Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Elfogadta az Országgyűlés a szájzártörvényt és több problémás törvényt is – percről percre a Mércén

Ez a cikk több mint 4 éves.

Az ellenzék által sok városban megnyert önkormányzati választások után több olyan törvénymódosítást is benyújtott a Fidesz, amely tovább szűkítené az önkormányzatok mozgásterét. Többek közt ezekről a javaslatokról is szavazott ma az Országgyűlés, de átalakították az igazságszolgáltatás struktúráját, szigorúbban büntethetővé tették az ellenzéki képviselőket, sőt a jövőbeli ellenzéki összefogások elé is újabb akadályt gördített a Fidesz. Ugyancsak ma választották meg Handó Tünde utódát az Országos Bírói Hivatal élére.

Este jogvédő szervezetek a hajléktalan emberek büntetése ellen tiltakoztak az Alkotmánybíróság előtt.

Kövessétek a nap eseményeit percről percre a Mércén!

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

A mai nap folyamán majdnem 11 órán keresztül követtük az Országgyűlés munkáját, beszámoltunk az elfogadott, nagy felháborodást kavart javaslatokról, sőt este egy tüntetésről is. A Mérce cikkeit ingyen olvashatjátok, videóinkat ingyen nézhetitek, ám előállításuk pénzbe kerül. Ezért kérünk, amennyivel tehetitek, támogassatok bennünket!

Bajban van a Mérce!

A Mérce kizárólag az olvasók támogatásából működik. A te támogatásoddal tudunk cikkeket írni, élőben közvetíteni a legfontosabb eseményekről és eljuttatni a híreinket az ország minden szegletébe.

Segítségre van szükségünk ahhoz, hogy jövőre is legalább azt kaphassátok tűlünk, mint idén. Katasztrófa nincs, baj viszont van, kedves olvasók.

További támogatási lehetőségekért kattints ide!

Mozgalmas nap volt a parlamentben, a kétharmad egy sor igen kérdéses törvényt fogadott el a szájzártörvénytől az ellenzéki önkormányzatok mozgásterének korlátozásán át az igazságszolgáltatás átalakításáig. Erről a lenti posztjainkban mind olvashattok bővebben is.

Orbán Viktor is ott volt az ülésteremben, így az ellenzéki képviselőknek alkalmuk nyílt kérdésekkel szorongatni a miniszterelnököt, aki szokása szerint főként csak kitérő válaszokat adott. A nap legerősebb mondása talán Csárdi Antal LMP-s képviselő volt, aki „nőverő KDNP-sekről” és „kurvázó kormánypártiakról” beszélt, amiért kapott is egy intést az ülést vezető Lezsák Sándortól.

A mozgalmas nap egy kisebb tüntetéssel zárult, amely a hajléktalan emberek hatósági vegzálása ellen állt ki.

Az Országgyűlés még most is ülésezik, sőt a napirendi pontok számosságát látva, feltehetően éjszakába nyúlóan fognak folyni a viták. Utolsó napirendi pont a kulturális intézményrendszer átalakítására vonatkozó, villámgyorsan benyújtott javaslat. A törvényjavaslat óriási felháborodást váltott ki és több vitás pontját vissza is vonta a Fidesz, ám még így ad okot aggodalomra. A parlamenti vitára várhatóan csak éjszaka kerül sor, és holnap már szavaz is róla az Országgyűlés.

Erről majd holnap reggel számolunk be.

Köszönjük a mai figyelmet, a nap híreit tovább követi a Mérce.

Lakatosné Jutka, A Város Mindenkié hajléktalan aktivistája is beszédet mondott:

„2012-ben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás és a szociális ellátás megoldásával kell megoldania, nem büntetéssel. Most ugyanez a bíróság – személyi változtatások után – egyértelműen kijelentette, a fedél nélküli emberek hatósági üldözése nem ütközik az alaptörvénybe.”

Lakatosné elmondta, a jelenlegi alkotmánybírák szerint a hajléktalan emberek nem együttműködőek, nem akarnak szállóra menni. Csakhogy a valós tényekről nem beszélnek: hogy Magyarországon jelenleg 32-35 ezer hajléktalan él, és a leghidegebb időben is csak 11 900 ágyról beszélhetünk országosan.

Hozzátette, az ellátórendszer szállásai ilyenkor túlzsúfoltak, csótányokkal és ágyi poloskával fertőzöttek, a fűtés nem megoldott, mert kis kapacitásúak a bojlerek, miközben az egyik ember asztma miatt fullad, a másik horkol, a harmadik szellent, a negyedik álmában beszél vagy sikoltozik. „Na aludjál hajléktalan, ha tudsz” – mondta.

„Ma két lehetőség van: élősködőktől fertőzött, túlzsúfolt szálló vagy börtön. A jelenlegi alkotmánybírák szerint jelenleg ennyi jár a politikai közösség legszegényebb tagjainak.”

Lakatosné szerint szégyen az, ha egy állam bünteti azokat, akik utcán élésre kényszerülnek, de szégyen az is, ha egy állam hagyja, hogy emberek utcán éljenek. És szégyen az is, hogy mi, emberek hagyjuk egymást hajléktalanná válni.

„Az alkotmánybírák többségében nem volt elég bátorság, igazságérzet, és jogérzék ahhoz, hogy helyes döntést hozzon. Hogy érvényt szerezzen a jogállamiságnak, a legalapvetőbb emberi értékeknek, úgy állították be, mintha a szegénység és hajléktalanság olyan állapot lenne, amit az emberek saját maguknak választottak” – mondta el az aktivista.

Beszédében kitért arra is, hogy a hajléktalan emberek vegzálása ellenére , bíróság a hajléktalanság nem csökkent az országban. Mint mondta, senkinek nem lett jó, de a legszegényebb honfitársainknak sokkal rosszabb lett.

„Nem akarok több stadiont, a szociális bérlakások számának növelését akarom. Azt akarom, hogy minden rászorulónak emberhez méltó lakhatása és élete legyen. Mélységesen szégyelljék magukat azok a bírók, akik így kezelik az emberek életét” – zárta le beszédét Lakatosné Jutka.

Budapest, Széll Kálmán tér Kiss Natália, az Utcajogász önkéntese a hajléktalanság büntetése elleni tüntetésen szintén emlékeztetett, december 10-e az emberi jogok világnapja, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadási napja. Ez utóbbi garantálja az emberi méltósághoz való jogot és a tisztességes eljáráshoz való jogot, Kiss szerint ezek mind sérülnek a hajléktalan embereket vegzáló szabálysértési törvény miatt.

