Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Határozatlan idejű sztrájkba kezdtek a tanárok, több ezer diák tüntetett mellettük országszerte – percről percre a Mércén

A ma reggeli becsengetés nem csak egy újabb tanítási nap, hanem egy rég nem látott mértékű pedagógussztrájk kezdetét is jelzi Magyarországon. A pedagógusok ugyanis munkabeszüntetéssel tiltakoznak az oktatási rendszert kiüresítő kormányzati politikák, az érdekvédelmi szervezetek követeléseinek semmibevétele és a pedagógusok alacsony állami megbecsültsége ellen.

A mai sztrájk nem előzmények nélküli: mint ahogy arról a Mércén részletesen beszámoltunk, január 31-én az oktatásban dolgozók a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) felhívására kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak – a tiltakozó akcióhoz becslések szerint akkor 28 ezer pedagógus csatlakozott országszerte.

A január utolsó napján tartott sztrájkot a PSZ és a PDSZ abban a reményben szervezte meg, hogy a kétórás megmozdulás majd ráébreszti a hatalmat arra, hogy komolyan kell vennie a pedagógustársadalom követeléseit. Ezzel szemben a kormányzat csak lejárató propagandával, az érdemi munkabeszüntetést ellehetetlenítő kormányrendelettel és eredménytelenül zajló sztrájktárgyalásokkal válaszolt.

Ezt látván a PDSZ és a PSZ úgy döntött, hogy határozatlan idejű sztrájkot hirdet, és arra kéri a pedagógusokat, hogy addig tagadják meg a munka felvételét, amíg nem születik megállapodás a kormány és a szakszervezetek között.

A pedagógusok nem egyedül veszik fel a küzdelmet az oktatást ellehetetlenítő kormányzattal szemben: diákok, diákszervezetek, pedagógusszakos hallgatók Budapesten szolidaritási tüntetést hirdettek, ezen kívül országszerte több városban is megmozdulások lesznek.

Az elmúlt évek egyik legfontosabb munkavállalói tiltakozó akcióját a Mérce élő bejelentkezésekkel, interjúkkal és percről percre közvetítéssel követi nyomon. Tartsatok velünk!

Élőben jelentkeztünk pedagógushallgatók tüntetéséről az EMMI épülete előtt:

A mai sztrájknap hat iskola közös kiállásával indult, amit élőben közvetítettünk:

A három pontról induló budapesti  diákvonulások a Szent István Bazilikánál találkoztak, ahonnan egységben vonultak a Kossuth téri tüntetésre. A vonulást és a beszédeket élőben közvetítettük:

Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Zárjuk percről percre tudósításunkat, köszönjük, hogy velünk tartottatok a pedagógussztrájk első napján, amely igencsak eseménydúsra sikeredett: reggel hat iskola közös kiállásával indítottuk a napot, délben több ezer diákkal vonultunk a Kossuth térre, délután pedig tanárszakos hallgatók tüntetésén jártunk. Miközben élőben közvetítettünk a budapesti megmozdulásokról, a sztrájk legfontosabb híreit foglaltuk össze nektek. Miután a kormány egy rendelettel igyekezett ellehetetleníteni a tanárok jogszerű sztrájkját, sokan inkább a februárban megkezdett polgári engedetlenség folytatása mellett döntöttek, sokan viszont a sztrájk alatt gyakorlatilag munkavégzést előíró rendelet ellenére is a sztrájk mellett döntöttek.

Bár mára búcsúzunk, pedagógusok ezrei holnap és azután is harcolni fognak a jogaikért és a megbecsülésükért, megtagadva a munkát. Mi továbbra is beszámolunk a sztrájkhelyzetről, tartsatok velünk a következő napokban is!

Ne feledjétek: nekünk nincsenek reklámbevételeink, minket sem pártok, sem oligarchák nem támogatnak, a Mérce kizárólag a ti támogatásotokból működik. A Mércét ingyen olvashatjátok, azonban a maihoz hasonló percről percre tudósítások nem ingyen készülnek, ezért kérünk, ha tehetitek, járuljatok hozzá működésünkhöz egyszeri vagy rendszeres támogatásotokkal, hogy folytathassuk munkánkat!

Támogass minket egyszerűen bankkártyával az Adjukösszén:

Támogatás PayPallal:

 

Átutalással:

Számlatulajdonos: Kettős Mérce Egyesület
Bankszámlaszám: 16200216-17076018

Külföldről utaláshoz ezek az adatok fognak kelleni:
IBAN: HU68162002161707601800000000
BIC: HBWEHUHB

Készpénzes befizetéssel:

A MagNet Bank fiókjaiban lehet készpénzzel támogatni a Mércét. A befizetéshez a ezekre az adatokra lesz szükség:
Számlatulajdonos: Kettős Mérce Egyesület
Bankszámlaszám: 16200216-17076018

A támogatással kapcsolatban keletkezett adatokkal az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően bánunk.

Köszönjük, hogy veletek együtt csinálhatunk független médiát!

Miután több ezer diák tüntetett a Kossuth téren és több száz pedagógushallgató tiltakozott az EMMI épülete előtt, s míg a szakszervezetekhez nem érkezett be minden adat arról, pontosan hányan sztrájkoltak a mai napon, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köszönetet mondott azoknak a tanároknak, akik ma nem sztrájkoltak.

A minisztérium szerint a pedagógusoknak „csak” 13 százaléka sztrájkolt, tehát 87 százalékuk nem sztrájkolt.

A kormány a járvány után a háborús helyzetre hivatkozva kéri, hogy ne sztrájkoljanak a tanárok. A mozdonyvezetőkre hivatkoznak, akik visszaléptek a sztrájkról (és akiknek munkája elengedhetetlen a háborús helyzetben, mert háborús menekülteket kell biztonságos helyre szállítaniuk).

Gulyás Gergely is megszólalt az ügyben. Szerinte 15 ezer tanár sztrájkolt ma, ami alacsonyabb létszám az előző pedagógussztrájk, a január 31-i két órás figyelmeztetősztrájk létszámához képest. A szakszervezetek egyelőre nem közöltek adatokat a sztrájkolók számáról.

A miniszter korábban azt is mondta, hogy a pedagógusok követeléseinek teljesítése a következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb feladata lesz. Gulyás Gergely EU-s forrásokból igazítaná ki a pedagógusbéreket – elmondása szerint jelenleg is tárgyal a kormány a következő 7 éves uniós költségvetésről, amiből legalább háromszor 10 százalékos béremelés valósulhat meg. Továbbá kiemelte, hogy az Ukrajnából érkező menekültgyermekeknek is pedagógusokra lesz szükségük, ezért nem helyénvaló jelenleg a sztrájk. Emlékeztetőül: az ukrán menekültek érkezése előtt is tanárhiány volt az országban, érkezésükkel még több tanárra lesz szüksége az országnak.

Mozgalmas napon vagyunk túl. Két tüntetés is volt, délelőtt a diákok szolidarítottak tanáraikkal a Kossuth téren, délután az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt tüntettek pedagógushallgatók. Eközben több vidéki városban is tüntetések zajlottak.

De előbb hat iskola közös kórusa énekelte el a Mi vagyunk a grund c. dalt a Kós Károly téren. (Az éneklésben résztvevő iskolák: Erkel Ferenc Általános Iskola, Hungária Általános Iskola és Kollégium, Kispesti Deák Ferenc Gimnázium, Kós Károly Általános Iskola, Pannónia Általános Iskola, Puskás Ferenc Általános Iskola.) Íme a kórus:

Forrás: Mérce

A Kossuth téren több ezer diák tüntetett 11 óra magasságában

Forrás: Mérce

Forrás: Mérce

Forrás: Mérce

Forrás: Mérce

Forrás: Mérce

Pedagógushallgatók tüntettek az EMMI-nél délután

Forrás: Mérce

Forrás: Mérce

Forrás: Mérce

Forrás: Mérce

És végül néhány kép a sztrájkolókról…

Miskolci Kaffka Margit Általános és Alapfokú Művészeti Tagiskola / Forrás: Facebook

Vácrátóti Mókus Óvoda-Bölcsőde / Forrás: Facebook

zalaegerszegi Eötvös József Általános Iskola / Forrás: Facebook, Pedagógusok Szakszervezete

ász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szolnoki Tagintézményének gyógypedagógusai / Forrás: Facebook

+1, a kőbányai Szent László Gimnázium pedagógusai mellett a szülők nyilvánosan is kiálltak:

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete nyilatkozatot adott ki, hogy kifejezze szolidaritását a sztrájkoló pedagógusokkal.

