Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Ez bizonyítéka az ország putyinizálódásának” – ellenzéki képviselők nyilatkoztak az új Médiatanácsról

Újabb kilencéves időszakra lesznek kizárólag fideszes tagjai a legnagyobb hatalmú sajtófelügyeleti és médiaügyi hatáskörrel bíró Médiatanácsnak.

Az ellenzéki jelöltek kiejtésével biztossá vált, hogy a kormánypárti Hankiss Ágnes, Budai László, Meszleny László és Szadai Károly ülhet be a Halász János által vezetett ötfős testületbe, amely munkájában eddig sem vehetett részt egyetlen ellenzéki képviselő sem.

Hivatalosan a parlament szavaz a Médiatanács tagjairól és elnökéről, azonban a parlamentben már a Médiatanács 2010-es felállásakor is a Fidesznek volt kétharmados többsége, így eddig is kizárólag fideszes képviselők felügyelték a magyar médiahelyzetet. Ők döntenek a közmédia vezetőiről és a frekvenciapályázatokról, illetve felügyeleti jogkörrel is bírnak annak érdekében, hogy a média „biztosítsa a demokratikus nyilvánosság működését”.

Az ellenzéki pártok jelöltjei kedden délelőtt közös sajtótájékoztatón nyilatkoztak a Médiatanács működéséről és az ellenzéki képviselet hiányáról, a teljes sajtótájékoztató itt tekinthető meg:

A képviselők elmondták, hogy céljuk az volt, hogy az ötfős testületbe legalább egy vagy két ellenzéki képviselőt delegáljanak, azonban a Fidesz ezt meghiúsítva újból csak kormánypárti politikusokkal kívánja felállítani a következő kilenc éves időszakra a testületet.

Brenner Koloman, a Médiatanács tagjait jelölő bizottság ellenzéki alelnöke, a Jobbik frakcóvezető-helyettese a képviselők nevében elmondta, hogy

újból kizárólag kormánypárti tagokkal működtetni a Médiatanácsot a demokrácia megcsúfolása.

Brenner felidézte, hogy a Fidesz a 2018-as országgyűlési választásokat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet „szabadnak, de nem fairnek” nyilvánította, tehát bár tiszta volt a választás, a kormánypárti médiatúlsúly miatt nem jött létre egyenlő verseny a pártok között, a Fidesz visszaél az erőfölényével. Megemlítette, hogy bár a Jobbik több mint 250 médiapert nyert a „hazug fideszes médiákkal szemben”, azonban az ítéleteket már a 2018-as választást követően hozták meg, amikor az okozott kárt már nem lehet helyrehozni.

Brennertől Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese vette át a szót, szerinte

a közmédia kormánypárt iránti elfogultságát csak az nem veszi észre, aki nem hallgatja vagy nem nézi a közszolgálatinak ma már jóindulattal sem nevezhető csatornákat.

Elmondta, hogy a Médiatanácsnak az elmúlt közel tíz évben nem volt problémája a kormány nyilvánvaló propagandájával, és olyan döntéseket hozott, ami a kormánypártok és az oligarchák érdekeit szolgálta a magyar emberek helyett, Gurmai szerint szégyen, hogy ez ma Magyarországon, az Európai Unió egyik tagállamában megtörténhet,

de mindez egyben ismét egy bizonyítéka az ország putyinizálódásának. Viszont a Fidesz ismét elfelejti, hogy az októberi önkormányzati választások eredményei is azt mutatták, hogy az ellenzék hangját Magyarországon egyre többen akarják hallani.

Ezt követően Gréczy Zsolt, a DK képviselője főként a nemzetközi sajtó képviselőihez intézte szavait, felhívva a figyelmet arra, hogy az októberben megválasztott ellenzéki polgármestereket sem a fővárosban, sem vidéken nem hívták be a Magyar Televízióba egyetlen beszélgetésre sem.

Szeretném felhívni a magyar és a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy magyarországon a sajtószabadság halott

– nyilatkozta a képviselő, majd felidézte, hogy az „Orbán Viktor kezében összpontosuló” megyei lapok címlapjai is sokszor egyformák, szerinte ez olyan, „mintha 1952-ben lennénk Rákosi Mátyás idején”. Gréczy szerint ha az Unió jogállamisághoz akarja kötni a Magyarországra juttatandó uniós forrásokat, akkor vegyék figyelembe azt, ami az országban a sajtószabadság területén történik, és bár a magyar embereknek szüksége van az uniós pénzekre, az Orbán-kormányt „móresre kell tanítani”.

Végül Keresztes Lóránt, az LMP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője nyilatkozott a Médiatanácsról, ő pozitív végszóval zárta a sajtótájékoztatót. Elmondása szerint „bár semmiféle szándék nincs Orbán Viktor és kormánya részéről, hogy nyisson az európai értékek képviselete és a demokratikus működés felé”, az önkormányzati választások eredményeit látva bíznak abban, hogy sok helyen legalább a helyi nyilvánosság megnyílik majd. Keresztes feladatuknak érzi azt, hogy 2022-re készülve

minél több embernek bemutassuk, mi a valóság a Nemzeti Együttműködés Rendszere mögött.

Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi
Olvass tovább!