkalmas a koronavírus-járvány kezelésére sem.

Az új törvényből az sem derül ki, hogy ki lesz az orvosok munkaadója az életbe lépését követően. Szkaliczki a vitatott átvezénylésről is beszélt, amely az egyik leginkább sérelmezett pont a törvényben. „Önök szerint ez családbarát intézkedés?” – tette fel a tömegnek a kérdést.

„Egy társadalomnak az egészsége az egyének egészségének függvénye. Az önök egészsége pedig nagymértékben függ az egészségügyi ellátó rendszer minőségétől.”

Szkaliczki azt kérte az összegyűltektől, hogy ne hagyjuk, hogy egy olyan törvény lépjen életbe, amely még rosszabb helyzetbe taszítaná az egészségügyi dolgozókat. „Álljunk ki együtt egy emberhez méltó egészségügyért!” – zárta gondolatait.

Felszólalt Székely Tamás is, a VDSZ elnöke, aki több száz szakszervezet közleményét hozta: ők ugyanis a diákokkal vannak, mellettük vannak, számíthatnak rájuk. Az érdekvédelmi szervezetek ugyanis tudják, mit jelent a jogtiprás, amelyet a dolgozók majdnem mindennap megélnek – legyen szó kirúgásról, túlóráról, kollektív szerződés felmondásáról vagy a közalkalmazottak kiszolgáltatottságáról.

„Elég volt az arroganciából, elég volt az agymosásból, elég volt a jogfosztásból!”

-mondta Székely.

Az elnök szerint mindenkinek joga van beleszólni a saját sorsába, ellenállni az erőszakos elnyomásnak, hiszen ha nincsen párbeszéd, nincsen egyeztetés, akkor van diktátum, megfélemlítés, fenyegetés, fűtés- és internetlekapcsolás.

Székely a fiatalokhoz fordulva azt mondta: két út áll előttünk, beletörődni a sorsunkba és elfogadni, ha az alattvaló szerepét osztják ránk, de mi nem ilyenek vagyunk: „harcolni fogunk, értetek, veletek”. Arra is emlékeztetett, hogy az egyetemen zajló események nem csak a diákokat, hanem az ott dolgozó munkavállalókat is érintik: ha ők támasz nélkül maradnak, könnyen a hatalom áldozataivá válnak.

„Ha ilyen a magyar ifjúság, ha így össze tud zárni egy egész szakma, akkor van remény”

-bíztatta az egyetem polgárait és oktatóit.

Szerinte mindannyian felelősen teszik a dolgukat, ám ha bajba kerülnek, szóljanak a velük szolidáris szakszervezeteknek, hiszen együtt erősebbek.

A tömeg Székely beszéde után elkezdte skandálni, hogy „nem hagyjuk!”

A művészi előadások után Nagy Erzsébet pécsi tanár, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének országos választmányi tagja mondott beszédet.

Nagy elmondta, hogy a PDSZ kezdettől támogatta az SZFE hallgatóinak és tanárainak törekvéseit az egyetem autonómiájának megőrzésére. Nem pusztán szolidaritásból álltak az SZFE mellé, hanem mert „egy csónakban, ugyanazzal a széllel szemben hajózunk”. Az összes olyan területen hasonlók történtek, mint az SZFE-vel, amik a kormány látóterébe kerültek, így történt például a pedagógusokkal, diákokkal és szülőkkel is a KLIK alá központosításkor.

Nagy szerint a pedagógusok sem „elég megbízhatók ideológiai szempontból”, és az új Nemzeti Alaptantervet emlegette, amely nem gondolkodó állampolgárokat, hanem normakövető embereket akar képezni. A beígért béremelést is említette, amelyből sokan semennyit sem láttak.

„Rabszolgákra, kifosztott munkavállalókra, feltétel nélkül kiszolgáló hívekre van szüksége ennek a rendszernek” – jelentette ki Nagy. Az intézményi autonómia, a szabad oktatás mindannyiunk ügye, ahogy a tényleges sztrájkjog is az. Nagy szerint az SZFE polgárainak összefogása példaértékű, az lenne a jó, ha egyre több követőjük lenne a társadalom és munka világában is.

