Orbán Viktor miniszterelnök néhány hónappal korábban egy Kossuth Rádiónak adott interjújában maga is elismerte, hogy a pedagógusok jogosan vannak felháborodva a közoktatás állapota miatt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az általa vezetett kormány támogatná a sztrájkot, sőt az elmúlt hetekben a különböző állami szervek és a minisztériumok mindent megtettek annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék azt.
Ennek egyik fontos állomása volt egy Orbán Viktor által szignózott február 11-én kelt kormányrendelet. A járványhelyzetre való tekintettel meghozott rendelet értelmében sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és iskolák esetében 16 óra, általános iskola esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kötelező szakképzett pedagógus által vezetett felügyeletet biztosítani. A kormány továbbá arról is rendelkezett, hogy míg az óvodai foglalkozások elmaradhatnak, addig a sztrájk által érintett iskolákban kötelező a tanórák 50 százalékának megtartása, az érettségi előtt álló diákoknak pedig a kötelező érettségi tantárgyainak egyetlen tanórája sem maradhat el a sztrájk miatt, vagyis
a kormány arra kéri a pedagógusokat, hogy a sztrájk idején is dolgozzanak.
Ennek ellenére azt azt ígérik, szóról szóra be fogják tartani a kormányrendeletet, miközben „kreatív megoldásokkal” is készülnek a sztrájkra.
A fenti intézkedésekhez hivatalos indoklást is fűztek, melynek nyelvezete ahhoz képest, hogy a Magyar Közlöny olvasóinak derékhadát jogászok, köztisztviselők és újságírók adják – igen sok hasonlóságot mutat a kormánypárti politikusok és megmondóemberek sztrájkkal kapcsolatos megjegyzéseivel. A kormány szerint „a bérek tekintetében a baloldali kötődésű szakszervezetek 2010-ben nem szerveztek sztrájkot, amikor a pedagógusoktól a Gyurcsány-Bajnai kormány elvett egyhavi bért„, továbbá „A közszféra bérrendezését 2010 után a Kormány a pedagógusokkal kezdte. Béremelés tekintetében most az egészségügyi dolgozók, ápolók, orvosok, és a szociális szféra dolgozói vannak soron, vita a további pedagógus béremelés időzítéséről van.” Emellett a kormány – melynek saját elmondása szerint a gyermekek és a szülők a legfontosabbak – kifejti, hogy „az oktatásnak a családok érdekeit kell szolgálnia” ezért „szükséges egy újabb jogellenes sztrájk megelőzése”.
A rendeletet a PSZ és PDSZ élesen bírálta, szerintük az ugyanis a diktatúrák módszereit idézi.
A kormányzat nem csak a Magyar Közlönyön keresztül adta a pedagógusok tudtára, hogy nem támogatja a sztrájkjukat. Az oktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) államtitkára, Rétvári Bence az Országgyűlés néhány héttel ezelőtti ülésén a sztrájk kapcsán elmondta a szokásos mondókáját az „iskolabezáró, pedagógusbér-csökkentő, pedagógusokat tömegesen elbocsátó és tandíjat bevezető baloldalról” Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig nemrég arról beszélt, hogy a legpraktikusabb az, ha az elégedetlen tanárok két évnyi járványhelyzet után „nem a gyerekeket és a szülőket akarják megbüntetni.”
A pedagógusok az elviekben az állampolgárokat a hatalmi önkénnyel szemben védő alapjogok biztosától sem számíthattak túl sok védelemre.
Dr. Kozma Ákos ombudsman szerint ugyanis
különösen aggályos minden olyan érdekképviseleti szervezetek vagy pedagógusok részéről történő megnyilvánulás, amelyben arra kérik a szülőket, hogy tevőlegesen szegjék meg alaptörvényi kötelezettségüket és ne küldjék iskolába tanköteles gyermeküket”.
Kozma mindezt arra mondta, hogy a szakszervezetek arra kérték a szülőket, hogy a sztrájk idején ne vigyék iskolába a gyermekeiket. Az ombudsman szavait a Magyar Helsinki Bizottság éles kritikával illette.