„A magyar kormány tisztességtelenül viselkedik a pedagógusok sztrájkbizottságával, amelynek tagjai fáradhatatlan kitartással képviselik a sztrájkköveteléseket és próbálnak eredményeket elérni a sztrájktárgyalások során.

A magyar kormány tisztességtelenül bánik a teljes köznevelési ágazattal, illetve annak valamennyi foglalkoztatottjával, amikor egy megkezdett sztrájktárgyalási folyamat során, a sztrájkkövetelésekre nem tesz semmilyen ajánlatot, ugyanakkor parlamenti 2/3-ával visszaélve olyan jogszabálymódosítást hajt végre, ami korlátozza az oktatásban dolgozók sztrájkjogának gyakorlását, egy olyan ágazatban, amelyben nemzetközi szabályok szerint is, de az elmúlt több mint három évtizedben is szabad volt a sztrájk!” – írja a szakszervezet közleménye.

A teljes közlemény itt olvasható.

Szeged A Szegedi Egyetem VVL – Veritas Virtus Libertas elnevezésű diákcsoportja tett közzé videót a szegedi tüntetésről. Szegeden az ismert diákballagós dalt költötték át a tanárok.

Ballag már a kistanár tovább,

Tovább, tovább, tovább, tovább,

Búcsúzni kell most kollégák, tovább

Tovább, tovább, tovább, tovább

Az élet hív, a munka vár, 

A közoktatásban meg ne állj, 

Tovább, tovább, tovább, tovább

Fel búcsú csókra kollégák!

Csendes már a tanterem, tovább, tovább

Jó remény vagy szüntelen, tovább, tovább, tovább

 

Miután a kormány február 11-én rendeletben üresítette ki a pedagógusok határozatlan idejű sztrájkját, országszerte a polgári engedetlenség eszközével tiltakoztak a tanárok a sztrájkjogért. Innen az engedetlen tanárok egyik mottója, „a sztrájk alapjog”.

A mai napon is úgy döntöttek több iskolában, hogy ahelyett, hogy megfelelnének a kormány abszurd rendeletének – ami tanórák megtartására kötelezi a sztrájkolókat – a polgári engedetlenség eszközével élnek. A Pedagógusok Szakszervezete arról tájékoztatott, hogy ilyen iskola volt például az Esztergomi Montágh Imre EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola. A Tanítanék Mozgalom alapítója, Törley Katalin iskolájában, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban is harminc pedagógus engedetlenkedett és körülbelül egy tucatnyian sztrájkoltak.

Forrás: Pedagógusok Szakszervezete / Facebook

Így döntött a Budapest III. kerületi Szent Miklós Óvoda, Általános Iskola, EGYMI, Kollégium és Gyermekotthon 9 pedagógusa is.

Forrás: Pedagógusok szakszervezete / Facebook

Vannak olyan bátor emberek, akik egyedül engedetlenkedtek. Az Újpesti Liget Óvoda dolgozója, Tóthné Nagy Andrea Ilona például ilyen ember.

Forrás: Facebook

Az Erzsébetvárosi Magonc Óvoda gyógypedagógusa Tim-Bouchelaghem Sarah is egyedül állt ki a tanárok mellett.

Forrás: Facebook

budafok A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) élőben jelentkezett be a budafoki tüntetésről. A helyszínen elhangzott a tüntetés jelképévé váló Mi vagyunk a grund c. dal. A tüntetők „Ki fog holnap tanítani?” és „A sztrájk alapjog” feliratú molinókat feszítettek ki.

A felvételen elhangzik, hogy a tüntetést egy kerületi gimnázium szervezte, ahol a pedagógusok nem álltak be az ellehetlenített, „kiüresített” sztrájkba, de szerették volna kifejezni tiltakozásukat.

A kerületből viszont több iskola pedagógusai is jelen voltak a tüntetésen. Óvodapedagógusok, szülők is tüntettek Budafokon.

EMMI „Fizessétek ki a tanárainkat” és „a sztrájk alapjog” skandálásokkal végződött a tüntetés az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt.

Amint azt a tüntetés felkonferálója is bejelentette, a héten folytatódik a határozatlan idejű sztrájkon túl több eseménnyel is készülnek a tanárok és a velük szolidarítók.

Március 17-én csütörtökön 9:30-tól civil szervezetek tartanak egész nap workshopokat a CEU-n. Március 18-án pénteken 11 órától pedig a Kossuth téren szimbolikus tanítási napon vehetnek részt a diákok, amíg a tanáraik a sztrájk szabályainak megfelelően az iskolában lesznek.

Szombaton pedig a tanárszakszervezetek hívnak utcára mindenkit egy nagy kockásinges találkozóra.

A megmozdulásokat ezen a folyamatosan frissülő interaktív térképen érdemes figyelni:

EMMI Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom aktivistája megköszönte a résztvevőknek, hogy nem hallgatnak, ezzel szemben hangosan és szolidárisan kiállnak a közös jogaikért. A Tanítanék aktivistáiként az elmúlt években minden lehetséges módon jelezték, hogy az oktatás állapota válságos, amit mérések is visszaigazolnak, de az oktatásban érintettek mind maguk is tudják.

Hangsúlyozta, hogy a gyerekek túlterheltsége, az eszközök rossz állapota mind csak tovább romlott, ráadásul egyre nagyobb a tanárhiány is, ami a tendenciák alapján csak súlyosbodni fog.

Márpedig gyerekek és pedagógusok, valamint új szemléletű, fiatal pedagógusok nélkül véleménye szerint nincs iskola.

Emlékeztetett, hogy a kormány mindent megtett a törvényes sztrájk megakadályozására a kormányrendelettel, amivel kiüresítette a munkabeszüntetést olyan feltételekkel, melyek napi gyakorlatban sem kivitelezhetők.

Ezzel nyilvánvalóvá tette, hogy nincs tisztában az oktatás realitásával.

Kifejtette, hogy nem véletlen, hogy az elmúlt négy hétben több ezer tanár kezdett polgári engedetlenségbe, és ezért fogalmazták meg a pedagógushallgatók is a szolidaritási nyilatkozatukat. Hisz tudják, hogy minden fiatalnak az óvodától az érettségiig meg kell kapnia a legjobb oktatást.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tanárok és hallgatók ismerik a problémát, miszerint a jelen rendszer erősíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, és tudják mire lenne szükség ahhoz, hogy a legsérülékenyebbek is sikeresebbek lehessenek.

Amit viszont a jelenlegi rendszer képtelen megadni a szakemberhiány, az elavult tananyag és a pedagógusok túlterheltsége miatt, ami akadályozza, hogy önálló értelmiségiként tudjanak dolgozni.

Kifejtette, hogy egy jó órára rengeteget kell készülni, és nem lehet ugyanúgy tanítani mint korábban, ennek ellenére a mai irányítók nem akarnak a korszerűséggel foglalkozni. Ezzel szemben darabárunak tekintik a gyerekeket és végrehajtónak a pedagógusokat.

Céljuk, hogy ne legyen kérdés, tájékozottság, kritika és kétely, holott erre kellene tanítani a nagyon sokféle tanítványukat. Kizsigerelt, megalázott és bizonytalanságban élő pedagógusoktól ez nem elvárható, pedig erre lenne leginkább szüksége az országnak.

Felszólította a pedagógus hallgatókat, hogy ne hallgassanak, álljanak ki a szakmáért, a gyerekekért a jövőért, mert jelenlegi pedagógusoknak szükségük van rájuk, hogy a kollégáik legyenek. Törley végül elmondta, hogy minden nehézség ellenére

„tanítani jó, tanítani menő!”

EMMI Varga Sára pedagógus, gyermekvédő szakember elmondta, hogy mikor az utolsó gimnáziumi évében eldöntötte pedagógus lesz, apja figyelmeztette, hogy komoly anyagi áldozattal járhat, ennek ellenére ő úgy érezte, ez nem lehet akadály. Pedig a pedagógustársadalom anyagi megbecsültsége már tíz éve hiányzott, és azóta sem teremtődött meg.

2018-ban ennek ellenére elhivatottan vágott bele a tanításba, aminek során a diákok jelenléte és szeretete mindennél többet adott.

Ezzel együtt egyre súlyosabban fojtogatják az anyagi problémák, ráadásul tanárnak és diáknak túl sok az órája egyaránt. Túl sok a lexikális tananyag, de nincs döntéshozó aki hallgatna rájuk ennek csökkentése terén.