Nagyjából egy éve gyűltünk össze az Alkotmánybíróság előtt – emlékeztetett Kiss -, ott pedig azt kérte a tömeg, hogy az AB képezzen valódi ellensúlyt, „fékezze meg a hatalom ámokfutását”, és semmisítse meg az „embertelen és betarthatatlan” törvényt.  Ez nem így lett.

Az utcajogász önkéntese szerint az alkotmánybírók nem látták be, hogy a hajléktalanság nem választás kérdése, hanem egy súlyos krízishelyzet, amit kezelni kell, nem büntetéssel, hanem megfelelő szociális ellátással.

Az Utcajogász úgy gondolja, hogy állami kötelesség segíteni a rászorultaknak, de ez nem legitimálja, hogy a meglévő szociális intézményrendszer igénybevételére szankciókkal kényszerítsék a fedél nélkül élő embereket.

Kiss beszéde végén ígérte, végsőkig fognak továbbra is küzdeni a törvény ellen, képviselni fogják a szabálysértési eljárás alá vontakat, és számítanak a bíróságokra is, hogy továbbra se adjanak helyt a hajléktalanság miatti vádemeléseknek.

Schmidt Sára székesfehérvári színésznő volt az első felszólaló az emberi jogok világnapján tartott tüntetésen.

Elmondta, a szervezők arra kérték fel, mondja el, miért tartja fontosnak, hogy kiálljon a hajléktalanok mellett, de szerinte inkább az a fontos, hogy bárki mellett kiálljunk, akit a jogaitól meg akarnak fosztani. Hozzátette, könnyű belefásulni és elfelejteni, hogy változtathatunk a dolgok állásán.

„Nem elég akkor felszólalni, amikor a saját bőrünkön érezzük az elnyomást, hanem akkor is, amikor hajléktalan embertársainkat akarják meghurcolni. Lehet, hogy ma ők, holnap a színészvilág, utána meg Te következel”.

Arra kért mindenkit, álljunk ki egymásért, vigyázzunk egymásra és üzenjünk meg az alkotmánybíráknak: utcán élni nem választás kérdése.

„A hajléktalanoknak is van méltósága – amit ők fél éve elvettek tőlük.”

Budapest, Széll Kálmán tér Fél hattól kezdődik a budapesti Széll Kálmán téren az a kisebb tüntetés, amely a hajléktalan emberek hatósági vegzálása ellen szerveződik.

„Értelmetlen és drága a hajléktalanok hatósági üldözése. A Magyar Helsinki Bizottság megbízásából a Budapest Institute for Policy Analysis/Budapest Intézet kiszámolta, mennyibe kerül a hajléktalanság miatt indított szabálysértési eljárás. Ha felmentik a hajléktalan embert, akkor 46 ezer forintba. Ha a maximumot, 60 napos elzárást szabnak ki rá, akkor az adófizetőknek 449 ezerbe kerül az eljárás és a végrehajtás. Az előbbiből 36 éjjelre lehetne neki szállást biztosítani, az utóbbiból majd’ 1 évig. Büntetés helyett állami gondoskodást!”

– írták a szervezők – a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Utcajogász a demonstráció Facebook-eseményén.

A helyszínen per pillanat pár tucatnyian –  helyszíni tudósítóink szerint kb. 50-en – gyűltek össze.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület, 19 civil szervezettel közösen nyílt levelet adott át ma Rétvári Bencének, az EMMI államtitkárának. A levélben azt kérik a kormánytól, hogy a szociális ellátások fejlesztésével tegye lehetővé, hogy legyen szabadnapjuk azoknak is, akik otthonápolásra szoruló családtagjaikat gondozzák.

Ahogy a TASZ tegnapi állásfoglalása fogalmaz,

„rugalmas, a hét minden napján 24 órában, az egész országban elérhető szociális alapellátási rendszert követelnek, jól megfizetett és felkészült személyi segítőkkel. Jelenleg a törvény szerint járó alapellátás – házi segítségnyújtás és támogató szolgálat – el sem jut az érintettekhez, előbbi a célcsoport 5-6 százalékát, utóbbi 12 százalékát éri el, kizárólag hétköznap, munkaidőben.”

A nyílt levél átadása után Boros Ilona, a TASZ jogi munkatársa a Mércének elmondta, két hónapja már eljuttattak már a több mint 13 ezer ember által aláírt petíciót az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI), ám erre azóta sem érkezett válasz.

Hozzátette: év végén a kormány általában sok milliárd forintnyi költségvetési maradványpénzt szokott kiszórni, azt kérték a képviselőktől, hogy idén karácsonykor gondoljanak az otthonápolást igénylő emberekre és gondozóikra.

Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület elnöke arról beszélt, hogy most nem az ápolási díj emelését kérik (mely felemás emelésére a kormány nagyon büszke – a szerk.), hanem azt, hogy a támogató szolgálatok, a házi segítségnyújtás helyzetét és a benne dolgozók béreit rendezze a kormány. Csordás szerint a költségvetési pénzek tavaly is és tavaly előtt is nem olyan nagyon fontos dolgokra mentek le.

„Nem azt értettük, hogy elmehessenek nyaralni az otthonápoló családok, csupán azt jelenti, hogy az, aki 24 órában ápolja hozzátartozóját, legalább egy kis lélegzetvételnyi időt kapjon” – tette hozzá.

A civilek azt kérték Rétváritól, hogy a minisztérium válaszoljon a petíciójukat. Rétvári januárra ígért választ.

A TASZ és a Lépjünk, hogy léphessenek! kezdeményezésére egyébként ma ellenzéki képviselők „Lesz szabad karácsonya az otthonápoló családoknak?” feliratú pólót viseltek az Országgyűlésben, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a kérdés fontosságára.

Harangozó Tamás, az MSZP képviselője egy győri nyomozással kapcsolatban intézett azonnali kérdést Orbán Viktornak. Az ellenzéki politikus egy, a Privát Kopó nevű bűnügyi magazinban megjelent cikkre hivatkozott, amely szerint a NAV lecsapott a győri Roma Kisebbségi Önkormányzatot irányító H. család tagjaira, amiért üzletszerűen csalást követtek el családi vállalkozásukon keresztül. A kár több mint 800 millió forint.

