Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A pedagógus-szakszervezet szerint nem teljes kudarc a sztrájkról szóló ítélet, több ponton igazat adott nekik a bíróság

Míg három nappal a figyelmeztető sztrájk előtt elsőfokon jogszerűnek ítélte meg a bíróság a pedagógussztrájkot, addig a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon  jogellenesnek ítélte.

A sztrájk jogszerűsége körül kialakuló vita a sztrájk alatti „még elégséges szolgáltatás” mibenlétéről folyt. A minisztérium azt szerette volna elérni, hogy „még elégséges szolgáltatást” minél szélesebb körben szabhassa meg, lehetőleg úgy, hogy a tanórák 75 százalékát meg kelljen tartani.

A szakszervezetek álláspontja az volt, hogy az olyan sztrájk értelmét veszti, ami alatt dolgozni kell, ráadásul ingyen, mivel a sztrájk alatti munkaidőért nem kapnak fizetést a tanárok.

A szakszervezetek nem a gyermekfelügyelet szükségességét vitatták, hanem azt, hogy sztrájk alatt „még elégséges szolgáltatás” címén meg tanítaniuk is kelljen. Az EMMI a bírósági fellebbezésében is  úgy érvelt, hogy a sztrájk ideje alatti gyermekfelügyelet önmagában nem minősül szorosan vett oktatási tevékenységnek, ezért az elsőfokú végzés nem biztosít „még elégséges szolgáltatást”.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú döntését azzal indokolta, hogy a sztrájktörvény szerint az olyan munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Az ítélőtábla szerint ezt a szabályt sértették meg a sztrájkolók.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) álláspontja szerint azonban a bírósági döntés nem teljes kudarc. A szakszervezet felidézi, hogy amennyiben nem tudnak megállapodnak a tárgyalófelek a még elégséges szolgáltatásról, a bíróságnak kell megállapítania a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. A bíróság pedig a szakszervezet által javasolt mértéket és feltételeket hagyta jóvá.

Továbbá, a szakszervezet szerint a bíróság most csak azt állapította meg, ami eddig is ismert volt, nevezetesen, hogy a sztrájk napján még nem volt jogerős végzés a még elégséges szolgáltatásról.

A PDSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy a bíróság azt is megállapította, hogy az EMMI érvelésével ellentétben nem volt jogellenes sztrájkkövetelésük, és a járvány sem lehet akadálya a sztrájk megtartásának.

A szakszervezetek a Kúriához fordulnak, szerintük „jelen eljárásban kizárólag az elsőfokon a Kormány által előadott jogi érvek alapján lehetett volna vizsgálni a sztrájk jogszerűségét”.

Nem könnyű ma Magyarországon jogszerűen sztrájkolni, különösen a sztrájktörvény 2011-es átírása óta. Azóta a sztrájktörvény „együttműködési kötelezettséget” ír elő a munkavállalók részére, az „együttműködés” mivoltát pedig tisztázatlanul hagyja, amivel a törvényes sztrájk mibenlétét sem tisztázza kellőképpen.

Mi több, nem a pedagógusok sztrájkja eddig az egyetlen, amit a kormány úgy próbál ellehetetleníteni, hogy a sztrájk alatti „még elégséges szolgáltatást” a lehető legnagyobb mértékben határozza meg. A légiirányítók sztrájkját, amit a kormány előbb a veszélyhelyzet ürügyén betiltott, később azzal akadályozta meg, hogy a „még elégséges szolgáltatást” úgy határozta meg a törvényben, hogy az szinte azonos legyen a teljes szolgáltatási kötelezettséggel.

Címlapkép: Kiss Soma Ábrahám / Mérce