Azért van itt, mert ennek ellenére nem akarja elhagyni a pályát, és véleménye szerint lépést nem nekik, hanem annak kell tennie, aki döntéseket tud hozni. Mint mondta, mostanában a tanárok hangja jobban hallatszik, de nem felejthetjük el azokat, akik nélkül nem tudnának dolgozni:

  • bölcsődei,
  • óvodai,
  • irodai,
  • technikai,
  • takarító,
  • portás,
  • konyhai,
  • valamint más nélkülözhetetlen dolgozókat.

Hisz mind együtt dolgoznak a gyerekekért, ezért őket is ugyanolyan fontosak.

Nehéz tanárnak lenni, de nem bánta meg, hogy a világ legszebb hivatását választotta. Ezután Mária Terézia 1777-es Ratio Educationis oktatási rendeletéből idézett, amit itt most nem teszünk közzé, de részletei ezen a linken elérhetők.

EMMI Rálik Alexandra, kezdő tanár beszéde következett. „Ha még nem vagy tanár, az a baj, ha már tanár vagy, az a baj” – kezdte beszédét. 2018 óta tanít egy technikumban, korábban tanártüntetéseken vett részt. Kezdő tanárként nagy terhek szakadtak rá, majd diplomájának megszerzése után egy multihoz szegődött, próbaidősként. „Ha azt csinálod, amit szeretsz, az a baj, ha nem azt csinálod, amit szeretsz, az a baj”.

Végül úgy döntött, követi az álmát és kipróbálta magát tanárként. „Megengedte magának azt a luxust”, ahogy fogalmazott.

Két évig „gyakornoknak” csúfolt valamiként kellett elkezdenie a szakmát, kevés fizetésért. Rövidesen jött a szakképzési törvénymódosítás, hivatalosan nem pedagógussá vált a gyakornoksága után, hanem „oktatóvá”, amit sértőnek érzett. Szakképési „oktatóként” ugyanazok a törvények vonatkoznak a munkájára, de hivatalosan nem az EMMI, hanem az IT (Innovációs és Technológiai Minisztérium) a munkáltatója.

Felidézte, hogy a polgári engedetlenség alatt csak egy kollégája viselt kockás inget, akivel nem beszélt erről. Végül mégis feltette a kérdést kollégáinak, miért nem tesznek semmit. Ő úgy érezte, tenni kéne valamit. Minden kollégának „más és más oka volt arra”, miért nem használja polgári engedetlenség eszközét.

„Az oktatás, amibe beléptünk, a kezdetektől fogva szar” – jelentette ki.

Sorolta a tantestület problémáit, például a rendezetlen bérkérdést, és az elbizonytalanodás, hogy egyáltalán megéri-e a tanárnak lenni, a félelmet és megfélemlítést. Kollégája figyelmeztette, hogy „ezzel azért vigyázzon”, mutatva a kockás ingére, a pedagógusok tiltakozásának jelképére.

Nem hős vagy mártír akar lenni, hanem ki akar állni magáért és hivatásáért. A tanárok szeretnék méltósággal végezni a munkájukat, tanítani.

EMMI Pajda Renáta, az ADOM diákmozgalom tagja, végzős diák elmondta, végzős diákként a tanárrá válás motivációját már csírájában elfojtotta a rendszer, holott öt nyelven beszél, és szívesen adja át a tudását. De azt látja, hogy a tanárok kiégtek, elvesztették a motivációjukat, pedig a jövő generációk tanítása a hivatásuk. Tanulni akarnak, de a tanáraik a szemük előtt válnak egyre leterheltebbé és pesszimistákká.

Pedig ott van a kitartás bennük, diákokban és tanárokban egyaránt. Bármilyen súrlódásaik is vannak, közösek a céljaik – hogy hallgassák meg őket. Döntéseket hoznak róluk a megkérdezésük nélkül.

Erre válaszul ismét felhangzott a „semmit rólunk nélkülünk” skandálás a tömegben.

Mint elmondta, az ADOM-mal évek óta küzdenek a modern oktatásért, ennek ellenére az EMMI-nél süket fülekre találtak.

Véleményük szerint az EMMI-nek észre kellene vennie, hogy ha nem cselekednek, később nem lesz ki tanítson.

Ha viszont folytatják a harcot, a következő tanárgenerációk megbecsültek lesznek, és igenis joguk lesz sztrájkolni

– fejezte be mondanivalóját, amire a tömeg a „sztrájk alapjog” skandálással válaszolt.

Az Egységben Magyarországért pártjai szolidaritásukról biztosították a sztrájkoló pedagógusokat.

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke szerint ezekben a percekben is jelesre vizsgáznak azok a diákok és pedagógusok, akik közös kiállással jelzik, hogy elegük van az állandó megaláztatásból. Emlékeztetett: hiába hívták fel a figyelmet tanárok ezrei még januárban az oktatásban uralkodó állapotokra, a kormány nem volt hajlandó komolyan venni a követeléseiket. A kormány 2014 óta nem hajlandó emelni a pedagógusbérek vetítési alapját, így ma egy román pedagógus több mint 50 ezer forinttal keres többet egy magyarnál. Egy kezdő pedagógus fizetése nem haladja meg a szakmunkás minimálbért, így nem csoda, hogy szakértők szerint a következő öt évben akár 20 ezernél is több pedagógus hagyhatja majd el a pályát.

A zöldpolitikus felháborítónak tartja, hogy Orbánék a mai napig nem hajlandóak érdemben meghallgatni a pedagógusok követeléseit és inkább politikai ügynököknek nevezik azokat a tanárokat, akiknek a kezében a jövő generációinak tudása van.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese a pártszövetség szerdai sajtótájékoztatóján tarthatatlannak nevezte, hogy 2022 márciusában egy pályakezdő pedagógus alapbéré ne haladja meg a szakmunkás minimálbért, azaz a 173 ezer forintot.  A DK oktatási szakpolitikusa szerint az Orbán-kormány, 12 éves kormányzásának végére nem csupán anyagilag és erkölcsileg alázta meg a pedagógusokat, hanem a gyakorlatban a megélhetési válság szélére taszította őket. Az egységes ellenzék egyik feladatának tartja az április 3-i kormányváltás után a tanári pálya erkölcsi és anyagi megbecsülésének visszaállítását.

EMMI „De te minek akarsz tanár lenni?” – tették fel a számára sokszor a költői kérdést, emlékeztetett Glovoczki Ráhel, pedagógushallgató. Ennek kapcsán felidézte, hogy a pedagógusoknak hat évig kell egyetemre járni, épp mint az orvostan-hallgatóknak. Továbbá a mesterszakos kutatójelöltek és pedagógushallgatók nehézségeit hasonlította össze, ami a pedagógushallgatókra több hátrányt ró. Az egyetem elvégzése után sem kap megbecsülést, emlékeztetett. Az egyetlen vigasz a „csillogó szemű gyerekek”. Kérdés, meddig lesz képes a pedagógustársadalom tanítani ezeket a gyerekeket „túlterhelten, megbecsülést sem kapva”.

„Ma nem magunkért vagyunk itt!” – jelentette ki beszédében.

Diákjaikért tüntetnek és a sztrájkoló tanárokért, akik példaértékűen kiálltak magunkért. Akiknek „nem inge” a pedagógusok ügye, azoknak gyermekeiket kiégett emberek fogják tanítani, hívta fel a figyelmet. Megköszönte családjának, rokonjainak, hogy támogatják munkájában, a tanárainak, példaképeinek, hogy nem akarták rábeszélni más pályára a gimnáziumban stb.

Végül az ukrajnai háborúra utalva hangsúlyozta a társadalmi béke, törődés fontosságát, és dicsérte a társadalmi szolidaritást, ami a menekültek érkezése kapcsán is tapasztalható.

EMMI Elindult a tanárszakos hallgatók pedagógussztrájk melletti szolidaritási tüntetése az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt. Tudósítónk a helyszínen van, így élő videóban is követhető a megmozdulás.

A rendezvényen beszédek mellett koncertek is várhatók, a részletekről továbbra is beszámolunk ebben a percről percre tudósításban.

Az esemény moderátora elmondta, azért vannak ott, mert a pedagógusok határozatlan idejű sztrájkba kezdtek, és noha a kormány továbbra is próbálta ellehetetleníteni, a sztrájk és a minőségi oktatás alapjog.

A háború idején érthetjük meg igazán, milyen jogfosztva lenni, ezért szolidaritásukat fejezik ki Ukrajnával és a háborúval egyet nem értő oroszokkal.

Békeidőben és most is szükség van a minőségi oktatásra, ezért azért küzdenek, hogy mindenki hozzájuthasson. Ehhez arra van szükség, hogy nem a létminimumért küzdjenek a tanárok, és megbecsüljék őket – mondta a szónok, majd tapssal köszöntötték a megjelent diákokat.