Harangozó elmondta, az ügyön átsejlik a politikai szál és a romák kizsákmányolása. Állítása szerint a kormány is bűnrészes lehet, ugyanis a családtagok – akiknél egyébként több kiskorú nevén is többszáz milliós bankszámlákat találtak – az önkormányzati Győr-Szol Zrt.-vel is kötöttek szerződést.

„Ki az a nagy ember, aki odaszólt Győrbe, hogy ezek a szerződések megköttessenek?” – Tette fel a kérdést az MSZP politikusa.

A miniszterelnök erre a kérdésre is meglehetősen cinikusan válaszolt: „Komolyan azt kéri, hogy a Privát Kopó magazin egyik cikkét kommentáljam?” Hozzátette, helyes, ha a hatóságok teszik a dolgukat, és mint kiderült, itt valóban ez is történik, így nem tud mit hozzáfűzni, mert folyamatban lévő ügyekről nem akar és nem is tud nyilatkozni.

Orbán megkérdezte az MSZP-től azt is, miután épp Czeglédy Csaba ellen folytattak eljárás, biztos, hogy helyénvaló a baloldalról jövő erkölcsi kioktatás?

Harangozó erre azt felelte, szerinte elég súlyos kérdés, hogy közpénzeket juttattak el egy roma családhoz, akiket így kizsákmányoltak, miközben akár még a győri választást is segíthették ilyen illegális módszerekkel.

„Győrnek joga van tudni, hogy a NAV nyomoz-e ezen helyi szereplők ellen? Nem kértem részleteket, erősítse meg, hogy a NAV elindította-e ezt az eljárást” – kérte a miniszterelnököt az MSZP-s politikus.

Orbán válaszában arra utalt, ezzel a kérdéssel a legfőbb ügyész is interpellálható lett volna, majd így zárta kommentjét: „Azt tudom, hogy Győrben egyetlen zsarolási ügyben folyik vizsgálat, és az pont az Ön pártját érinti”.

Csárdi Antal (LMP) azonnali kérdésében arról faggatta a miniszterelnököt, mit szól a Kocsis Máté által használt „zaklatószínházak” kifejezéshez, amelyet a Gothár Péter zaklatási botránya kapcsán használt a fideszes frakcióvezető. Kocsit a Gothár-üggyel indokolta, miért fogja támogatni pártja a kulturális intézményrendszer átalakítását.

„Ezzel a csúnya általánosítással, amivel a teljes színházi életet megsértette, erről mi a véleménye?” – tette fel a kérdést Csárdi.

Szerinte ugyanis egy ilyen kijelentés joggal sért minden színházi élettel foglalkozó embert.

„Olyan nagyjainkat meg lehet-e sérteni, mint Bodrogi Gyula, Cserhalmi György vagy Molnár Piroska?” – kérdezte.

Orbán Viktor abszurdnak nevezte, hogy Cásrdi őt kérdezi Kocsis szóhasználatáról, amikor a kormánypárti frakcióvezető is ott ül az ülésteremben. „Azt javaslom, forduljon hozzá” – mondta.

Saját nevében annyit tett hozzá, hogy csak a legnagyobb elismerés hangján tud beszélni a magyar színészekről.

Csárdit nem nyugtatta meg ez a válasz, szerinte egy ilyen általánosítástól el kell határolódni.

„Ha ez elfogadható, akkor mondhatom, hogy nőverő KDNP, kokainozó Fidesz, vagy kurvázó kormánypártok” – tette hozzá

Az ülést vezető Lezsák Sándor felszólította Csárdit, válogassa meg szavait, úgyhogy a képviselő „prostitúciót igénybe vevő kormánypártok”-ra cserélte mondandóját.

Viszontválaszában Orbán csak annyit mondott: „meghallgattam az ön kérdését, és Süsü jutott róla eszembe”.

Mi folyik itt? – tette fel a kérdést Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd).

Minek jelölhetett minden frakció tagot a Médiatanácsba, ha végül csak fideszes jelöltek kerültek be? – a kérdés valójában erre vonatkozott, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanácsba egyetlen ellenzéki jelöltet se választottak be.

Az sem normális, hogy a közmédia a kormány „szócsöve” – vélte a Párbeszéd képviselője. Végül azt kérdezte a miniszterelnöktől:

„Érkezik parancs az MTVA-ba, hogy kiket kell lejáratni? Nehéz így választásokat nyerni? Demokratikus Ön szerint, hogy nincs ellenzéki tagja a Médiatanácsnak?”

Orbán Viktor egy dologra emlékeztetett. Mint mondta: a Médiatanács nem a kormány alá tartozik, tagjainak megválasztása „parlamenti ügy”, ezért azt javasolta az ellenzéki képviselőknek, hogy „vitassák meg egymás között” azt, ami történt.

Ennyi – kiabálták be a fideszes képviselők.

Kocsis-Cake Olivio szerint mindenki tudja, hogy a miniszterelnök ” nyilván felügyelni a saját frakcióját”, ezért újra csak tudni szerette volna, hogy Orbán Viktor demokratikusnak tartja-e, hogy egy ellenzéki jelöltet se engednek be a Médiatanácsba?

Kissé cinikus felhanggal azt is megkérdezte, utalva a kormányzati médiatúlsúlyra:

„Milyen nehéz így elveszteni egy választást – Budapesten?”

Orbán nem kívánt élni a válaszadás lehetőségével.

Az ellenzék soraiból egy „De bátor” – felkiáltás nyugtázta a válasz elmaradását.

Meddig él vissza a kormány az emberek türelmével? – címmel kérdezte Jakab Péter (Jobbik) Orbán Viktort.

Mint mondta: nagy meglepetéssel olvasta, hogy a kormány 2 új kórházra ad pénzt. Aztán rájött, hogy nem Magyarországon, hanem Kenyában.

„Miniszterelnök úr, ezt most ön komolyan gondolja?” – kérdezte ennek kapcsán Orbánt. „Döntsék már el, hogy Önöknek Magyarország az első, vagy Kenya?”

Jakab azt is tudni szerette volna: „Hova tűnik el az a rengeteg TB, amit a magyar emberek egy életen át befizetnek.”