„Nincs szabad ország szabad oktatás nélkül” – zárta beszédét Nagy.

Túl nagynak bizonyult a tömeg, a facebookos közvetítésünk annyira akadozott, hogy muszáj volt leállítani:( Szöveges közvetítésünket természetesen ennek ellenére folytatjuk.

Jelenleg az SZFE hallgatóinak „Valami történjen! Legyen valami.” művészi performansza zajlik, a tömeg pedig így néz ki a színpad előtt:

A Titkos Egyetem részéről több egyetem képviselői is felszólaltak: arról beszéltek, hogy most nem kellene itt lenniük, nem tüntetésre kellene járniuk, hanem azt csinálniuk, amiért tüntetnek: tanulni. Ehelyett most művészeink örökségeihez méltó körülményeket kell kérniük a hallgatók és az oktatók számára.

Szerintük minőségi oktatásra csak autonóm intézményekben van lehetőség, amelyet a jelenlegi rendszer nem garantál – kiállni ezért nem csak szakmai kötelességük, hanem felelősségük is.

A felszólalók szerint a szabad rektorválasztást politkai szereplőkre átruházni nem önállósítás vagy korszerűsítés, hanem a hatalom saját elkötelezettjeivel akar belenyúlni az egyetemek működésébe – ez pedig a korrupció melegágya, amelyben bármilyen juttatást szabadon lehet csökkenteni.

„Ne legyenek illúzióitok, a modellváltás minden intézményt el fog érni”

-mondta az egyik hallgató. Szerinte ezt megakadályozni kollektív társadalmi felelősségünk megakadályozni, amelynek kulcsa, hogy a szabad egyetemi polgárok autonóm módon viselkedjenek: hívják párbeszédre az oktatókat, tartsanak fórumokat, lépjenek be már létező kezdeményezésekben, szerveződjenek és cselekedjenek.

„Legyen a tudás érték, a beszéd párbeszéd és az egyetem szabad!”

-fejezték be beszédüket.

Vilmos Noémi, az SZFE hallgatója kezdte a beszédek sorát, aki Orbán Viktornak címezte a szavait.

„Megtapasztaltam, hogy demokráciát működtetni mennyire irgalmatlanul nehéz, fárasztó és bosszantó. Aztán elhangzik egy mondat, ami rávilágít arra, miért nincs igazam” – mondta Vilmos, aki kiemelte, hogy még amikor nem értenek egyet, akkor is meghallgatják egymást az SZFE fórumain, ahol kézjeleket használnakk az egyetértés és az egyet nem értés jelzésére. „Az egyik legrosszabb érzés, amikor még be sem fejeztem a gondolatomat, és már látom hogy nem jól mondtam. Remélem, soha nem fogom figyelmen kívül hagyni ezeket a kezeket.”

Vilmos szerint kicsit sok az egyet nem értő kéz a magasban Magyarországon, és „ez mindannyiunknak elég bosszantó.” És bár „nagy melónak tűnik” az országot vezetni, de „nem kell mindenhez érteni. Csak itt rengetegen vannak, akik örömnek vennék, ha segíthetne a jogállam létrehozásában. A többség bizalmat szavazott Önnek, de ha egy jól teljesítő országot szeretne létrehozni, jó lenne, ha közben nem venné le a szemét magáról az országról, amit elvileg szolgál” – tanácsolta Vilmos a miniszterelnöknek.

„Forradalmat csinálni márpedig lehetséges! Ahogy itt elnézem, a Nemzeti Együttműködés Rendszere megteremtődött” – zárta beszédét az SZFE képviselője.

A tömeg eleje megérkezett az Urániához, ahol hangos „Szabad ország, szabad egyetem” skandálásba, majd ütemes vastapsba kezdett. A szervezők szerint amikor a menet eleje a Szentkirályi utcánál járt, a vége még az Erzsébet hídnál kígyózott.