Kifejtette, hogy a harc a tanárokért, a tanárokkal, a diákokért és a diákokkal folyik immár. Tanárszakos hallgatóként látják, hogy milyen sanyarú a tanárok helyzete, és épp emiatt kérdéses, hogy eljutnak-e a tanárszakos hallgatók az oktatásig.

Ugyanakkor ők továbbra is úgy érzik, tanítani szeretnének.

A  Hallgatói Szakszervezet kezdeményezésére zenészek és vizuális művészek álltak ki a pedagógusok mellett a #Fizessétekkiatanárainkat jelszóval. A szervezők mindenki kezébe eszközt szeretnének adni, aki kifejezné szolidarítását: ki átmatricázza a kormány „gyermekvédelmi” népszavazását hirdető plakátjait, ki a kedvenc tanárát rajzolja le, ki a tanársztrájk témára átírt Hulljatok levelek című népdalt dolgozza fel, és teszi közzé a közösségi médiában.

A dalszöveg hol költőibb, hol konkrétabb:

„Sztrájkolni nem tudtam, / de most már jól tudok.
A tanáraimtól / azt is megtanulok.”
„Ne simogass, Kásler, / nem kell a tapintat.
Csak fizessétek ki / a tanárainkat!”

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Varsányi Szirének (@varsanyiszirenek) által megosztott bejegyzés

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Vera Jonas (@verajonas_) által megosztott bejegyzés

„A pedagógusok önszerveződésének és érdekérvényesítésének támogatása össztársadalmi kötelességünk, különösen diákokként, hiszen minden nap látjuk azokat az embertelen körülményeket, amelyekbe a tanáraink velünk együtt bele vannak kényszerítve. A tanárok kizsákmányolása és elnyomása nem egy önálló jelenség, a hatalom megtesz mindent, hogy a gondoskodással, neveléssel gyógyítással és a társadalom jólétével foglalkozó emberek munkáját öncélúan elértéktelenítse. Ebből a nehéz helyzetből kell most segítenünk és támogatnunk egymást, a pedagógusainknak szükségük van ránk, és nem hagyhatjuk őket magukra!”

– mondta Hellenbarth Virág Kornélia, az akció egy szervezője.

átmatricázott kormányzati plakát. forrás: hallgatói szakszervezet

átmatricázott kormányzati plakát. forrás: hallgatói szakszervezet

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány is szolidaritását fejezte ki a sztrájkoló pedagógusok iránt. Mint írják,
„(…) az iskola a tanár, a diák és a szülő együttese. Ugyanolyan fontos mindhárom szereplő. Az iskola egy olyan ökoszisztéma, ahol kölcsönös egymásrautaltságban és függésben élnek a diákok és a felnőttek. Ha valami nem működik jól, akkor az az egész közösséget érinti.
Mondhatjuk azt, hogy most senki sincs jól. Se tanár, se diák, se szülő, talán az egész világ. De mindig ott kell felemelni a szavunkat, tenni valamit, ahol épp lehet.”
És most lehet: kitehetjük a kockás szalagot autóra, ruhára, ablakba, otthon lehet tartani a gyerekeket, lehet támogatni a sztrájkolókat, kifejezhetjük a szolidaritásunkat és lehet beszélgetni is a tanárok helyzetéről.
„Ha nem állunk ki a pedagógusok mellett, akkor milyen példát mutatunk gyerekeinknek? 2018-ban 6000 a pályakezdő tanárok száma. 2020-ban 2000 a pályakezdő tanárok száma. Holnap nincs, aki fogadja a gyerekedet az iskolában. Végső soron kiről szól a sztrájk? Hát a gyerekekről. Ezt kell mindannyiunknak megérteni”
– írják.

Hat iskolában – Erkel Ferenc Általános Iskola, Hungária Általános Iskola és Kollégium, Kispesti Deák Ferenc Gimnázium, Kós Károly Általános Iskola, Pannónia Általános Iskola és Puskás Ferenc Általános Iskola – a Mi vagyunk a grund c. dal eléneklésével nyitották meg a pedagógusok határozatlan idejű sztrájkját. A Mérce a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium és a Pannónia Általános Iskola éneklő pedagógusaival készített helyszíni interjút.

„Nincs vesztenivalóm, ennél már nem lehet lejjebb menni” – jelentette ki Sass Klára, pedagógus. „Mindenki jó valamiben, mi ebben vagyunk jók, hogy tanítunk, és hogy ha mi kifutunk ebből a pályából és senki nincs, aki utánunk csinálja, felhígul a tanári szféra, akkor mi lesz?” – tette fel a költői kérdést a magyar oktatási rendszert sújtó tanárhiányról.

Weszely Kinga az összefogás és sztrájk hosszútávú hatását hangsúlyozta. „Életben tartani” azt, hogy „ki lehet még mondani a véleményünket, ki lehet állni magunkért, elindulhatnak ezzel folyamatok” – fogalmazott a pedagógus.

A szülő szolidaritás kapcsán Patóné Ujházy Anna azt mondta, a tankerület nem engedte, hogy a hivatalos e-mail címükről tájékoztassák a szülőket a sztrájkról az osztályfőnökök, ami hozzájárulhat a hallgatáshoz,  de ő személyesen kapott pár támogatói levelet.

„Úgy gondolom, hogy az oktatás a társadalom egyik legfontosabb alappillére. Ha ez hibás, akkor a jövő társadalma is hibás lesz” – fogalmazott Sass Klára.

A Kossuth téren lévő kollégánk mintegy hat percig videózta, ahogy hömpölyögve beérkezik az ország főterére a tanáraikért kiálló diáksereg. A tömeg vége még ekkor sem látszott, de a videó jó képet ad a szolidaritási tüntetés méretéről:

Budapest VII. kerülete Egykori iskolámban, a VII. kerületi Madách Imre Gimnáziumban is jelentős tiltakozó akció szerveződött az oktatási rendszer ellehetetlenítése miatt. Azonban a fővárosi intézmény pedagógusai úgy vélik, a február 11-én kelt kormányrendelet ellehetetleníti az érdemi sztrájkot.

A kormány arra kéri a pedagógusokat, hogy a sztrájk idején is dolgozzanak

A ma kezdődő határozatlan idejű pedagógussztrájk ellehetetlenítésének fontos eszköze egy Orbán Viktor által szignózott február 11-én kelt kormányrendelet. A járványhelyzetre való tekintettel meghozott rendelet értelmében sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és iskolák esetében 16 óra, általános iskola esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kötelező szakképzett pedagógus által vezetett felügyeletet biztosítani. A kormány továbbá arról is rendelkezett, hogy míg  az óvodai foglalkozások elmaradhatnak, addig a sztrájk által érintett iskolákban kötelező a tanórák 50 százalékának megtartása, az érettségi előtt álló diákoknak pedig a kötelező érettségi tantárgyainak egyetlen tanórája sem maradhat el a sztrájk miatt, vagyis

a kormány arra kéri a pedagógusokat, hogy a sztrájk idején is dolgozzanak.

Így a madáchos pedagógusok nem is a két nagy tanárszakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) által szervezett országos munkabeszüntetési akcióhoz csatlakoztak,

hanem polgári engedetlenségbe kezdtek.

Ezeknek az elmúlt hetekben országszerte több mint 300 iskolában szerveződő engedetlenségi mozgalmaknak a lényege, hogy szemben a törvényileg szabályozott keretek között zajló sztrájkkal, a résztvevők szabadon, központi szervezés nélkül döntenek úgy, hogy megtagadják a munkát, így tiltakozván a kormányzat oktatáspolitikája ellen. A gimnázium tanárai lapunkhoz eljuttatták azt a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium által kiadott, általuk is ismertetett közleményt is, melyben megindokolják döntésüket:

„A február 23-i demonstrációnk után azt tapasztaltuk, hogy a kormány részéről nem történt visszalépés a Magyar Közlönyben 2022. február 11-én megjelent 36/2022. (II.11.) kormányrendelettel kapcsolatban. A szakszervezetek követeléseivel egyetértünk, ugyanakkor a sztrájk megtartásának jelenlegi feltételeit vállalhatatlannak tartjuk. (A jelenlegi jogszabályi keretek miatt az a paradox helyzet állt elő, hogy a tanárok csak egyes tanóráikat megtartva tagadhatják meg a munkát.)