Orbán Viktor az egészségügyet, és egyben Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét bíráló kijelentésekre válaszul először is rendre utasította Jakabot, mondván:

„Kásler professzor úr többet tett a rákos betegekért, mint a teljes Jobbik-frakció, és senki nem mentette meg annyi beteg életét az országgyűlési képviselők között, mint a mi egészségügyi miniszterünk.”

Orbán megjegyezte azt is, hogy amikor az Országgyűlésben a képviselők kérdezik, akkor nem értelmes kérdésekkel, hanem „epeömléssel és dühkitöréssel” találkozik, szerinte Jakabnak is „gyógyíthatatlan” dühkitörései vannak a Parlamentben, de azt ígérte ezzel kapcsolatban:

„Jámbor türelemmel fogjuk ezt viselni.”

Jakab a második körben rámutatott: az OECD-jelentésből kiderül, hogy 38 ezer ember hal meg, pedig meg lehetne gyógyítani.

„Az önök egészségpolitikájának mind áldozatai vagyunk. A kérdés az, a Fidesz fogja-e eltemetni a nemzetet, vagy a nemzet a Fideszt? Én az utóbbit kívánom.”

Viszontválaszában Orbán gyurcsányozott egy keveset, majd kifejtette, hogy szerinte az egészségügy „komoly dolog”, és komoly vitát is érdemel, ezért szívélyesen elárulta, hogy államtitkárai és minisztere mindig az ellenzék rendelkezéssére áll, kérdezzék meg őket. Aztán megint gyurcsányozott egy kicsit.

Ellenzéki képviselők újra Orbán Viktort bombázzák kérdéseikkel. Nemsokára érkeznek a szöveges beszámolóink.

Szabó Tímea sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, miután a Parlament megszavazta kedden a szájzártörvényt. A Párbeszéd képviselője egyébként már a szavazást megelőző vita napján megígérte, hogy kérni fogják az újonnan elfogadott passzusok megsemmisítését, amennyiben átmegy a módosítás az Országgyűlésen.

Szabó szerint ez a törvény arról szól, hogy megfélemlítsék az ellenzéket, és megakadályozzák, hogy kemény kritikát fogalmazzanak meg a kormánnyal szemben.

„A kormány, Kövér László és barátai nem tudják elviselni az október 13-án elszenvedett vereséget Budapesten és a nagyvárosokban, ahol tudnak, ott állnak bosszút. Pontosan tudják azt, hogy a kormánynak az a dolga, hogy eltűrje az ellenzéki képviselők által megfogalmazott kritikákat, mégis úgy gondolják, hogy ha még egyet szorítanak rajtunk, akkor biztos nem jutnak el az ellenzék által megfogalmazott üzenetek a választóinkhoz” – nyilatkozta a Párbeszéd politikusa.

A párt szerint a most elfogadott módosítások sértik Magyarország Alaptörvényét. Nem felelnek meg a szükségesség-arányosság elvének, mivel ezek a szankciók együtt is kiszabhatóak lesznek, így alkalmasak lehetnek arra, hogy teljesen ellehetetlenítsék az ellenzék munkáját.

„Az, hogy Kövér László önkényesen, mindenféle mérlegelés nélkül eldöntheti, mi illik vagy nem illik az Országgyűlésben, nem felel meg az alkotmányos alapelveknek, sem az, hogy semmilyen mérlegelés nem fűződik ezekhez a büntetésekhez.”

Szabó hozzátette, a törvénymódosítás sérti a jogorvoslathoz való jogot,  valamint alkotmányos alapelvekbe ütközik a szavazati jog korlátozása is. Habár a frissen elfogadott jogszabály úgy szól, egy képviselő átruházhatja a szavazati jogát egy másik képviselőre, miután egész frakciókat is kitilthatnak a Parlamentből, ez nem életszerű megoldás.

„Ez a passzus nagyon komolyan sérti a képviselői jogegyenlőséget” – mondta az országgyűlési képviselő.

Szabó hozzátette: „az már csak hab a tortán, hogy a jövőben Kövér László határozhatja meg, melyik képviselő melyik szakbizottságban folytathatja a munkáját, erre az elmúlt 30 évben nem volt példa”.

Szerinte ez Kövér László részéről egyértelműen egy bosszú azért is, mert az ellenzéki képviselők nem szavazták meg Trócsányi Lászlót az Európai Parlamentben.

A teljes sajtótájékoztatót a Mérce Facebook-oldalán lehet visszanézni:

Dr Senyei György Barnára összesen 164-en szavaztak, méghozzá titkosan.

Ebből 1 szavazat érvénytelen volt, 151 igen, és 12 nem szavazat érkezett, senki sem tartózkodott (a DK korábban jelezte, hogy nem támogatja Senyei kinevezését).

Az OBH új elnöke letette esküjét.

Új OBH-elnökre azért van szükség, mert Handó Tündét idén ősszel mandátumának lejárta előtt alkotmánybíróvá választották, 12 évre.

Hankiss Ágnes, Budai László, Meszleny László és Szadai Károly személyében 134 igen, 29 nem szavazat ellenében a parlament megválasztotta a Médiatanács négy új tagját. Amint arról korábban mi is beszámoltunk, a kétharmad egyetlen ellenzéki jelöltet sem engedett át a bizottsági szavazáson, így a Médiatanács továbbra is kizárólag Fidesz által jelölt tagokból áll.

A négy megválasztott új tag 9 éves mandátumot kapnak.

Nagy meglepetésre szavaznak ma a Párbeszéd által benyújtott, és 170 igen és 0 nem szavazattal tárgysorozatba vett javaslatról, ami

Magyarország Alaptörvényének nyolcadik módosításáról, az önálló közigazgatási bíráskodás megszüntetéséről

szól, és amelynek lényege, hogy visszaállítsa az Alaptörvényt a hetedik módosítása előtti állapotába, és így kivegye belőle a közigazgatási bíráskodásról szóló részeket.

A javaslat elfogadásához kétharmados többségre volt szükség – mégis csak a gránitszilárdságú Alkotmány módosításáról volt szó -,

végül 165 igen és 0 nem szavazattal, tartózkodás nélkül ment át a törvényjavaslat.

Ellenzéki javaslatra tehát visszavonták a különálló közigazgatási bíráskodási rendszert lehetővé tévő nyolcadik alaptörvény-módosítást.

