Ezen a héten a hazai politikát elsősorban az ellenzéki előválasztás dominálta (még ha talán nem is azért, amiért azt az ellenzéki pártok szerették volna), így az ellenzék háziversenye még az állami médiát is reagálásra késztette.

Akik ma reggel a Kossuth Rádióra hangoltak, azok az előválasztásról szóló hírösszefoglalóban meghallgathatták a visszalépések miatt kialakult csikicsuki legfontosabb állomásait és még arra is volt idő, hogy bejátszák a Fidesz-KDNP „Stop Gyurcsány! Stop Karácsony!” kampány egyik reklámját (természetesen csupán a kiegyensúlyozottság nevében, hogy ne csak Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter legen megszólítva a riportban, hanem a Fidesz is).

Egy ilyen erős felvezető után Orbán Viktor miniszterelnök már úgy érezte, nincs is mit hozzáfűznie és a Jó reggelt Magyarország! műsorának adott reggeli interjújában kerülte az ellenzéki előválasztás témáját. Beszélt azonban a koronavírusról és az oltás fontosságról, hozzátéve, hogy ő maga is a jövőhéten kapja meg a harmadik oltást.

Ezt követően hamar a rezsicsökkentésre terelődött a szó, amelynek apropóját a Nyugat-Európában tapasztalható energiaár emelkedés adta. A kormányfő megismételte az uniós tagállamok és a nyugati-balkáni országok közötti csúcstalálkozón elmondott helyzetértékelést, amely szerint az áremelkedésért az Európai Unió is felelőssé tehető mivel a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében a szennyező energiaforrások árának emelését támogatja.

Orbán szerint ez a politika ellentétes az ország érdekeivel, mivel Magyarországon számos háztartásnak jelentenek jelentős kiadást a rezsiköltségek (de ahogy ő fogalmazott „a háziasszonyok ezt jobban tudják nálam”).

A miniszterelnök reggeli interjújában sok szó esett a gazdasági helyzetről, valamint az uniós helyreállítási alapról. Orbán Viktor azt állította, hogy Magyarország az „LMBTQ-lobbi” miatt nem kapta még meg a helyreállítási alapból általa igényelt  összeget, szerinte Brüsszel „összekeveri a gazdaságpolitikát a szexuálpolitikával”. Az uniós döntéshozók szerint azonban nem a homofób-törvényként elhíresült jogszabály miatt nem kerülnek kifizetésre a helyreállítási alapból Magyarországnak járó források, hanem egyes, főleg az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő jogállamisági aggályok valamint a korrupcióhoz köthető problémák tehetők felelőssé az EU-s pénzek visszatartásáért.

Orbán bejelentése alapján a kormány január elsejétől béremelést eszközöl számos szektorban.

Jövőre 21 százalékkal növekszik az ápolók bére, míg a bölcsődei, kulturális és szociális szférában dolgozók  20 százalékkal többet vihetnek haza 2022-től.

A riporter, Nagy Katalin rákérdezett arra, hogy a pedagógusok is számíthatnak-e hasonló szintű béremelésre, amelyre Orbán azt felelte, hogy egyelőre csak egy 10 százalékos emelést lát elképzelhetőnek, az oktatási szféra 2023 januárjában  számíthat komolyabb bérrendezésre.

Ezt követően a kormányfő hosszas fejtegetésbe kezdett az államdósság kérdéséről, amelynek magas szintje szerinte egyes európai országokban már az adósrabszolgaság veszélyét is magába hordozza. Orbán leszögezte, nem lehet hitelből béremeléseket végrehajtani.

Az Orbán Viktor által elmondottakból fényt derült arra, hogy a miniszterelnök osztja azt a jobboldali politikusok körében világszinten is népszerű, ám leegyszerűsítő vélekedést, hogy az államadósság egy eleve rossz dolog. Ez a gazdaságfilozófia figyelmen kívül hagyja azt, hogy a hitelfelvétellel az államok nemcsak a túlélésüket finanszírozhatják, hanem egy olyan jóléti államot is kiépíthetnek, amely a jó minőségű közszolgáltatásoknak (egészségügy, oktatás, szociális védőháló) hála az ország versenyképességét is képes növelni hosszabb távon.

Ennek ellenére Orbán Viktor is elismerte, hogy szükség van a pedagógusok béreinek jelentős növelésére, valamint az interjúból kiderült,hogy

Orbán figyelmét sem kerülte el a hír, hogy a két nagy pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szövetsége (PDSZ) és Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közös sztrájkbizottság létrehozásával kezdeményez sztrájktárgyalásokra a kormánnyal.

A miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott interjújában egyeztetést ígért az oktatási szférában dolgozók érdekképviseleti szervezeteivel.