Ezért úgy döntöttünk, hogy míg a szakszervezetek március 16-ra sztrájkot hirdettek, abban a sztrájkban – annak kiüresedése miatt – nem veszünk részt, hanem a február 23-i követeléseinket fenntartva polgári engedetlenséget hirdetünk. Ennek értelmében március 16-án nem vesszük fel a munkát, nem folytatunk oktatási, nevelési tevékenységet.

A figyelemfelkeltő akcióban való részvételünkről önállóan, egyenként, jogtudatos állampolgárként döntöttünk. Tudatában vagyunk annak, hogy tettünkkel szabályt szegünk, s annak ránk nézve hátrányos következményeit vállaljuk. Tisztában vagyunk azzal, hogy ebben a nehéz időszakban más, fontos kérdések is foglalkoztatják a közvéleményt, azonban úgy érezzük, hogy minden egyéb nehézség ellenére mégis ki kell fejeznünk álláspontunkat.”

Polgári engedetlenség a Madách Imre Gimnáziumban 2022. március 16-án. Forrás: olvasói fotó

Az akciót szervező tanárok a Mércének elmondták, hogy az érdemi sztrájkot ellehetetlenítő kormányrendelettel szemben a szervezet munkabeszüntetésnél keményebb módon kell fellépni, ezért döntöttek a polgári engedetlenségi akció megtartása mellett.

Kezdeményezésükhöz a gimnázium 23 tanára csatlakozott, valamint számos korábbi madáchos és jelenlegi madáchos pedagógus és tanárjelölt fejezte ki támogatását az engedetlenségben részt vevő kollégáik felé.

A VII. kerületi gimnázium tanárai egyébként a január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájkban annak ellenére is részt vettek, hogy akkor síszünet miatt nem volt tanítás az intézményben.

Kossuth tér A diáktüntetésen eredetileg Molnár Áron „noÁr” színművész és aktivista is beszédet mondott volna, mivel azonban a napokban megfertőződött a koronavírussal, így a Kossuth téri tiltakozáson az üzeneteit az általa alapított noÁR mozgalom képviselői továbbították a több ezer tüntető számára.

NoÁR azt üzente az egybegyűlt fiataloknak, hogy dühös, amiért a hatalom arcba röhögi őket és elveszi a jövőjüket. Ám úgy véli, ha a diákok összefognak egy ilyen hatalommal szemben, akkor a küzdelmüket végül győzelem koronázza, mert a fiatalokat „nem lehet elkussoltatni” és megvezetni. Mielőtt felcsendült volna noÁr új, a tanársztrájkról szóló, Tanítani akarunk! című száma,

Molnár Áron azt üzente azoknak a fiataloknak, akik már betöltötték a 18. életévüket, hogy menjenek el szavazni.

A még nem szavazókorú tanulóknak pedig azt tanácsolta, buzdítsák a választáson való részvételre idősebb barátaikat.

Kossuth tér

„Ország vigyázz! Tisztelettel jelentem, hogy 144 ezer fő a tanárok létszáma, vagyis 12 ezer hiányzik”

– kezdték felszólalásukat a diákok képviselői, Tünde, Sára, Józsi és Kincső.

Tünde elmondta, „nem mazochista, mégis tanár szeretne lenni”. Végzős gimnazistaként tizenkét éve tanul a magyar oktatási rendszerben. A felszólalásában kifejtette, hogy tanulmányai során kitűnő tanárai voltak, akik végigkísérték a közoktatásban töltött idejét, és megszerettettek vele olyan tárgyakat is, amiket nem szeretett, vagy amelyek iránt nem érdeklődött. Kiemelte az elhivatott tanárok különösen fontos szerepét az oktatásban, ami miatt tanárrá szeretne válni.

Ennek ellenére borzasztó helyzetben vannak a tanárok, és nyomasztó érzés látni hogy példaképeinek ilyen keserű a helyzete.

„Azért vagyunk itt, hogy a tanároknak ne kelljen katedra ahhoz, hogy a kormány felnézzen rájuk, elismerje a munkájukat és honorálja őket.”

Hogy ne eszközként, hanem partnerként kezeljék őket – fejtette ki a leendő tanár.

Sára elmondta, „emberből vagyunk és nem vagyunk tökéletesek.”

A diák a saját történetén keresztül érzékeltette, hogy az ember mentális problémáin lehet segíteni, de ehhez az kell, hogy valaki meghallja az ember segélykiáltásait.

Mint mondta, neki szerencséje volt, mert meghallották a tanárai és segítettek, amiért nagyon hálás nekik – de nincs minden tanárnak erre energiája, mert száz gyereket tanítanak és nem tudnak mindenkire odafigyelni.

Súlyos problémaként említette, hogy hetente 50-60 órát dolgoznak a tanárok, ezért nem tudhatják mindenkin észrevenni, ha mentális problémával küzdenek. Ezért szerinte támogatni kell a tanárokat, meg kell adni nekik a megbecsülést, hogy teljes odaadással és gondoskodással tudják tanítani a diákokat.

Józsi a jövő miatt jött ki, ezért tartja fontosnak az ügyet. Mint mondta, tanárok nélkül néhány év múlva nem lesz, aki elvégezzen egy műtétet, nem lesznek rendőrök, tanárok, bankárok és más szakmák képviselői sem.

De véleménye szerint a legfontosabb, hogy nem lesz ott a családunk mellett még egy családunk.

Akikkel az életünk negyedét, harmadát eltöltjük, és akik kiállnak a diákok mellett és foglalkoznak velük sokszor munkaidejükön és feladataikon felül, elhivatottságból.

Kifejtette, hogy ami másoknak szabadidő, nekik felkészülés a másnapi órákra. Ennek ellenére az osztályfőnöke mindig mellette, mellettük állt, ezért a mindennapok hőseinek nevezte a tanárokat – akik, mint ismét felhívta rá a figyelmet, rengeteget dolgoznak nevetséges fizetésért.

Végül feltette a kérdést, hogy miközben

„Isten már a hetedik napon megpihent, hát ők mikor tehetik?”

Kincső diákönkormányzati képviselőként a budapesti diákok szócsöve a diáktanácsban, ő az egyike azoknak, akiket meghallgattak az EMMI-ben. Erre négy éve vár.

Kifejtette, hogy büszkék tanáraikra, akik jobb életért, méltó fizetésért, egymásért küzdenek.

Elmondta, hogy mindenki megérdemli, hogy diplomás tanárként meg tudjon élni, és ehhez nem elég a tíz százalékos béremelés. Reméli, hogy egyszer olyan országban fogunk élni, ahol:

  • Tünde megbecsült tanár lesz,
  • ahol a Sárához hasonlók megkapják a figyelmet,
  • és ahol Józsi tanárai megpihenhetnek.

„Ti vagytok a márciusi ifjak, akik kiállnak tanáraikért!”

– mondta hallgatóságának, majd kifejtette, azért lett képviselő mert változást akart, és mert nem akarta, hogy nélküle döntsenek róla, végül felszólította hallgatóságát hogy ők se hagyják.

„Semmit rólunk nélkülünk!” – skandálással viszonozta szavait a tömeg.

Kossuth tér Kerti Anna Emese pedagógushallgató a döntéshozókhoz szólt: bátor, elkötelezett fiatalok állnak itt, akik megérdemlik, hogy meghallgattassanak. „Pedagógusnak lenni olyan, mint tüzet rakni a vízen.” Tutajon utazunk, mellettünk úsznak a diákjaink, de „a tutaj lassan elrohad, ti pedig fényes jachtokon suhantok el mellettünk” – mondta.

A tanárjelöltek még csak állnak a parton, és mindenki azt kérdezi tőlük: oda szeretnének beúszni? A tutaj omladozik, a víz hideg, nagy súlyok vannak a tanárok lábain, amelyek lehúzzák őket.

A tanárokhoz szólva azt mondta: tudjuk, hogy nehéz, tudjuk, hogy elfáradtatok, de mi itt vagyunk, és gyűjtjük nektek a fát a parton. Hogy a diákok megtanuljanak úszni, hogy ki merjenek állni gondolkodó, kritikus állampolgárként amellett, amiben hisznek, hogy lássák, minden nehézség ellenére mindig van, mindig lehet miben hinni. Egy ország érdeke, hogy azt autonóm, egymásért is dolgozó emberek irányítsák azt. Az oktatás jövője mindenki jövője.

„Ezért maradok, tanár leszek, mert hiszem, hogy nekem feladatom van ezzel a jövővel. Tanár leszek, mert ti ott fent nem akarjátok, hogy tanár legyek, mert itt vagyok ma és hiszek ezekben a fiatalokban. Tanár leszek, mert ti itt vagytok most, és titeket látva még soha nem voltam biztosabb abban, hogy tanárnak kell lennem” – mondta.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta: „ahogy példaértékűen összefogunk most az ukrajnai menekültekért, fogjunk össze az oktatás jövőjéért is”.