Mindez azonban sovány vigasz lehet mindazoknak, akik aggódnak az igazságszolgáltatás függetlensége miatt: bár a különbíróságok felállításának gátat vet a törvény, a kétharmados kormány az imént egy olyan salátatörvényt is elfogadott, amely az Alkotmánybíróság jogköreit alakítja át oly módon, hogy a jövőben politikailag kényes ügyekben a kormánynak kedvező döntések születhessenek.

135 igennel és 54 nemmel az Országgyűlés megszavazta, hogy módosuljon a házszabály, így szigorítva az országgyűlési frakciók alapításának szabályait.

Parlamenti frakciót ezentúl kizárólag az előző választáson országos listát állító és mandátumot szerző, egyazon párthoz tartozó képviselők alkothatnak.

Innentől egy képviselő csak akkor fog a párthoz tartózónak számítani, ha az adott párt színeiben indult a választáson. A módosítás tehát megszünteti annak lehetőségét, hogy képviselők frakciót váltsanak két választás között, vagy hogy független képviselők beüljenek egy létező frakcióba, esetleg újat alapítsanak.

Különálló frakciók mostantól nem egyesülhetnek; nem lehet átnevezni sem frakciókat; a közös országos listát állító pártok nem alakíthatnak külön frakciókat. A rendelkezések a 2022-es parlamenti választásokra gördítenek új akadályokat az ellenzéki összefogás elé.

135 igen szavazattal, 54 nem ellenében megszavazta a parlament az ellenzék által csak szájzártörvényként emlegetett szabálymódosítást, amely az ellenzéki képviselők obstrukciójának igyekszik útját állni.

Az előterjesztés jelentősen kiterjeszti a házelnök jogköreit, aki ezentúl akár hat hónapos tiszteletdíj-megvonással és két hónapos kitiltással is büntetheti az általa renitensnek ítélt képviselőt. A törvény emellett szűkíti a képviselők azon jogát is, hogy közintézményekbe látogassanak és ott kérdéseket tegyenek fel, előzetes regisztrációhoz kötve azt.

A javaslat vitája során az ellenzéki képviselők tiltakozásképp 15 órán keresztül beszéltek az Országgyűlésben.

A talányos Egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról címen futott az a salátatörvény, amely kötelezi az önkormányzatokat, hogy iparűzési adóból befolyó bevételeiket elsősorban a közösségi közlekedés finanszírozására fordítsák.

A javaslatot – talán nem túl nagy meglepetésre –  megszavazták.

A törvénymódosítás elsősorban a nagyobb városok számára jelenthet problémát, hiszen az elmúlt években jelentősen gyengített önkormányzatok így fő bevételi forrásuk fölötti szabad rendelkezésüket veszítenék el. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere szerint a kormány ezzel a lépéssel felrúgta a fővárossal kötött megállapodását.

Egy salátatörvénybe rejtette bele Varga Judit igazságügyi miniszter, hogy a kormány átalakítaná az Alkotmánybíróság jogkörét, lehetővé téve, hogy különbíróságok felállítása nélkül is a kormánynak kedvező döntések születhessenek a politikailag kényes ügyekben.

Ezt a Parlament a mai napon 135 igennel és 52 nemmel megszavazta.

Az állami szervek ezentúl saját jogaik védelmére hivatkozva az erősen kormánypárti AB-n támadhatják meg a rendes bíróságok döntéseit, így az államhatalommal szemben a polgárok jogait védő bírósági ítéleteket ezentúl a kétharmad által kinevezett kormánybírák írhatják felül.

A módosítással kapcsolatos problémákat a Magyar Helsinki Bizottság ebben a cikkében gyűjtötte össze.

134 igen szavazattal, 53 nem ellenében megszavazta a parlament azt salátatörvényt, amely elveszi a járásközpont városok jegyzőitől az építési engedélyek kiadásának jogát és azt a megyei kormányhivatalokhoz helyezi át. Az ellenzék szerint ezzel érdemben megszűnik a városok vezetésének beleszólása abba, hogy mi is épüljön a településeiken.

A kormánypártok szerint ez a jogkör eddig sem az önkormányzatoknál volt, hiszen a jegyző nem mint önkormányzati alkalmazott, hanem a központi özigazgatás része járt el ezekben az ügyekben.

 

Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs ma nem az Országgyűlésben nyomkodja a gombokat, hanem még a képviselők jogkörének csorbítása előtt gyorsan végigjárják az Emberi Erőforrások Minisztériumát, és igyekeznek választ kapni azokra a kérdésekre, amelyekre a jövőben már talán nem fognak. Többek közt azért is az EMMI-t választották célpontnak, mert arra is kíváncsiak voltak, miért nem foglalkozik az oktatási kormányzat azzal az immár az ombudsman által is jelzett óriási problémával, hogy a kötelező 6 éves kori beiskoláztatás gyerekek életét teheti tönkre.

Egyelőre úgy néz ki, a független országgyűlési képviselők túrájukon nagyjából sikerrel járnak, ugyanis sikerül érintett szakemberekkel beszélniük a minisztériumban (bár valamilyen okból néhányan bezárkóznak előlük a szobáikba), ahogy az Szél élő közvetítéséből is kiderül:

Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője is felszólalt napirend előtt. Rövid beszédében csupán annyit kért a kormánypárti képviselőktől, az ünnepek alatt gondolkodjanak el az alábbi szóláson:

„aki embernek hitvány, magyarnak nem alkalmas”.

Az NKA-val és a színházakkal kapcsolatos törvénymódosításra utalva elmondta, a Fidesz-KDNP most megmutatta, nincs határa annak az erőszaktevésnek, amit ők el tudnak követni. Felszólalását hangos zavargás fogadta a kormánypárti frakcióból.

Gyurcsánynak Dömötör Csaba, a Fidesz országgyűlési képviselője válaszolt, igencsak élesen. Az ő beszédét is hangos ellenzéki közbeszólások kísérték.

„Tudja mi az, hogy gazemberség, hitványság? Hogy a mögötte ülő képviselők egy egy pólóban az otthonápolásra hivatkoznak. Volt egy éve szavazás, de nem szavazták meg, itt fel-alá szaladgáltak” – mondta Dömötör, utalva arra, hogy 2018-ban akkor szavaztak a kérdésről a Parlamentben, amikor az ellenzék megpróbálta megakadályozni a szavazásokat.

A fideszes képviselő számon kérte Gyurcsányon azt is, miért pont ő prédikál demokráciáról, amikor azoknak az embereknek, akik a 2006-os tüntetésen megsebesültek, nem merne ugyanígy moralizálni.