A program most úgy fog kinézni, hogy először a Független Zeneakadémisták Szimfonikus Zenekara eljátssza Beethoven Egmont Nyitányát, majd az SZFE hallgatóinak „Valami történjen! Legyen valami.” – című archív összeállítását vetítik le, ezután 100 színésznő kórusa előadja Selmeczi György Weöres Sándor „A célról” című verséből írt kórusművét, végezetül pedig Horváth Aladár és a FreeRoma Group előadja a Titkos Egyetemet. Ezt követik majd a beszédek.

A menet eleje az Astorián halad át, ahol több százan csatlakoztak még hozzá. Az érkező tömeget tapsviharral üdvözölték.

Bár most már nagyon lassan sétál a menet, nemsokára az Uránia elé ér, ahol a program először különböző művészeti performanszokkal fog kezdődni, majd néhányan beszédet mondanak.

Addig is néhány kép a felvonulás korábbi pontjairól:

A menet eleje a Ferenciek terénél jár, a szervezők itt arra kérték a demonstrálókat, hogy egészen a következő állomásig, az Urániáig csendben vonuljanak tovább, emlékezvén a forradalom hőseire és áldozataira. Eközben a hangszórókból egy idős férfi visszaemlékezését hallgathatják, aki a szabadságharc idején 17 évesen, aktívan részt vett az eseményekben.

A Március 15. téren már elkezdték osztogatni a fáklyákat, miközben tudósítónk szerint még mindig vannak, akik a Szent Gellért téren vannak. A menet eleje ezért rögtön tovább is indult a Ferenciek tere irányába, hogy a ne alakuljon ki torlódás.

A tömeg eleje végig hangosan énekelt, legtöbbször a „Titkos egyetem” szólt, de hallhattuk a „Kossuth Lajos azt üzente”, a „Ha én rózsa volnék” és az „Ég a város, ég a ház” dalokat is. A hangulat helyszíni tudósítóink szerint kitűnő.

A mai napon a Fővárosi Önkormányzat is megemlékezett a forradalomról – és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere pedig most Facebook-oldalán is elérhető tette beszédét:

„A legnagyobb bajokat történelmünk során sokszor öregedő urak okozták. És egyre gyakrabban a nők hozzák helyre.” 🇹🇯

Itt…

Közzétette: Karácsony Gergely – 2020. október 23., péntek

Karácsony felidézte az Önkormányzat tavalyi ünnepségét is, amikor a járvány még nem akadályozta meg, hogy személyesen, a Vársoháza parkjában ünnepelhessenek a budapestiek. A frissen megválasztott főpolgármester akkor azt mondta: Budapestet olyan hellyé kell tennünk, ahol az emberek együtt és nem egymás ellenében ünnepelhetik huszonharmadikát. Szerinte ugyanis ezerféle különbségünk mellett egy dolog összeköt mindannyiunkat: a haza és a szabadság szeretete.

A főpolgármester úgy gondolja, hogy a méltó emlékezéshez, a hősök tiszteletéhez szükség van arra, hogy megismerjük az örökséget amit ránk hagytak – az Önkormányzat ezért is szenteli az idei ünnepet a pesti nők emlékének, akik eddig fájóan keveset szerepeltek a forradalom eseményeit feldolgozó munkákban, tanulmányokban:

„Pedig tudjuk, ha máshonnan nem, hát jelen idejű tapasztalatainkból, hogy a nők szerepvállalása, áldozathozatala nélkül semmilyen változás, semmilyen haladás nem elképzelhető. Így volt ez 56-ban is. A pesti srácok mellett legyen szó most a pesti lányokról is”

A pesti nők emlékét ezért egy kiállítással tisztelték meg, ahol bemutatják a forradalom legismertebb, legaktívabb szereplőit.