Kossuth tér Berg Judit író a szülők képviseletében először a pedagógushiány nehézségeiről beszélt: a tanítónéni elmegy, mert az édesanyját kell ápolnia, ápolóra ugyanis nincs pénze. A fizikatanár megbetegszik, és nincs aki helyettesítse – sorolja.

Méltatlan ez a helyzet, a közoktatás gyakorlatilag összeomlott. „Nincs idő várni, a gyerekek, ti most jártok iskolába, most akartok tanulni, most forog kockán a jövőtök” – mondta.

A jó pedagógusok éppen most hagyják el végleg a pályát, most kell változtatni. Aki ma pedagógusként dolgozik, az hős. Olyan hős, aki naponta hoz áldozatot a hivatásáért. De lassan nem bírják erővel – figyelmeztetett.

Iszonyúan túlterheltek a pedagógusok és a gyerekek is: csökkenteni kell a kötelező óraszámot és a rengeteg adminisztrációt, legyen idejük a pedagógusoknak továbbképezni magukat és pihenni, feltöltődni is! Megbénítja az iskolákat a központosítás, hadd válasszák meg ők, miből tanítanak, engedjük meg, hogy kritikus gondolkodásra is tanítsák a gyerekeket! Ehhez szabadságra van szükségük – mondta. Emellett szerinte többek közt önálló minisztériumra is szüksége van az oktatásnak.

A sztrájk alapjog, ebben nem lehet korlátozni senkit. A szülőknek és a diákoknak kötelessége kiállni a pedagógusokért. „A pedagógusok ügye a teljes társadalom ügye” – mondta.

Kossuth tér

„Kedves döntéshozók, önöket nem pedagógusok tanították?”

– tette fel a kérdést az egyik felszólaló a Kossuth téren zajló, nagy tömegeket megmozgató diáktüntetésen. Szerinte egyébként az mutatja az oktatási rendszer problémáinak súlyosságát, hogy már az alapvetően szabálykövető – és diákjaikat is ilyen magatartásra nevelő – pedagógusok is úgy döntenek, megszegik a szabályokat, polgári engedetlenségbe kezdenek, így próbálják meg felhívni a döntéshozók figyelmét a közoktatásban uralkodó áldatlan állapotokra.

Kossuth tér A Kossuth téri diáktüntetésen most a beszédek következnek. Először Kelemen Máté diák lépett a pódiumra, aki elítélte a sztrájkot ellehetetlenítő rendeletet és a szakszervezetekkel szemben kompromisszumot kötni nem hajlandó kormányt. Szerinte egy ilyen helyzetben, amikor a pedagógusoknak úgy kell sztrájkolniuk, hogy közben órákat is kell tartaniuk (fizetség nélkül), a diákoknak kötelessége kiállniuk mellettük.

Kelemen szerint tisztelet jár azoknak az egyetemistáknak, akik annak ellenére is a tanári pályára készülnek, hogy a kormányzat folyamatosan leépíti az oktatást és nélkülözésbe taszítja a pedagógusokat.

Kelemen Máté emlékeztette a tüntetőket, hogy amikor a fiatalok azt hallják, hogy övék a jövő, akkor nem árt észben tartaniuk, hogy ahhoz, hogy sikeresen nézzenek szembe az élet kihívásaival, elengedhetetlen szükségük van a tanárokra és az általuk átadott tudásra.

A fiatal tüntető úgy véli, a közoktatás állapota az, ami meghatározza hazánk jövőjét – vagy ahogy ő fogalmazott:

„A ma osztálya a holnap országa!”

A diákok már több mint fél órája kitartóan skandálnak a Kossuth téren – mint kiderült, technikai probléma miatt kell várni a beszédekre. A hangulat továbbra is jó.

Az imént nagy ováció kíséretében valaki – helyszíni tudósítónk szerint talán Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője – kockás zászlót lógatott ki a Parlament ablakán, valamint megjelent egy „Veletek vagyunk” feliratú molinó is:

Forrás: Mérce élő Facebook-közvetítése

A három pontról induló budapesti  diákvonulások a Szent István Bazilikánál találkoztak, ahonnan egységben vonulnak a Kossuth téri tüntetésre, útba ejtve az Emberi Erőforrások Minisztériuma épületét. A vonuláshoz több mint 20 iskola csatlakozott.

Forrás: Mérce

A beszédekre várva a jelentős számban megjelenő diákság többek között a Mi vagyunk a Grund és a Kossuth Lajos azt üzente című dalok éneklésével hangolódott.

A felvételek alapján az ország főtérén szervezett diáktüntetésen több ezren lehetnek.

A tüntetés felé vonulókról a Mérce egy rövid timelapse-videót is készített:

 A beszédek előtt a Kossuth tér a diákok „tök mindegy, hogy bal vagy jobb, a sztrájk mindenhol alapjog!”, „nincs tanár, nincs jövő!” és a „semmit rólunk, nélkülünk!” skandálásától visszhangzott.

A három pontról induló budapesti  diákvonulások a Szent István Bazilikánál találkoztak, ahonnan egységben vonulnak a Kossuth téri tüntetésre, útba ejtve az az Emberi Erőforrások Minisztériuma épületét. A vonuláshoz több mint 20 iskola csatlakozott (a videót érdemes hanggal megnézni).

Diákok vonulnak a pedagógusokért / Kalocsai Kinga

Nagy diáktömeg gyűlt össze a Bazilika előtt. Legalább 3000-n lehetnek a helyszíni tudósítónk szerint, a Kossuth téren valószínűleg még többen lesznek.

Diáktömeg a Bazilika előtt

A diákok már el is indultak a Kossuth Lajos térre, ahol beszédek lesznek. A vonulást és a tüntetést élőben közvetítjük.

Magyarország legnagyobb közéleti Youtube-csatornája, a Partizán a jelenleg zajló választási országjárási műsorában, az agitPop mai, Hatvanban rögzített adásában is kiemelten foglakozott a ma kezdődő pedagógussztrájkkal.

Erre az alkalomra a csatorna házigazdája, Gulyás Márton egy nem mindennapi műsorvezető társat is választott maga mellé Pumped Gabó testépítő és influenszer személyében.

A közösségi médiában és a kereskedelmi csatornákban az elmúlt években nagy sikert befutó Pumpednek nem ez az első szereplése a Partizánban, 2020. szeptemberében adott félórás életút interjút a csatornának, melyben részletesen beszámolt a kereskedelmi tévézés számos árnyoldaláról.

Az agitPop reggeli hírösszefoglalójában Pumped Gabó éppen a Mércét idézve tájékoztatta a nézőket a sztrájk kezdetéről. Emellett Gulyás Mártonnal közösen interjúkat készített az adásba becsatlakozó pedagógusokkal, valamint megosztotta a közoktatással kapcsolatos saját tapasztalatait. Pumped Gabónak egyébként nem ez az első társadalmi szerepvállalása az elmúlt időszakban: az Instagramon 174 ezer követővel rendelkező influenszer a Greenpeace-aktivistájaként részt vett a Fertő tavon zajló kormányzati nagyberuházás ellen szervezett januári tüntetésen, valamint néhány hete részt vett a Budapest Bike Maffia azon akciójában, amely az ukrajnai háború elől menekülőknek gyűjtött adományokat.

A Partizán mai műsorában Pumped Gabó a támogatásáról biztosította a sztrájkoló tanárokat, valamint Gulyás Mártonhoz hasonlóan 100 ezer forintot ajánlott fel annak a szolidaritási alapnak, melyet a tiltakozó tanároknak hozott létre Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára és a Tanítanék Mozgalom társalapítója.

Partizán egyébként műsorában a nézőit szintén a tanárok támogatására buzdította a nézőket és alig két óra alatt több mint egymillió forintnyi felajánlás érkezett a sztrájkalapba.

A kőbányai Szent László Gimnázium előtt nem csak a tanárok álltak a sztrájk megkezdésekor, hanem mellettük a szülők is kint voltak, hogy támogatásukról biztosítsák a pedagógusokat. A szülők egy molinót is hoztak:

A Szent László Gimnázium pedagógusait támogató szülők

A jó hangulatú iskola-nem-kezdésről a Ne dolgozz ingyen tudósított, volt süteményes asztal is.