„Nincs annyi ételfotó és nincs annyi hatásvadász tinédzsercipő, amitől ezt feledni tudjuk” – mondta Dömötör, utalva Gyurcsány fiatalokat célzó médiamegjelenéseire.

Dömötör Csaba kitért arra is, hogy szerinte az ellenzék nem javaslatokat fogalmaz meg, hanem csakis a 2022-es győzelem, csakis a következő hatalomszerzési lehetőségen foglalkoztatja őket.

„Egy dologban biztos lehet: a mi politikai közösségünk résen lesz. Úgy látom, maguk minden eszközt bevetnek majd, de mi bele fogunk állni a küzdelembe” – tette hozzá Dömötör beszédének végén.

Ahogy azt mi is megírtuk, múlt pénteken az Országgyűlés igazságügyi bizottsága támogatásáról biztosította Senyei György Barna kinevezését az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjára. Senyei kinevezését a bizottság tíz tagja támogatta, egyedül a DK képviselője, Sebián-Petrovszki László tartózkodott a szavazáson.

Sebián-Petrovszki akkor a Mércének azt nyilatkozta: bár elismeri Senyei munkásságát, ám a ma meghallgatásra mintegy 30 pontba szedett kérdéssorral készült, miután alaposan áttanulmányozta az OBH elmúlt néhány évének problematikus ügyeit.

Az igazságügyi bizottság DK-s tagja elmondása szerint több kérdésére sem kapott megnyugtató választ, és olyanok is akadtak, amelyeket a jelölt megkerült, ezért végül nem tudta „jó szívvel támogatni” Senyei György Barna kinevezését.

A DK-s országgyűlési képviselő már akkor jelezte, hogy pártjának javasolni fogja: ne szavazzák meg Senyei kinevezését.

A DK ma közleményben tudatta:

„A Demokratikus Koalíció képviselői ma nemmel fognak szavazni Senyei György Barna kinevezésére az Országos Bírósági Hivatal elnöki posztjára. A DK szerint a Fidesz által megváltoztatott bírósági igazgatási rendszer a kezdetektől fogva nem tartalmaz kellő garanciákat a bíróságok intézményi függetlenségére, amelyben az OBH elnöke mindenképpen túlhatalommal rendelkezik a bírói autonómiával szemben. A DK nem fog asszisztálni az igazságszolgáltatás függetlenségét alapvetően veszélyeztető bírósági igazgatási rendszer parlamenti szentesítéséhez.”

Új OBH-elnökre azért van szükség, mert Handó Tündét idén ősszel mandátumának lejárta előtt alkotmánybíróvá választották, 12 évre.

EMMI Ahogy a percről percre tudósításunk egy korábbi pontján már beszámoltunk, Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselők ma délelőtt nem a parlamentbe mentek, hanem utoljára élve ezzel a képviselői jogosultságukkal, inkább egy minisztériumot látogattak meg.

Szél friss Facebook-bejegyzése szerint a szerencsés célpont az Emberi Erőforrások Minisztériuma lett, ám érkeztükre az ott dolgozók bezárkóztak az irodájukba.

Mint arról már beszámoltunk, a nemsokára elfogadásra kerülő szájzártörvény nemcsak Kövér László szankciós jogköreit bővíti, de szűkíti a képviselők azon jogát is, hogy közintézményekbe látogassanak és ott kérdéseket tegyenek fel, előzetes regisztrációhoz kötve azt.

Szabó Tímea az emberi jogok világnapja alkalmából felsorolta a Fidesz-KDNP néhány idei intézkedését:

  • Orbán Viktor bevezette a rabszolgatörvényt: „Ez volt a középkori válasz a munkaerőhiányra” – mondta Szabó.
  • A demográfiai mutató is katasztrofálisan alakul: 2019 első félévében 3 százalékkal kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban, és eközben a milliárdos családbarát plakátokra olyan reklámarcot tesznek, aki pornófilmekhez szervezett be szereplőket. „Mi ez az Önök beteges vonzalma a pornóhoz?” – kérdezte Szabó Tímea, felemlegetve a Borkai-ügyet is. „Ez az új keresztényi kormányzás, vagy mi a csuda?”
  • „Pócs János bezárta egy alkalmazottját a kazánba, nem lett következménye.”
  • Bayer Zsolt áron alul bérelt önkormányzati lakását is felemlegette a párbeszédes képviselő.
  • „Tiborcz István ellopott 13 milliárd forintot, amit nekünk kell visszafizetni” – elevenítette fel az Elios-ügyet és annak utóéletét, hozzátéve, hogy Tiborcz jelenleg a 32. leggazdagabb magyar.
  • „Cserébe 3000 családot lakoltattak ki, köztük idős, beteg embereket, és rákos gyermekeiket nevelő szülőket.”
  • Évente 46 ezren halnak meg gyógyítható betegségekben – emlékeztetett Szabó Tímea az OECD legfrissebb jelentésére, és arra, hogy a TB-rendszert épp ma úgy alakítják majd át egy törvénymódosítással, hogy az épp a szegényebbeket sújtja majd.
  • „A fóti fogyatékos gyerekeket kipaterolják, hogy Mészáros építkezhessen” – erre a kijelentésre a fideszes képviselők hangosan kiabálni kezdtek.
  • „Szétverték az MTA kutatóhálózatát, és most erre készülnek a színházakkal is” – folytatta a sort Szabó.
  • Felemlegette Polt Péter újbóli 9 éves kinevezését legfőbb ügyésszé, ahogy azt is, hogy Domokos László ÁSZ-elnök fizetése 4 millió forintra emelkedett, miközben egy pedagógus még mindig minősíthetetlenül keveset keres.
  • Szabó Tímea szóvá tette azt is, hogy Gulyás Gergely szerint Greta Thunberg egy „beteg kisgyerek” – tegyük hozzá, ezért a kijelentésért Gulyás utóbb elnézést kért.
  • Végezetül Szabó Tímea is szájzártörvénynek nevezte a házszabály azon módosítását, amely tovább szűkíti majd az ellenzéki képviselők mozgásterét az Országgyűlésben.

„Szép lista, nem mondom, és bőven lehetne folytatni” – zárta a felsorolást.

