Péntek este nem túl hosszú, de annál jelentőségteljesebb kiadása jelent meg a kormány által elfogadott legfontosabb jogszabályokat, rendeleteket és egyéb intézkedéseket tartalmazó folyóiratnak, a Magyar Közlönynek. A járványhelyzetre való tekintettel ugyanis egy Orbán Viktor miniszterelnök által szignózott kormányrendelet igen szigorú szabályokat ír elő a közoktatási intézményekben zajló sztrájkok idején megvalósítandó még elégséges szolgáltatással kapcsolatban.
A rendelet értelmében egy esetleges sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és iskolák esetében 16 óra, általános iskola esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kötelező szakképzett pedagógus által vezetett felügyeletet biztosítani. A kormány továbbá arról is rendelkezett, hogy míg az óvodai foglalkozások elmaradhatnak, addig a sztrájk által érintett iskolákban kötelező a tanórák 50 százalékának megtartása, az érettségi előtt álló diákoknak pedig a kötelező érettségi tantárgyainak egyetlen tanórája sem maradhat el a sztrájk miatt, vagyis
a kormány arra kéri a pedagógusokat, hogy a sztrájk idején is dolgozzanak.
A fenti intézkedésekhez hivatalos indoklást is fűztek, melynek nyelvezete ahhoz képest, hogy a Magyar Közlöny olvasóinak derékhadát jogászok, köztisztviselők és újságírók adják – igen sok hasonlóságot mutat a kormánypárti politikusok és megmondóemberek sztrájkkal kapcsolatos megjegyzéseivel. A kormány szerint „a bérek tekintetében a baloldali kötődésű szakszervezetek 2010-ben nem szerveztek sztrájkot, amikor a pedagógusoktól a Gyurcsány-Bajnai kormány elvett egyhavi bért„, továbbá „A közszféra bérrendezését 2010 után a Kormány a pedagógusokkal kezdte. Béremelés tekintetében most az egészségügyi dolgozók, ápolók, orvosok, és a szociális szféra dolgozói vannak soron, vita a további pedagógus béremelés időzítéséről van.” Emellett a kormány – akinek saját elmondása szerint a gyermekek és a szülők a legfontosabbak – kifejti, hogy „az oktatásnak a családok érdekeit kell szolgálnia” ezért „szükséges egy újabb jogellenes sztrájk megelőzése”.
A tegnapi esti kormányzati döntésre a január 31-i sztrájkot a Pedagógusok Szakszervezetével közösen szervező Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményben reagált. A PDSZ szerint
a rendelet gyakorlatilag ellehetetleníti a sztrájkot az oktatási intézményekben.
A szakszervezet szerint emellett fals az az érvelés, amely a diákok esetleges keveredése miatti megnövekedett fertőzéskockázatra hivatkozva hoz szigorításokat a sztrájkot illetően, hiszen a tanulók a reggeli és délutáni ügyelet, valamint a nagyszámú csoportösszevonás miatt a járványhelyzet ellenére már így is rendszeresen együtt vannak más csoportbeli társaikkal. A PDSZ úgy látja, hogy a tanórák elmaradása sem újkeltű fenyegetés, mivel a pandémia kezdete óta már így is rendszeressé vált, hogy nem tudtak megtartani egyes órákat.
Szerintük a sztrájkjog rendeleti úton történő korlátozása egy autokráciák által használt, diktatórikus lépés.
A közlemény ezen felül párhuzamot von a kormány azon néhány nappal korábbi lépésével, melyben rendeletileg írta felül azt a jogerős bírósági döntést, amely arra kötelezte a kórházakat, hogy a járványhelyzetre hivatkozva ne korlátozzák a tudósítani vágyó újságírók belépését az egészségügyi intézményekbe.
Ahogy korábban írtuk, a január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájk sikerén felbuzdulva a pedagógusszakszervezetek március 16-tól határozatlan idejű munkabeszüntetéssel érnek el, hogy a kormány meghallgassa a követeléseiket. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már javán folynak az oktatásügyért felelős Emberi Erőforrások minisztériumával –vagyis pontosabban csak folynának, mivel az EMMI-t képviselő köznevelésért felelős helyettes államtitkár, Kisfaludy László az utolsó pillanatban visszamondta az eredetileg péntekre tervezett találkozót, ezért a PDSZ és a PSZ közös delegációja nem tudott bejutni a minisztérium épületébe.
Kisfaludy azután döntött így, hogy a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön az elsőfokú döntést felülírva jogellenesnek minősítette a január 31-i sztrájkot. A szakszervezetek szerint azonban a bíróság döntése nem indokolta volna a találkozó lemondását, hiszen az csak azt az eddig is ismert tényt állapította meg, hogy a sztrájk napján még nem volt jogerős végzés a még elégséges szolgáltatásról. Szerintük a csütörtöki döntés már csak azért sem számít teljes kudarcnak, mert a Fővárosi Ítélőtábla elutasította a kormány valamennyi beadványát a még elégséges szolgáltatásról és számos kérdésben a pedagógusoknak adott igazat.