 

A pécsi Leőwey Klára gimnázium tanára és szakszervezeti  képviselője, Vörös István a Telexnek elmondta, hogy intézményükben körülbelül 35 pedagógus vesz részt a ma kezdődő sztrájkban, melyet jelentősen megnehezít az a február 11-i kormányrendelet, mely a „sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás” címszavával kötelezi a gimnáziumi tanárokat, hogy a végzős osztályok tanulói számára megtartsák az érettségitárgyak tanóráit.

A pécsi gimnázium pedagógusa a hírportálnak elmondta, az intézményvezető támogatásáról biztosította a tiltakozó pedagógusokat,

azonban a munkabeszüntetésben résztvevő tanárok is áldozatául estek azoknak a megfélemlítési kísérleteknek, melynek célja, hogy lebeszéljék őket a sztrájkolásról.

A Leőwey Klára gimnázium nem először vesz rész az oktatási rendszerrel kapcsolatos problémák miatt szerveződő tiltakozó akciókban. Annak idején a Mérce elődjén, a Kettős Mérce blogon mi is beszámoltunk róla, hogy a 2016 február 29-én tartott Ne menj suliba! kezdeményezésben a pécsi gimnázium számos diákja is részt vett.

A tanárok érdekvédelmi törekvéseire a háború árnya vetül (mint mindenre). Korábban Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagjával beszélgettünk a háború és a pedagógussztrájk viszonyáról.

Nagy Erzsébet elmondta lapunknak, hogy a háborús helyzet csak felnagyítja azokat a nehézségeket, amelyek ellen küzdenek. A menekültekkel együtt újabb diákok érkeznek a hazai közoktatásba, akiket kötelességük ellátni, azonban az egyre súlyosbodó tanárhiány közepette ez még inkább lehetetlennek látszik. Sőt a háborút követi válság nyomán az infláció tovább rontja a tanárok fizetésének értékét, mégtöbb embert pályaelhagyásra szorítva.

„mi hetekkel ezelőtt, a háború kitörése előtt szóltunk a kormánynak, hogy a menekültek ellátása súlyos fennakadásokat okozhat a közoktatásban, akkor még azt mondták, ez a szempont nem reális.”

Most pedig, amikor kikerülhetetlenül reálissá vált, a kormány úgy érvel, hogy nincs erre már idő – ahogy erről a PDSZ képviselője beszámolt lapunknak. A tárgyalásokon egyenesen ez volt a kormányzat felütése, kétségbevonták a sztrájk helyességét a háborús helyzetben.

De ugyanígy a parlamentben Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a kormányzat szerint

„a legpraktikusabb az, ha a tanárok (…) nem a gyerekeket és a szülőket akarják megbüntetni”

a koronavírus válság után – úgy tűnik, a két válság egyszerre fenyegeti a pedagógussztrájkot a kormány nézete szerint.

De Nagy Erzsébet nem csak arra mutatott rá, hogy a sztrájk most mindezek ellenére szükséges, hanem arra is, hogy a megszervezett tanártársadalom a menekültek melletti aktivizmusba is be tud segíteni.

A sztrájk indulását ma reggel közös énekléssel köszöntő 6 iskola tanárai például azt követelték a kormánytól, hogy

„a pedagógus életpályamodell bevezetésekor megígért, de meg nem adott fizetésünk és az aktuális fizetésünk különbözetét karitatív tevékenységre, menekültekre fordítsák!”

Sztrájkoló gimnáziumi tanárok 2022. március 16-án. (Fotó: Bogdán Erik / Mérce)

Nagy Erzsébet szerint az is szerencsés, hogy a tanárok már jóideje szerveződnek, hisz készen áll egy szolidarítási hálózat. Ezek után nem meglepő, hogy az egyik éneklésben részvevő iskola, a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium tanára, Weszely Kinga lapunknak elmondta, hogy

a sztrájk ideje alatt szendvicseket fognak gyártani. 100-150 szendvics készül így önköltségen, amelyeket a Budapest Bike Maffia segítségével a gyáli hajléktalanszállón fognak kiosztani.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete négypontos követeléssel folytatta a kormánnyal a sztrájktárgyalást, az álláspontok azonban nem közeledtek. A szakszervezetek az alábbi követelésekből nem engednek:

  1. A pedagógus-előmeneteli rendszer szerinti besorolásban dolgozók garantált illetménye 2022. január 1- jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen.
  2. Emelkedjen az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye is, mivel a  közalkalmazotti illetménytábla 2008 óta változatlan. Azok a közalkalmazottak, akiknek eszerint kell megállapítani garantált illetményüket, gyakorlatilag kivétel nélkül a garantált bérminimumra kell emelni illetményüket, végzettségtől és a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtől függetlenül. Ez méltatlan és tarthatatlan a szakszervezetek szerint.
  3. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen. Tudományos kutatás (Tárki-Tudok: Pedagógusok munka- és munkaidő-terhelés felmérése 2009) is bizonyítja, hogy a pedagógusok többsége heti 22 óra kötelező óraszámmal is heti 40 óra munkaidő felett lát el munkaköri feladatokat. A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják a munkaidő jelenleg felosztását, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt és a kötött munkaidőben előírható – és ki nem fizetett – eseti helyettesítést. Követelik, hogy legyen törvényben előírt kötelező óraszám, a többletórákat pedig mindenkor fizessék ki.
  4. A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók gyermek- vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre. Rendszeresen előfordul ugyanis az intézményekben, hogy pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket – pedagógus jelenléte nélkül – osztanak be gyermekcsoportokba, illetve tanulócsoportokba gyermekfelügyeletre. Ennek oka elsősorban a nagymértékű pedagógushiányban keresendő. A gyermekek, tanulók abban az esetben sem maradhatnak felügyelet nélkül, ha az adott tanítási órára, foglalkozásra pedagógus nem biztosítható, ám mivel a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek munkaidő-beosztása nem tanítási órákban, illetve foglalkozásokban meghatározott, szükséges az önállóan ellátandó felügyelet időtartamát jogszabályban korlátozni. Az ugyanis semmiképp sem méltányos, és az egészséges és biztonságos munkavégzés előírásának nem felel meg, hogy a foglalkoztatott számára a napi nyolc órás munkaidőben önállóan ellátandó felügyeletet gyakorlatilag szünet beiktatása nélkül rendeljen el az intézményvezető – figyelmeztetnek a szakszervezetek.

A január 31-e és március 16-a között eltel másfél hónap sem telt eredménytelenül a közoktatásban. Látván, hogy a kormányzat az Alaptörvényben rögzített sztrájkjog csorbításával kíván megálljt parancsolni a szerveződő pedagógusok érdekérvényesítésének, számos iskola tanári kara döntött úgy, hogy polgári engedetlenségi akcióval áll száll szembe a kormánnyal.

Az országosra duzzadt tiltakozáshullám azután vette kezdetét, hogy február 14-én a Budapest X. kerületében található Szent László Gimnáziumban 12 tanár nem vette fel a munkát. A kőbányai gimnázium pedagógusai így akarták kifejezni tiltakozásukat a kormány február 12-én kelt rendelete ellen, amely úgy lehetetleníti el a sztrájk intézményét az oktatási szférában, hogy a sztrájk alatti minimális szolgáltatás jogcímén arra kötelezi a tanárokat, hogy ne csak gyermekfelügyeletet biztosítsanak, hanem oktatói munkát is végezzenek a munkabeszüntetés ideje alatt. Mivel sztrájk alatt nem jár fizetés, ezt ráadásul ingyen kéne megtenniük a tiltakozó pedagógusoknak.

A „lászlósok” példáját azóta 300-nál is több oktatási intézmény tanárai követték. Számos tiltakozásról mi is beszámoltunk.

A Civil Közoktatási Platform interaktív térképén nyomon követhető, hogy eddig mely intézmények tanári karából csatlakoztak a megmozduláshoz. A polgári engedetlenség jelentőségével kapcsolatban Kiss Soma Ábrahám  és Kocsis Árpád  publicisztikáját ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Az 1 Magyarország Kezdeményezés támogatásáról és szolidaritásáról biztosította a pedagógusokat, kiállnak a ma kezdődő határozatlan idejű sztrájk mellett.

A Romák 1 Magyarországért kezdeményezésének célja egy békésebb, gyűlöletmentes közélet megteremtése, a szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségek, hátrányok felszámolása és ezzel párhuzamosan pedig egy igazságos, méltányos, esélyeket biztosító társadalom előmozdítása.

Céljaikkal összhangban az oktatásnak kiemelt jelentőséget tulajdonítanak, hisz a tanárok ugyanazokért a célokért küzdenek, mint ők maguk.