Ezután viszont az ellenzéki eredményeket kezdte sorolni: „Október 13-án felszabadítottuk Budapestet és a vidéki nagyvárosokat. A fővárosban eltörölték a rabszolgatörvényt, kihirdették a klímavészhelyzetet, elfogadták az antikorrupciós csomagot, és ez csak néhány intézkedés, amivel mi egy újra élhető, emberséges és tisztességes országot akarunk teremteni” – fogalmazott Szabó Tímea.

„Keménykedhetnek még egy ideig, lophatnak még egy ideig, de 2022-ben elkergetjük magukat a hatalomból, és visszaadjuk a hatalmat a népnek” – zárta felszólalását.

Szabó Tímeának Dömötör Csaba válaszolt. Az államtitkár szerint Szabó fontos témákat érintett, ezek közül néhányról ő is elmondta, mit gondol. A rabszolgatörvényről például csak annyit: „Emlékszem, mit balhéztak itt össze miatta, de kiderült, hogy amit állítottak, hazugság volt, különben már rég odaláncolták volna magukat a cégekhez”, ami Dömötör szerint csak a törvény elfogadása előtt történt meg.

A bérekre utalva úgy fogalmazott:

„Nem állítom, hogy ott vannak, ahol szeretnénk.”

Ezután viszont felemlegette a szociális dolgozók, pedagógusok, orvosok és mentők béremelését. Az egészségügyről és az oktatásról csak annyit közölt, hogy mindkét ágazatba százmilliárdokkal többet tettek, mint a 2010 előtt kormányon lévő szocialisták.

A képviselőkre vonatkozó szabállyal kapcsolatban azt üzente Szabó Tímeának:

„Ön is azt mondhat majd, amit akar, egy különbség lesz, hogy viselkedniük kell, és nem lesz lehetőségük megakadályozni a döntéshozatalt.”

Ezzel lényegében Dömötör beismerte, hogy a módosítás egyetlen értelme az, hogy a Fidesz-KDNP a jövőben zavartalanul szavazgathasson törvényekről, anélkül, hogy az ellenzéknek lehetősége lenne legalább tiltakozni ez ellen a gyakorlat ellen.

A budapesti történésekkel kapcsolatban Dömötör megjegyezte: „Mindent elmond az, hogy mivel kezdték: megnövelték a pozíciók számát és a fizetéseket, és visszahívták a múlt embereit”, minek kapcsán kitért Vásárhelyi Mária és Bőhm András mellett Vágó Istvánra is (aki egyébként elég régóta a DK politikusa, de Dömötör csak „kvízmesternek” titulálta).

„Legyenek ők is milliomosok, már ha nem lettek azok” – tette hozzá.

Dömötör szerint 2 hónap sem telt el, és az ellenzék „minden lényeges ponton” szembement választási ígéreteivel, vétózzák a fejlesztéseket, stadionstop helyett kórházstopot vezetnek be (amivel a szuperkórházra utalt), a fizetésemelésekkel százmilliókkal terhelik az önkormányzatok költségvetéseit.

„Miért nem váltják át ezt át CT-kre?” – tette fel a költői kérdést.

Dömötör zárásként még beszélt egy kicsit arról, hogy az ünnepek közeledtével biztos leadják majd a tévében a Reszkessetek, betörők! című klasszikust, de az embereknek nem a betörőktől, hanem az ellenzéktől kéne szerinte rettegniük.

Egy éve, hogy megüzenték a nyugati multiknak, mindent megtehetnek a magyar dolgozókkal – kezdte napirend előtti felszólalását Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője, utalva a tavaly decemberben elfogadott rabszolgatörvényre. A politikus szerint a magyar dolgozók ezt tűrik, ami nem csoda, hiszen egyharmaduknak már annyi megtakarítása sincs, hogy egy hónapot túléljenek.

Egy éve azt kértem, ne a túlórát emeljék, hanem a béreket – mondta Jakab, aki szerint azonban azóta a bérek nem, csak az árak emelkedtek.  A frakcióvezető felemlegette, hogy az elmúlt években a béreknél sokkal gyorsabban nőttek az alapvető élelmiszerek árai.

A politikus elmesélte, hogy a Fidesz az áremelkedéseknél mindig nemzetközi trendekre hivatkozva hárítja a felelősséget, de a bérek emelkedésénél már elhallgatja a nemzetközi trendeket. Vagyis, hogy a lengyelek, csehek, szlovákok mind jobban keresnek, mint a magyar dolgozók.

„Agyonadóztatják a magyarokat, hogy legyen miből hajózgatni hol az Adrián, hol az űrben”

– mondta,  utalva a lengyel kormány lépésére, amely szja-mentessé tette a pályakezdők fizetéseit.

Jakab szerint a Fidesz semmit nem ad a magyaroknak csak gyűlöletet. Elmondása szerint a kisebbik rossz az, amikor kiírják a plakátokra, hogy kit kell gyűlölni, de a nagyobb baj, hogy eljuttatták oda a társadalmat, hogy a magyarok saját magukat gyűlölik. Felidézte: ezt bizonyítja, hogy minden alkalommal, amikor pedagógusok, vagy orvosok béremelését követeli, megkapja sok embertől, hogy a dolgozók nem is érdemlik meg a béremelést.

A gyűlölet az önök fegyvere, mert tudják, addig maradnak hatalmon, amíg össze tudják ugrasztani az embereket – mondta.

Újévi felhívásként így folytatta: túl kicsi az ország, hogy egymást marjuk!

„Ne a honfitársainkat kizsigerelő hatalommal legyünk szolidárisak, hanem egymással” – tette hozzá

Az új évvel álljunk oda a tanárok, ápolók, rendőrök mellé, és ha így lesz, akkor kimondhatjuk: ez a nemzet győzelemre született – mondta, majd Boldog Karácsonyt kívánt.

A kormány részéről Dömötör Csaba válaszolt, megismételve a kormány szokásos sikerpropagandáját az erős gazdaságról, és összegyurcsányozódással vádolta a Jobbik, szintén a bejáratott kommunikációs panel szerint.

Felszólalásaikról is beszámolunk hamarosan.

A szájzártörvény korlátozza az országgyűlési képviselők azon jogát is, hogy közintézményekbe ellátogassanak és ott kérdéseket tegyenek fel. A Szél Bernadett Facebook-oldalán közzétett bejegyzés szerint Hadházy Ákossal és Szabó Szabolccsal együtt a képviselőnő a ma délelőttöt nem a parlamentben tölti, hanem még utoljára élnek a jogukkal és ellátogatnak az egyik minisztériumba. Az egyelőre nem derült ki, melyikbe.