Karácsony kiemelte: a mindennapokban fontos küzdenünk a hátrányos megkülönböztetés és az olyan sztereotípiák ellen is, amely alapján a lányokat illendőségre, a fiúkat pedig katonás fegyelemre kell nevelni – és amelyek miatt később megbélyegzik az önmagáért kiálló nőket, vagy a fájdalmukat kimutató férfiakat.

„A modern demokratikus politika, tisztelt hölgyeim és uraim, nem is lehet más, csakis feminista. Emlékezzünk hát 56 hősnőire és tanuljunk tőlük. Tanuljunk elszántságot, tanuljunk hűséget, tanuljunk emberséget, tanuljunk bátorságot. És soha ne engedjünk a reményeikből. Mert azok a mi legszebb reményeink is”
-fejezte be beszédét a polgármester.

A menet eleje időközben lassan megérkezik a Március 15. térre, a vége pedig még csak most kanyarodik fel a Szabadság hídra.

Délután fél 4-től gyülekeztek az SZFE-vel szolidáris csoportok a BME épülete előtt a budai rakparton, ahonnan a menet a Március 15. térre halad át. A tömeg folyamatosan nőtt, ezért a tervezett 4 órai indulás kb. fél órát csúszott.

Helyszíni tudósítóink szerint több ezer ember gyűlt össze, becslésük szerint közelíti a 10 ezret a tömeg. A menet „Sej a titkos egyetem” dallamára indult el.

A menet a Március 15. térről az Uránia elé halad majd, ahol beszédek lesznek.

A menet indulása előtt az egyik szervező figyelmeztette a résztvevőket, hogy az eseményen kötelező a szájmaszk viselete és kért mindenkit, hogy a lehetőségekhez mérten tartsák a távolságot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ez egy pártpolitikától mentes esemény.

Ezt követően Fullajtár Andrea elszavalta a Nemzeti Dalt.

Helyszíni kollégaink szerint azóta duplájára nőtt a tömeg.

 

Hivatalosan négykor kezdődött az esemény, a helyszínen lévő kollégáink becslése szerint nagyjából négyezren lehetnek eddig kint:

Körülbelül húsz perc múlva indul a menet.

Helyszíni tudósítónk szerint már több ezer ember gyűlt össze a BME épülete előtt:

Gyülekeznek már a rakparton a tüntetők, streamelő kollégáink is a helyszínen vannak, lassan indítjuk is a live videót!

Az autós blokád lezárult, a résztvevők dudálva búcsúznak.

Hadházy Ákos azzal zárta az eseményt, hogy egyrészt „irány a Műegyetem!”, másrészt megkérdezte a jelen lévőket, hogy hány emberrel történt már olyan, hogy véletlenül lyukas zokniban indultak el valahova. Majd egy „örömhírt” osztott meg, hogy Bede Zsolt is jelen volt a rendezvényen, aki legutolsó találkozásuk óta (amikor a szélsőjobboldali provokátor lényegében felugrott Hadházy autójára) egészségügyileg rendben van.

Az esemény egyik szervezője, Szél Bernadett független országgyűlési képviselő is felszólalt, első körben megköszönve a részvételt azoknak is, akik csak lélekben, vagy az interneten tudják követni a blokádot.

Szél arról beszélt: a szabadságot jöttek az MTVA épülete elé ünnepelni, erre a szimbolikus helyre, amely jelenleg inkább ennek a hiányát, a szabadságtól való teljes megfosztottságot jelképezi. Ahol régen Szél még meghívott vendég is lehetett, de ahová ma már demonstrálni is alig akarták beengedni a rendőrök.

A képviselő felhívta arra is a figyelmet, hogy ahol a közmédia nem szabad, ott a gondolat sem szabad, sajtószabadság sincsen. A független lapok és a média megszállásával pontosan a szabad gondolatot, a hatalomra leselkedő legnagyobb veszélyt akarja kiiktatni a kormány.

