A Magyar Nemzet még december 14-én számolt be arról, nem állná ki a szokásos hatósági ellenőrzés próbáját azoknak a cégeknek a megbízatása, akik – elvileg az államadósság finanszírozása érdekében – letelepedést kínáltak külföldieknek jelentős pénzért. A kötvények köré épülő, gyümölcsöző üzletágat Rogán Antal, jelenlegi propagandaminiszter működtette, de a kötvényt megvásárló – jórészt közel-keleti és kínai – milliomosok ügyében akár nemzetbiztonsági kockázat gyanúja is felmerülhet.

Az Országgyűlés gazdasági bizottságától peres eljárás keretében megszerzett iratokat mostanra Polt Péter legfőbb ügyész is átvizsgálta, miután Harangozó Tamás MSZP-s képviselő a cikk megjelenését követően kérdéseket tett fel neki a kötvénycégek jogilag aggályos működéséről.

Polt szilveszterre válaszolt is  a megkeresésre, és azt írta, a cikkben semmiféle olyan információ nem található szerinte, amely alapján akár felmerülhetne a bűncselekmény gyanúja. Levelében úgy fogalmaz: „az említett újságcikk (…) nem tekinthető az ügyész hivatali hatáskörében tudomására jutott adatnak.”

Harangozó Tamás eredeti kérdése azonban valójában nem is erre vonatkozott. Megkeresésében olyan problémákat vetett föl, amelyek ügyében akár lakossági bejelentés után is szokásos vizsgálatot indítani.

Ilyen aggály például, hogy egyetlen, kötvényárusítással megbízott cég esetében sem volt szabályos engedélyeztetési eljárás, a parlament gazdasági bizottságának tagjai az ezzel összefüggő adminisztrációs feladatokról nem is tudhattak meg részleteket, sérült tehát a parlament ellenőrző funkciója, több gyanús hátterű cégnél is hiányos adatok szerepelnek, hiánypótlás után pedig egyikük például csak nevet és címet közölt. De volt olyan engedély is, amiért csak 2017 május 27-én folyamodott a kormányszervekhez egy liechtensteini cég, de már május 23-án iktatták a kérvényüket.

Ennél is furcsább hogy a legnagyobb nyereséget elkönyvelő, kifejezetten magyar letelepedési kötvények árulásával foglalkozó céget egy nappal azelőtt jegyeztették be, hogy Rogán benyújtotta a parlamentnek a kötvényárusítást lehetővé tevő törvénytervezetet.

A legfőbb ügyész érvelése azonban csupán annyi, hogy ha mindezt újságcikkben közlik, hiteles dokumentumok alapján, az olyan mintha nem is kerültek volna nyilvánosságra az adatok.

Polt megjegyzi továbbá, hogy a kötvények ügyében 2017 folyamán is érkeztek az állami szervekhez bejelentések, amelyek ugyancsak sajtóinformációk alapján vetették fel a költségvetési csalás illetve a hűtlen kezelés gyanúját, ezeket azonban minden hatóság rendre visszadobta „bűncselekmény hiányában.” Ezért most ő is így tett.

A letelepedési kötvények igénylését és árusítását a kormány – tavaly őszi bejelentések értelmében – ma már ki akarja vezetni a piacról. A 2013 óta tartó program keretében összesen 6585 bevándorló kapott letelepedési engedélyt Magyarországon – és így az Európai Unióban. Későbbi családegyesítésekkel pedig körülbelül 20 ezer ember jutott ilyen lehetőséghez.

A Magyar Nemzet emlékeztetett: a kormányközeli offshore cégek kötvényekből származó bevétele az eddig ismert adatok alapján 165 milliárd forintra tehető, a magyar államnak és az adófizetőknek pedig összesen 20 milliárd forintjába került Rogán ötlete.

Rogán Antal  az üggyel kapcsolatos vádakra korábban úgy reagált, szerinte a több ezer euróért vásárolható letelepedés „nem bevándorlási, hanem befektetési ügy.”