Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Átment az igazságügyi bizottságon Handó utódja, a DK képviselője viszont nem tudta „jó szívvel” megszavazni

Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága ma támogatásáról biztosította Senyei György Barna kinevezését az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjára pénteki ülésén – ahogy azt az MTI is megírta.

Senyei György Barna az erről szóló döntés előtti meghallgatásán hangsúlyozta: békét és rendet szeretne az igazságszolgáltatásban, hogy az teljesíthesse alkotmányos kötelezettségét, a magas színvonalú, időszerű és pártatlan ítélkezést.

Senyei OBH-elnöki kinevezését a bizottság tíz tagja támogatta, egyedül a DK képviselője, Sebián-Petrovszki László tartózkodott a szavazáson.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjára jelölt Senyei György Barna meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2019. december 6-án. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A parlamenti esküjét ehét hétfőjén letevő Sebián-Petrovszki (aki a polgármesternek választott László Imrét váltotta az Országgyűlésben) a Mércének elmondta: bár elismeri Senyei munkásságát, ám a ma meghallgatásra mintegy 30 pontba szedett kérdéssorral készült, miután alaposan áttanulmányozta az OBH elmúlt néhány évének problematikus ügyeit.

Az igazságügyi bizottság DK-s tagja elmondása szerint több kérdésére sem kapott megnyugtató választ, és olyanok is akadtak, amelyeket a jelölt megkerült, ezért végül nem tudta „jó szívvel támogatni” Senyei György Barna kinevezését.

Többek közt aggasztónak találta, hogy Senyei nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, hogy nyilvánosságra hozná-e azt a tanulmányt, amelyben 2016-ban az OBH még ellenezte a közigazgatási bíróságok felállítását. Az OBH álláspontja azóta jelentősen változott, igaz, a kormány is ígéretet tett arra, hogy nem lesznek közigazgatási bíróságok, a tanulmány ügyében pedig még márciusban a Magyar Helsinki Bizottság indított közérdekű adatigénylást, hogy tisztábban láthassunk.

És ha már a Helsinki szóba került: Sebián-Petrovszki rákérdezett arra is, hogy a Handó által lényegében a bírói képzésekből kitiltott Helsinkit „visszaengedné-e” az OBH életébe, ám a jelölt erre a kérdésre is leginkább azzal érvelt, hogy az ilyen képzéseket, workshopokat a legjobb „házon belül” tartani.

Hozzátette azonban azt is, hogy két olyan eleme is volt a meghallgatásnak, amelyek kifejezetten pozitívnak minősíthetőek: egyrészt Senyei is jelezte, hogy szándékában áll az elmúlt időszakban alig 11 fősre csökkent Országos Bírói tanács létszámának 15 főre való visszaemelését – ami egyben garantálhatná újra, hogy az OBT betöltse azt az ellenőrző funkcióját is, amelyet Handó Tünde több ízben is igyekezett csorbítani vagy egyenesen gátolni.

Másrészt azt a jelölt is hangsúlyozta, hogy „kerülendő” a bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánítása – ami ha nem is nyílt bírálata Handó Tünde korábbi ténykedésének, de legalábbis biztató a tekintetben, hogy a jövőben Senyei nem kíván élni ezzel az eszközzel (emellett hosszasan érvelt is).

Handót korábban sok kritika érte a kinevezési gyakorlata miatt: több olyan bírónak sem ítélte oda a megpályázott pozíciókat, akik a szakmai kifejezett támogatását élvezték, és több esetben a kérdéses poszt inkább be sem lett töltve, azzal az indokkal, hogy indokolatlanná vált az álláshely betöltése. (Egy ilyen ügy egyébként már az Európai Bíróság előtt van.)

Az igazságügyi bizottság elnöke a KDNP-s dr. Vejkey Imre, 8 fideszes, 2 jobbikos (köztük az egyik alelnök, Gyüre Csaba), 1 MSZP-s, 1 DK-s és 1 független tagból áll, ez utóbbi az a Fülöp Erik, aki tavaly októberben lépett át a Jobbikból a Mi Hazánkba.

Az OBH új elnökéről az Országgyűlésben jövő héten szavaznak majd, a felmerült aggályok miatt Sebián-Petrovszki saját pártjának azt javasolja majd, hogy nemmel szavazzanak.

Senyei György Barnát, a Fővárosi Ítélőtábla polgári-gazdasági szakos megbízott tanácselnökét hétfőn javasolta Áder János köztársasági elnök az OBH élére, szerdán pedig az OBT egyhangúlag támogatta kinevezését.

Elődjét, Handó Tündét 2011 végén nevezte ki az Országgyűlés kilenc évre, majd idén ősszel mandátumának lejárta előtt alkotmánybíróvá választotta, 12 évre.

Handó gyakorlatilag éven át tartó állóháborút vívott a bírák önigazgatási szerveként működő Országos Bírói Tanáccsal. Az OBT-nek ugyebár elviekben épp Handó munkáját kellett volna ellenőriznie, de erre utóbbi vezetési stílusa nem sok lehetőséget adott. Az OBT nem csak azt rótta fel több ízben Handónak, hogy ellehetetleníti felügyeleti jogának gyakorlását, de kritizálta önkényes bírói kinevezési és előléptetési gyakorlatát is.

A bírák 2018-ban többször is tiltakoztak Handó szerintük törvénysértő ügyködésével szemben, válaszul az OBH elnöke bojkottálja az OBT ülését (pedig ezt még az igazságügyi tárca sem teszi), sőt a költségvetését is megpróbálta elkaszálni. A feszültség idén májusban odáig fajult, hogy az OBT a parlamenttől kérte Handó felmentését (eredménytelenül, bár ez talán senkit sem lep meg).

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán
Olvass tovább!