Ahol nincsenek szabad gondolatok, ott szabad választások sincsenek: hiszen így nem tudnak ütközni az érvek, nem tud párbeszéd kialakulni. Pedig a közmédia intézményének pontosan az lenne a feladata, hogy mindenki véleményét megjelenítse, de ehelyett jelenleg megosztottságot generál és gyűlöletet kelt, elvitatja a nemzethez tartozás jogát azoktól, akik mást gondolnak.

Amikor Szél és Hadházy nyáron befejezték a propagandaívek (nemzeti konzultációs ívek) gyűjtését, már akkor tudták, hogy folytatni szeretnék a harcot a propaganda ellen. Szél szerint nem csak a választás szabadsága fontos, hanem annak a tudatosítása is, hogy nem jó olyan országban élni, ahol üldözik azokat, akik mást gondolnak – nem ilyen országban akar élni, ahogyan az ’56-os forradalmárok sem ilyenben akartak élni. Ők ezért lázadtak fel és mondták azt, amit ma ők is: hogy elég az elnyomásból. Nekünk pedig az ő példájukból kell erőt meríteni és ott küzdeni, ahol tudunk, valamint lehetőség szerint támogatni a független sajtót, hogy a valódi hírek eljussanak a lakossághoz.

Az 1956-os forradalom egyik legelső és legfontosabb eseménye volt a rádió ostroma – emlékeztetett Hadházy Ákos független képviselő beszédének elején. A politikus szerint bár 56-ban nem volt koronavírus-járvány, az ostromnak mégis volt akkor is egészségügyi kockázata: a golyó. Emiatt akár megfutamodhattak volna a tüntetők, de nem féltek és nem a saját érdekeiket nézték.

„Felismerték, hogy a propaganda az elnyomó hatalom legfontosabb bástyája.”

Hadházy megköszönte azoknak, akik megjelentek az eseményen, akik szerinte üzennek azoknak, akik nincsenek itt, üzennek az SZFE diákjainak, de elsősorban a kormánynak üzennek. Követelik a hírhamisító igazgató leváltását, nem törődnek bele abba, hogy évente 150 milliárd forint adófizetői pénzből folytasson a Fidesz választási kampányt.

„Önök megüzenik, hogy nem kérnek ebből!”

Hadházy szerint azok, akik nem mentek el a blokádra, kisebb részben félelemből, nagyobb részben hitetlenségből nem jöttek el, pedig ha 100 ezren lennének, akkor már nem kellene többet jönni. „Ha egy velejéig hazug és korrupt hatalmat nem állítunk meg, akkor lehet majd igazán félni!” – jelentette ki a képviselő.

Ezt követően a krumpliról kezdett eszmefuttatásba, amiből szerinte meg kellene tanulni időben lépni. „2022-ben is lesz krumpli, akkor már nem lesz elég erről beszélni. Akkor leszünk itt eleget, amikor a kormánypropagandát a törvény betiltotta, amikor a hírhamisító igazgatót leváltották.”

Beszédének végén Hadházy üzent a színműs diákoknak és tanároknak, akiknek megköszönte, hogy példát mutatnak az ellenállásból. Viszont emlékeztetett arra, hogy nem a színművészeti egyetem volt az első intézmény, amelynek „az ajtaját a hatalom piszkos csizmája berúgta”, legutóbb például a Legfelsőbb Kúria volt ilyen.

„Mindannyian tudjuk, hogy az első ilyen ajtó a közmédia ajtaja volt. Amíg a piszkos és hazug propaganda létezik, addig a piszkos és hazug hatalom is.”

Hadházy beszéde után felolvasták Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét.

Az autós blokádról Szél Bernadett országgyűlési képviselő közvetít élőben:

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere több polgármestertársával közös deklarációt adott ki október 23-a alkalmából.

„Idén október 23-án pedig a magyar önkormányzatiság 30. születésnapjára is emlékezünk. Arra a magyar önkormányzatiságra, amely az 56-os örökségben is gyökerezik” – írják a nyilatkozatban.

