Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Polt Péter és Handó Tünde bemutatja: Azért még a NER az úr

9 évre választotta újra kétharmadának erejével a Fidesz-KDNP legfőbb ügyésznek Polt Pétert. És ugyanezen hatalmuknak köszönhetően lett ma alkotmánybíró Handó Tünde.

A független igazságszolgáltatás a demokrácia egyik alappillére. És ez nem amolyan patetikus frázis, ami mögött nincs tartalom.

Ha az igazságszolgáltatás nem független, akkor a hatalom visszaélhet vele.

Lássunk is néhány ügyet, amivel Polt Péter 9 évvel ezelőtti kinevezése óta a Legfőbb Ügyészség borzolta a kedélyeket. Ilyen volt például, amikor olyan ügyeket talált említésre nem méltónak, mint a Rogán Antal nevével fémjelzett letelepedési-kötvénybiznisz, vagy amikor vizsgálták ugyan az Elios-ügyet, de nem akadtak fenn rajta (hovatovább az OLAF szép számmal talált „problémákat”), és ugyebár Kósa Lajos és a csengeri asszony mesés öröksége körül sem találtak semmit vizsgálatra érdemesnek, hogy azt már ne is említsük, amikor egy 3 évig zajló nyomozás során sem sikerült megtalálniuk az egyébként a Parlamentben ülő Farkas Flóriánt.

És a másik irányba is tekintsünk egy pillanatra: Varju László DK-s országgyűlési képviselő mentelmi jogát éppen ma függesztette fel (újra!) a kétharmados kormány, miután Polt Péter azért kérvényezte azt, mert tavaly decemberben az MTVA-székházban több ellenzéki politikussal közösen próbáltak meg egy 5 pontos követeléslistát a köztévében. Varjut a biztonsági őrök földre teperték, később a mentő vitte el.

Vagyis Polt Péter előző 9 éves regnálása alatt láttuk, ahogy a kormány irányába elnéző, míg az ellenzéket sasszemmel regulázó ügyészségi munka folyik. Úgyhogy álljon csak itt, a biztonság kedvéért az, amit tavaly az ügyészség napján Polt Péter mondott:

„A magyar ügyészség a jogállam szilárd bázisa és az is marad.”

Khm.

De ne menjünk el szó nélkül Handó Tünde mellett sem, aki gyakorlatilag két éve folytat állóháborút a bírák önigazgatási szerveként működő Országos Bírói Tanáccsal. Az OBT-nek ugyebár elviekben épp Handó munkáját kéne ellenőriznie, de erre utóbbi vezetési stílusa nem sok lehetőséget ad. Az OBT nem csak azt rótta fel több ízben Handónak, hogy ellehetetleníti felügyeleti jogának gyakorlását, de kritizálta önkényes bírói kinevezési és előléptetési gyakorlatát is.

A bírák 2018-ban többször is tiltakoztak Handó szerintük törvénysértő ügyködésével szemben, válaszul az OBH elnöke bojkottálja az OBT ülését (pedig ezt még az igazságügyi tárca sem teszi), sőt a költségvetését is megpróbálta elkaszálni. A feszültség idén májusban odáig fajult, hogy az OBT a parlamenttől kérte Handó felmentését (képzelhetjük, mi lett annak a vége… Semmi.).

De csak hogy egy kifejezetten érzékletes példát mondjak a Handóval szembeni kritikák jogosságára: tavaly márciusban még a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is kimondta, hogy Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke visszaélt a hatalmával, amikor önkényesen válogatott a bírók között.

„Kell több? Nem mond ez eleget?”

Handó Tünde pályafutása elég jól szemlélteti, hogyan próbálja a Fidesz-KDNP kormány az igazságszolgáltatás függetlenségét ledarálni. És mégis: ma a kétharmadnak köszönhetően alkotmánybíró lett belőle.

Szabadjon mindenkit emlékeztetnem: az Alkotmánybíróság feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme. Vagyis többek közt az, hogy az alkotmány vívmányait megóvja a többségi jogalkotó esetleges önkényével szemben.

Persze, mivel az Alkotmány 2010 óta koránt sem tekinthető gránitszilárdságúnak, alapvetően azért lehetnek fenntartásaink ezzel a definícióval szemben, de azért azt szögezzük le: Handó Tündét beültetni az alkotmánybírák sorába (hogy aztán tisztségének jeleként a nyakába akasszák az Aranybulla pecsétjének pontos másolatát) nagyjából-egészében megmutatja, mint is gondol a jelenlegi kormány a jogállamiságról, és az Alkotmánybíróság intézményéről úgy általában.

A helyzet az, hogy ma az Országgyűlésben elég erőteljesen demonstrálta a Fidesz-KDNP kormány, ahogy a NER-t még mindig be lehet betonozni. Mert a mai nap végén egy dolgot látunk: hogy a jogállamiság, a demokrácia alappillérének tekinthető független igazságszolgáltatás eszméjén kétharmaddal bármikor át lehet gázolni.

Az önkormányzati választáson az ellenzék nagy lépést tett előre, hogy megtörje a Fidesz-fölényt. De korai lenne még eufóriába süppedve megnyugodni.

Polt a következő 9, Handó pedig 12 évre kap felhatalmazást a kormánytól. Ami nagyon hosszú idő. Sok mindenre elég is lehet.

Az olyan intézmények, mint az Alkotmánybíróság és a Legfőbb Ügyészség (de említhetnénk itt az ellenzéki pártokat szuttyongató Állami Számvevőszéket is) alapvetően nem a kormánynak, hanem a magyar népnek tartoznának elszámolási kötelezettséggel. Munkájuknak a teljes magyar társadalom érdekeit kéne szolgálnia.

Ma az Országgyűlésben a kormány megmutatta: felül tudja írni ezeket az érdekeket, az ellenzéki pártok országgyűlési képviselői pedig két dolgot tehettek a borítékolható kudarc fényében: vagy nemmel szavaztak, vagy nem szavaztak.

Ahhoz, hogy a NER lebontható legyen, ennél biztosan több kell.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila
Olvass tovább!