Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Gulyás Gergely: „A legpraktikusabb az, ha a tanárok (…) nem a gyerekeket és a szülőket akarják megbüntetni”

Miközben már hosszú ideje az egyik legjelentősebb belpolitikai fejlemény a pedagógusok sztrájkra itthon, a kormánypárt meglehetősen ritkán nyilatkozik meg a témában. Ma a Parlamentben az Azonnali kérdések órája fantázia nevű szekcióban Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő azonnali kérdést intézett Orbán Viktorhoz a pedagógusok sztrájkjogának korlátozásáról (6:30-tól). A miniszerelnök távolléte okán Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter válaszolt.

Arató Gergely, aki  – mint kiemelte – maga is pedagógus volt, szerint a járványügyre hivatkozva rendeletileg korlátozni a pedagógusok jogát a sztrájkhoz felháborító, de most, hogy a járványügyi szabályok nagyobbrészt fel lettek oldva, tarthatatlan is. A képviselő arra a kormányrendeletre utalt, amely szinte teljesen ellehetleneníti a sztrájkot, hisz a még elégséges szolgáltatások körét úgy határozza meg, hogy gyakorlatilag sztrájk alatt is ugyanúgy dolgozniuk kell a tanároknak. A rendelet nagy felháborodást váltott ki a tanártársadalomban, polgári engedetlenségi hullám indult, melyhez már egyházi iskolák is csatlakoztak.

„Mikor vonják vissza végre a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó alkotmányellenes és abszurd rendelkezést, és mikor kezdenek érdemi tárgyalásokat a pedagógusok képviselőivel?” – kérdezte tehát Arató Gergely.

Gulyás Gergely válaszában kiemelte, hogy ha már jogi kérdésekről van szó, akkor érdemes megemlékezni róla, hogy bírósági döntés mondta ki a január végi pedagógussztrájk jogtalanságát.

„Lehet hogy nem tetszik nekünk néhány bírósági ítélet – én is tudok szép számmal ilyeneket említeni – de azokat tiszteletben kell tartani” – mutatott rá a miniszter.

Gulyás Gergely azt elfejtette hozzátenni, hogy három nappal a január végi figyelmeztető sztrájk előtt elsőfokon jogszerűnek ítélte meg a bíróság a pedagógussztrájkot, csak a Fővárosi Ítélőtábla utólag, másodfokon  ítélte azt jogellenesnek.  Arató Gergely rá is mutatott viszontválaszában:

„Azért mondta ki utólag a bíróság a sztrájk jogelleneségét, mert a kormány addig húzta az időt, amíg nem születhettek meg a szükséges ítéletek idejében.”

Mindenesetre a bírósági ítélet a miniszter szerint a  világosan előírta, hogy „a kormánynak – vagy az országgyűlésnek –  ez attól függ” (ezen a ponton a miniszter belezavarodott kicsit a rendeleti kormányzás realitásaiba) kell meghatároznia azokat a korlátokat, amelyek keretében pedagógussztrájk folytatható, épp ezt tette a rendelettel. Gulyás elmondta, hogy a kormány álláspontja szerint két év járványügyi megpróbáltatásain vagyunk túl,

„a legpraktikusabb az, ha tanárok ezt követően nem a gyerekeket és a szülőket akarják megbüntetni.”

A kormány eszerint hozta meg a rendeletet. A kormány a miniszter szerint egyetért a követelésekkel, szeretnének a következő években magasabb fizetést adni, ezt az ígéret szerint háromszor 10%-os béremelés formájában biztosítanák Uniós forrásokból.

Ez nem mellesleg lényegesen kevesebb, mint amit a szakszervezetek követelnek.