„A „forradalomcsinálta népképviseletek” örökségének megőrzése különösen fontos most, a járvány és a nyomában érkező gazdasági válság idején. Az önkormányzatok szerte az országban erejükön felül küzdenek a járvány ellen és szembesülnek a gazdasági válság pusztító hatásaival. Életeket és egzisztenciákat igyekeznek menteni.

És miközben nincs ennél fontosabb feladat, a magyar kormány magára hagyta az önkormányzatokat. Harc és sarc – ennyi, amit a városok és a falvak kapnak a legnehezebb időkben.

Pedig sem a járvány, sem a gazdasági válság kezelése nem lehet sikeres az önkormányzatok ellenében, csakis velük partnerségben. Ennek igazságáról tanúskodnak nem csak a járvány második hullámának, de a gazdasági válság kezelésének eddigi kormányzati kudarcai is.”

A deklarációt aláíró 46 polgármester szerint az önkormányzatok semmi mást sem akarnak, csak a helyi közösségeket támogatni. „Úgy kell dolgoznunk közösen, hogy a magyar önkormányzatok – Bibó István szavaival – a szabadság kis körei legyenek szerte az országban” – írják.

Az aláíró polgármesterek névsora:

1.Karácsony Gergely, Budapest főpolgármester
2. Botka László, Szeged polgármestere
3. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere
4. Veres Pál, Miskolc polgármestere

5. Pintér Tamás, Dunaújváros polgármestere
6. Péterffy Attila, Pécs polgármestere
7. Nemény András, Szombathely polgármestere
8. Csőzik László, Érd polgármestere
9. Gémesi György, Gödöllő polgármestere
10. Nyirati Klára, Baja polgármestere
11. Schwartz Béla, Ajka polgármestere
12. Fazekas László, Albertirsa polgármestere
13. Hegedűs Péter, Balmazújváros polgármestere
14. Wittinghof Tamás, Budaörs polgármestere
15. Mikola Gergely, Encs polgármestere
16. Balogh Csaba, Göd polgármestere
17. Fülöp György, Tiszaújváros polgármestere
18. Hiesz György, Gyöngyös polgármestere
19. Szitka Péter, Kazincbarcika polgármestere
20. Janiczak Dávod, Ózd polgármestere
21. Máté Antal, Nyírbátor polgármestere
22. Tóth József, Polgár polgármestere
23. Leidinger István, Pomáz polgármestere
24. Budai Lóránt, Jászberény polgármestere
25. Lengyel Róbert, Siófok polgármestere
26. Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere
27. Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere
28. Halmi József, Győrtelek polgármestere
29. Hatvani Miklós, Isaszeg polgármestere

30. Eszes Béla, Jánoshida polgármestere
31. Nagy János, Szigetvár polgármestere
32. Juhász Béla, Sződliget polgármestere
33. V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere
34. Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere
35. Kiss László, a III. kerület polgármestere
36. Déri Tibor, a IV. kerület polgármestere
37. Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere
38. Niedermüller Péter, a VII. kerület polgármestere
39. Pikó András, a VIII. kerület polgármestere
40. Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere
41. László Imre, a XI. kerület polgármestere
42. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere
43. Horváth Csaba, a XIV. kerület polgármestere
44. Németh Angéla, a XV. kerület polgármestere
45. Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület polgármestere
46. Gajda Péter, a XIX. kerület polgármestere

A járványhelyzetet figyelembe véve idén a megszokottnál kevesebb és kisebb megemlékezést tartanak a fővárosban, a hivatalos állami ünnep csupán a Kossuth téri zászlófelvonásból állt.

Orbán Viktor is nagyon visszafogottan ünepelt, Wittner Máriával kettesben koszorúzták meg a Corvin téren az 56-os pesti srác emlékművét. Erről a miniszterelnök a Facebook oldalán tett közzé egy videót:

A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közös videót tett ki az évforduló alkalmából, melyben a pártok vezetői emelik ki a forradalom számukra fontos üzenetét:

A Párbeszéd külön megemlékezést is tartott Bibó István szobránál, amelyen Kocsis-Cake Olivio és Tordai Bence frakcióvezető-helyettesek mondtak beszédet:

A DK is online közvetítette október 23-i megemlékezését, a rendezvényen a DK elnökségi tagjai Nagy Imre szobránál emlékeztek 1956 hőseire, beszédet Varju László mondott. A DK alelnöke elmondta: ezen a napon emlékezünk azokra a névtelen emberekre, akik közösen vonultak az utcára a szabadságért, az igazukért.