„Teszik mindezt mély szakmai elhivatottságból, a gyermekekbe vetett rendíthetetlen hitük okán, egy demokratikusabb, társadalmi, gazdasági és kulturális téren fejlődő, gyarapodó Magyarország megteremtése érdekében.”

Álláspontjuk szerint az államot terheli a felelősség az oktatás mai állapotaiért, a pedagógusok felháborító munka- és életkörülményeiért. A sztrájkot (hiába igyekszik azt ellehetetleníteni a kormány) a demokratikus országok alapvetésének tekintik.

Az 1 Magyarország Kezdeményezés munkájáról szóló írásaink itt találhatók meg.

A mai napon országszerte várhatók kiállások a sztrájkoló pedagógusok mellett. Budapesten 9:30-kor a város 3 pontjáról, a Fővám térről, a Hősök teréről és a Széll Kálmán térről indul a diákönkormányzatok menete, amelyhez 23 gimnázium csatlakozott. A diákok a Bazilikánál egyesülnek, majd délben csatlakoznak egy másik diáktüntetéshez a Kossuth téren, ahol beszédek fognak elhangzani.

Délután 15:30-tól szintén Budapesten, az EMMI épülete előtt tüntetnek pedagógushallgatók.

„Pedagógushallgatókként a közoktatás jelenlegi diszfunkcionalitása, a tanári pályával járó egzisztenciális és szakmai bizonytalanságok miatt még a pályára lépés előtt bennünk is felmerül a kérdés: „Ki fog holnap tanítani?”. Kötelességünknek érezzük, hogy támogassuk leendő kollégáinkat abban a küzdelemben, amelyet a pedagógusszakma sorsáért, azaz a mi jövőnkért is vívnak”

– olvasható az esemény leírásában. A budapesti tüntetésekről élőben jelentkezünk majd.

Emellett Székesfehérváron 15 órától, Szegeden 16 órától várják a diákokat, hallgatókat, és arra buzdítják őket, ne menjenek ma iskolába, ezzel is kiállva tanáraikért. Pilisborosjenőn szülők szerveznek flashmobot a helyi iskola elé, Pécsen pedig egész napos programmal várják helyi civil szervezetek a hiányzással szolidaritásukat kifejező diákokat.

A Hódpress cikke szerint az ellenzék szervezésében vonuló tüntetés is várható vidéken: az ellenzéki tömörülés szerdán reggel 7:15-kor Mindszenten, a Szabadság téren kezdi a tanárok melletti demonstratív kiállást, 9 órától Szentesen a Szent Imre herceg után, 10 órától a csongrádi Piroska János téren, majd 11:30-tól Kisteleken, délután pedig Sándorfalván és Ópusztaszeren folytatódik a tiltakozó megmozdulás.

Mivel a sztrájk határozatlan idejű, a következő napokra is akad program. Március 17-én csütörtökön 9:30-tól civil szervezetek tartanak egész nap workshopokat a CEU-n. Március 18-án pénteken 11 órától pedig a Kossuth téren szimbolikus tanítási napon vehetnek részt a diákok, amíg a tanáraik a sztrájk szabályainak megfelelően az iskolában lesznek.

Szombaton pedig a tanárszakszervezetek hívnak utcára mindenkit egy nagy kockásinges találkozóra.

A megmozdulásokat ezen a folyamatosan frissülő interaktív térképen érdemes figyelni:

A ma reggel a 8 órakor kezdődő sztrájk előtt hat iskola tartott közös szolidaritási akciót a Kós Károly téren.

„A mai napon, 2022. március 16-án azért gyűltünk össze, hogy közösen adjunk hangot annak, hogy változást szeretnénk az oktatásban.”

A mai sztrájk nyitányként a hat iskola pedagógusai kiállásuknak dalban is hangot adtak, Geszti Péter és Dés László szerzeményét, a Mi vagyunk a Grund!-ot énekelték el minden sztrájkoló pedagógustársuknak.

Hat iskola pedagógusainak kórusa

„Álljunk bele ha kell,
Bármi jöjjön is el
Legyen szabad a Grund.
Véssük ide ma fel,
Hogy megmarad ez a hely,
Vagy egyszer belehalunk.

Mért félnénk, mért élnénk, ha nem egy álomért.
Mért félnénk, mért élnénk, ha nem egy álomért.”

A hat éneklő iskola:

Erkel Ferenc Általános iskola
Hungária Általános Iskola és Kollégium
Kispesti Deák Ferenc Gimnázium
Kós Károly Általános Iskola
Pannónia Általános Iskola
Puskás Ferenc Általános Iskola

Orbán Viktor miniszterelnök néhány hónappal korábban egy Kossuth Rádiónak adott interjújában maga is elismerte, hogy a pedagógusok jogosan vannak felháborodva a közoktatás állapota miatt.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az általa vezetett kormány támogatná a sztrájkot, sőt az elmúlt hetekben a különböző állami szervek és a minisztériumok mindent megtettek annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék azt.

Ennek egyik fontos állomása volt egy Orbán Viktor által szignózott február 11-én kelt kormányrendelet. A járványhelyzetre való tekintettel meghozott rendelet értelmében sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és iskolák esetében 16 óra, általános iskola esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kötelező szakképzett pedagógus által vezetett felügyeletet biztosítani. A kormány továbbá arról is rendelkezett, hogy míg  az óvodai foglalkozások elmaradhatnak, addig a sztrájk által érintett iskolákban kötelező a tanórák 50 százalékának megtartása, az érettségi előtt álló diákoknak pedig a kötelező érettségi tantárgyainak egyetlen tanórája sem maradhat el a sztrájk miatt, vagyis

a kormány arra kéri a pedagógusokat, hogy a sztrájk idején is dolgozzanak.

Ennek ellenére azt azt ígérik, szóról szóra be fogják tartani a kormányrendeletet, miközben „kreatív megoldásokkal” is készülnek a sztrájkra.

A fenti intézkedésekhez hivatalos indoklást is fűztek, melynek nyelvezete ahhoz képest, hogy a Magyar Közlöny olvasóinak derékhadát jogászok, köztisztviselők és újságírók adják – igen sok hasonlóságot mutat a kormánypárti politikusok és megmondóemberek sztrájkkal kapcsolatos megjegyzéseivel. A kormány szerint „a bérek tekintetében a baloldali kötődésű szakszervezetek 2010-ben nem szerveztek sztrájkot, amikor a pedagógusoktól a Gyurcsány-Bajnai kormány elvett egyhavi bért„, továbbá „A közszféra bérrendezését 2010 után a Kormány a pedagógusokkal kezdte. Béremelés tekintetében most az egészségügyi dolgozók, ápolók, orvosok, és a szociális szféra dolgozói vannak soron, vita a további pedagógus béremelés időzítéséről van.” Emellett a kormány – melynek saját elmondása szerint a gyermekek és a szülők a legfontosabbak – kifejti, hogy „az oktatásnak a családok érdekeit kell szolgálnia” ezért „szükséges egy újabb jogellenes sztrájk megelőzése”.

A rendeletet a PSZ és  PDSZ élesen bírálta, szerintük az ugyanis a diktatúrák módszereit idézi.

A kormányzat nem csak a Magyar Közlönyön keresztül adta a pedagógusok tudtára, hogy nem támogatja a sztrájkjukat. Az oktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) államtitkára, Rétvári Bence az Országgyűlés néhány héttel ezelőtti ülésén a sztrájk kapcsán elmondta a szokásos mondókáját az „iskolabezáró, pedagógusbér-csökkentő, pedagógusokat tömegesen elbocsátó és tandíjat bevezető baloldalról” Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig nemrég arról beszélt, hogy a legpraktikusabb az, ha az elégedetlen tanárok két évnyi járványhelyzet után „nem a gyerekeket és a szülőket akarják megbüntetni.”

A pedagógusok az elviekben az állampolgárokat a hatalmi önkénnyel szemben védő alapjogok biztosától sem számíthattak túl sok védelemre.

Dr. Kozma Ákos ombudsman szerint ugyanis

különösen aggályos minden olyan érdekképviseleti szervezetek vagy pedagógusok részéről történő megnyilvánulás, amelyben arra kérik a szülőket, hogy tevőlegesen szegjék meg alaptörvényi kötelezettségüket és ne küldjék iskolába tanköteles gyermeküket”.

Kozma mindezt arra mondta, hogy a szakszervezetek arra kérték a szülőket, hogy a sztrájk idején ne vigyék iskolába a gyermekeiket. Az ombudsman szavait a Magyar Helsinki Bizottság éles kritikával illette.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}