Ahogy az előző bejegyzésünkben is írtuk, a parlament mai napirendjén az ún. szájzártörvény is szerepel, amely újabb jogköröket biztosít Kövér Lászlónak az országgyűlési képviselők szankcionálására. Ennek kapcsán a 24.hu most kiszámolta, hogy a büntetési forma 2013-as bevezetése óta a házelnök összesen 72 millió forintra bírságolta az ellenzéki képviselőket.

A T. Ház vezetése összesen 153 alkalommal élt ezzel a lehetőséggel, a legtöbbször Szél Bernadett, korábban LMP-s, most független képviselő szembesült ezzel a szankcióval. Őt összesen 7-szer bírságolták.

A legnagyobb értékű pénzbüntetést azonban nem ő, hanem a Párbeszéd képviselője, Tordai Bence kapta, összesen 2.520.000 forint értékben. Őt a szocialista Tóth Bertalan és Bangóné Borbély Ildikó, majd Szabó Tímea (Párbeszéd), Szél Bernadett és Szabó Szabolcs (független) következnek, mind 2 milliót meghaladó bírsággal.

A 24.hu arra is emlékeztet, az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban jogerősen elmarasztalta az Országgyűlés vezetését az ilyen szankciók miatt, amely az EJEB szerint a képviselők véleménynyilvánítási jogát csorbítja.

 

Az Országgyűlés napirendjén ma összesen 19 törvényjavaslat zárószavazása szerepel. Ezek közül a legfontosabbak:

  1. Salátatörvényben köteleznék az önkormányzatokat, hogy iparűzési adóból befolyó bevételeiket elsősorban a közösségi közlekedés finanszírozására fordítsák. Ez elsősorban a nagyobb városok számára jelenthet problémát, hiszen az elmúlt években jelentősen gyengített önkormányzatok így fő bevételi forrásuk fölötti szabad rendelkezésüket veszítenék el. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere szerint a kormány ezzel a lépéssel felrúgta a fővárossal kötött megállapodását.
  2. Ugyancsak salátatörvényben vennék el a járásközpont városok jegyzőitől az építési engedélyek kiadásának jogát és azt a megyei kormányhivatalokhoz helyeznék át. Az ellenzék szerint ezzel érdemben megszűnne a városok vezetésének beleszólása abba, hogy mi is épüljön a településeiken.
  3. Szájzártörvényként híresült el az az előterjesztés, amely az ellenzéki képviselők obstrukciójának igyekszik útját állni. Az előterjesztés jelentősen kiterjeszti a házelnök jogköreit, aki ezentúl akár hat hónapos tiszteletdíj-megvonással és két hónapos kitiltással is büntetheti az általa renitensnek ítélt képviselőt. A javaslat vitája során az ellenzéki képviselők tiltakozásképp 15 órán keresztül beszéltek az Országgyűlésben.
  4. Módosítják a házszabályt is, szigorítva az országgyűlési frakciók alapításának szabályait. Parlamenti frakciót ezentúl kizárólag az előző választáson országos listát állító és mandátumot szerző, egyazon párthoz tartozó képviselők alkothatnának. Ehhez kapcsolódóan pedig egy párthoz tartózónak csak az a képviselő számítana, aki az adott párt színeiben indult a választáson. A javaslat tehát megszüntetné annak lehetőségét, hogy képviselők frakciót váltsanak két választás között, vagy hogy független képviselők beüljenek egy létező frakcióba, esetleg újat alapítsanak; különálló frakciók nem egyesülhetnének; nem lehetne átnevezni sem frakciókat; a közös országos listát állító pártok nem alakíthatnának külön frakciókat. A rendelkezések a 2022-es parlamenti választásokra gördítenek új akadályokat az ellenzéki összefogás elé.
  5. Ellenzéki javaslatra visszavonnák a különálló közigazgatási bíráskodási rendszert lehetővé tévő nyolcadik alaptörvény-módosítást. Bár korábban ezt a Fidesz elutasította, pár hete a kormánytöbbség mégis megszavazta a javaslat tárgysorozatba vételét. A kormány több fórumon jelezte, hogy elengedi az uniós szinten is sokat kritizált közigazgatási bíróságok felállításának ötletét, így van rá esély, hogy a kétharmad is megszavazza ezt az alkotmánymódosítást. De még ha el is fogadják, sovány vigasz lehet ez a független igazságszolgáltatásért aggódók számára, lásd a következő pontban.
  6. Egy salátatörvénybe rejtve a kormány átalakítaná az Alkotmánybíróság jogkörét, lehetővé téve, hogy különbíróságok felállítása nélkül is a kormánynak kedvező döntések születhessenek a politikailag kényes ügyekben. Az állami szervek ugyanis ezentúl saját jogaik védelmére hivatkozva az erősen kormánypárti AB-n támadhatnák meg a rendes bíróságok döntéseit, így az államhatalommal szemben a polgárok jogait védő bírósági ítéleteket ezentúl a kétharmad által kinevezett kormánybírák írhatják felül.

Ezek mellett ma töltik be meg a Handó Tünde alkotmánybírói kinevezése után üresen maradt Országos Bírói Hiavatal-elnök pozícióját is, a kormány jelöltje Senyei György Barna. Kilenc éves mandátumra ugyancsak ma választanak négy új tagot a Médiatanácsba, szintén fideszeseket, úgyhogy a nyilvánosság autonómiája és a média szabadsága fölött őrködni hivatott testületben továbbra is csak a kormánypárt által jelölt emberek lesznek.

Hétfőn nyújtották be, mai utolsó napirendi pontként már tárgyalják is a kultúrafinanszírozási rendszer átalakítását. Bár a független színházak állami támogatásának tilalma és az eddig sem kormánybefolyástól mentes Nemzeti Kulturális Alap teljes kicsinálása kikerült a javaslatból, a Fidesz mégis villámgyorsan át akarja tolni azt a törvényhozáson. A DK tegnap este figyelmeztetett: éjszaka akarja lerendezni a javaslat vitáját a kormánytöbbség, de az ellenzék meggyorsíthatja a folyamatot, így akár már a délután folyamán sor kerülhet a vitára. Az előterjesztés ellen tegnap este tüntetés is volt.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}