„Egyetemisták, és hozzájuk csatlakozó munkások, értelmiségiek, idősek, fiatalok, szülők és gyerekek gyújtották meg a lángot, és ők mondták ki először, hogy elég volt a zsarnokságból. Ma, hosszú évtizedek után, harminc évvel a rendszerváltást követően ismét ott tartunk, hogy az egyetemisták, az utca emberei szembefeszülnek a hatalommal, mert ugyanúgy, ahogy akkor, most sem kérnek az elnyomásból, nem kérnek a diktatúrából, nem kérnek a központosított gondolatokból, és nem kérnek a véleményterrorból.”

Kedves olvasók, az ’56-os forradalom és szabadságharc évfordulóján az ünnepi percről percre közvetítésünk során két eseményről tudósítunk majd:

  • a Színház- és Filmművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának tüntetéséről, amelyet a hallgatók a szellemi szabadság jegyében szerveztek, reagálva az oktatás, a kultúra és a tudományok autonómiáját veszélyeztető kormányzati lépésekre,
  • és az Hazudnak ma is, minden hullámhosszon névre hallgató propagandaellenes autósblokádról, amelyet Hadházy Ákos, Szabó Szabolcs és Szél Bernadett független országgyűlési képviselők szerveznek, és amelynek helyszíne ezúttal nem a Clark Ádám tér, hanem az MTVA épülete előtt lesz. Az esemény leírása szerint az autósok a területet a Szőlőkert utca és a Szőlőkert köz felől töltik majd fel, egyirányúsítva a forgalmat.

Az autósblokád 14:30kor kezdődik, a tüntetők pedig 16:00-kor találkoznak a Műegyetem rakparton, fáklyát gyújtva átvonulnak a március 15-e térre, onnan pedig az Urániához, ahol az SZFE hallgatóinak zenés megemlékezése várja majd a menetet.

Ezután több egyetem hallgatói, illetve szakszervezetek és az egészségügyi szektor képviselői szólalnak majd fel:

  • Vilmos Noémi, az SZFE hallgatója,
  • a Budapesti Corvinus Egyetem,
  • a Budapest Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem,
  • a Debreceni Egyetem,
  • az Eötvös Loránd Tudományegyetem,
  • az Eszterházy Károly Egyetem,
  • a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
  • a Pázmány Péter Katolikus Egyetem,
  • a Liszt Ferenc Zeneakadémia és
  • a Magyar Képzőművészeti Egyetem – a nyílt levélben az Innovációs- és Technológiai Minisztériumhoz forduló – hallgatói közösen,
  • Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviseletében,
  • Székely Tamás, a MASZSZ alelnöke,
  • az egészségügyi dolgozók képviseletében pedig Dr. Szkaliczki Andrea, orvos és Kós Ágnes, műtéti szakasszisztens.

Ezen az eseményen streamelő kollégáink is kint lesznek, tehát Facebook oldalunkon élő videó formájában is követhető lesz.

A tüntetés szervezői külön kérik, hogy a résztvevők orrot és szájat eltakaró maszkot viseljenek a demonstráció teljes időtartama alatt, az autóblokád szervezői pedig azt javasolják, hogy aki nem járművel, hanem gyalog érkezik, szintén tegyen így. A maszkviselés szabályozását egy nappal ezelőtt egyébként is szigorították (vélhetően az SZFE hallgatóinak tüntetésére reagálva), innentől kezdve minden szabadtéri gyűlésen, illetve sportrendezvényen kötelező lesz hordani.

Tartsatok velünk!

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}