Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A 2022-es ellenzéki összefogás elgáncsolása lehet a Fidesz új javaslatának célja

Pénteken robbant a hír, miszerint a Fidesz nyolc képviselője olyan módosítási javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, amely súlyosan szűkítené az ellenzéki pártok mozgásterét. Az előterjesztés fő eleme, hogy parlamenti frakciót ezentúl kizárólag az előző választáson országos listát állító és mandátumot szerző, egyazon párthoz tartozó képviselők alkothatnának. Ehhez kapcsolódóan pedig egy párthoz tartózónak csak az a képviselő számítana, aki az adott párt színeiben indult a választáson.

A javaslat tehát

  • megszüntetné annak lehetőségét, hogy képviselők frakciót váltsanak két választás között, vagy hogy független képviselők beüljenek egy létező frakcióba, esetleg újat alapítsanak;
  • különálló frakciók nem egyesülhetnének;
  • nem lehetne átnevezni sem frakciókat;
  • a közös országos listát állító pártok nem alakíthatnának külön frakciókat.

A jelenlegi parlamenti ciklusban már radikális mozgástér-szűkülést nem okozna a módosítás elfogadása, bár megakadályozná azt, hogy független képviselők – például Szél Bernadett vagy Hadházy Ákos beülhessen valamelyik ellenzéki párt frakciójába, ha esetleg úgy döntene. Mivel a frakcióban ülő képviselőnek sokkal több jogosultsága van, mint egy frakció nélkülinek – utóbbi nem tehet fel azonnali kérdést, nem interpellálhat -, így ez is komoly érvágást jelenthet a független képviselők számára.

De ami az ellenzéki pártok szempontjából a sokkal nagyobb kihívást jelent, az a közös listát állító pártok külön frakcióalakításának tiltása. Ahogy arra a Népszava is rámutat, ezzel a kormány már a 2022-es választásokra készülhet, újabb olyan tényezőket teremtve meg, amelyek ellenérdekeltté teszik az ellenzéki pártokat az együttműködés iránt.

Ez már a pártok állami finanszírozásában megvalósított korábbi módosításokba bele volt kódolva, ott inkább arról volt szó, hogy az egyéni választókerületekben történő koordinációt tegye nehezebbé. A pártok az egyéni választókerületben állított jelöltjeik számának függvényében jelentősen nagyobb vagy kisebb támogatáshoz juthatnak, ez pedig arra ösztönözheti őket, hogy koordináció helyett minél több helyen egymás ellen is elinduljanak. A mostani módosítás a közös országos lista kérdésében tesz hasonló lépéseket.

A Népszavának nyilatkozó Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász rámutatott: a törvényjavaslat szerint ha például a Momentum és a Jobbik közös listát állít 2022-ben, akkor kötelező közös frakcióban politizálnunk az egész ciklusban, amit vélhetően egyik fél sem tervez. Vagyis – az alkotmányjogász szerint – ezekkel a feltételekkel előfordulhat, hogy a vacilláló ellenzéki pártvezetők azt mondják: ne legyen közös lista, mert az közös frakcióval is jár.

A Fidesz érvelése szerint ők csupán a választói akaratot szeretnék tiszteletben tartatni a mostani módosításokkal. Az ATV-nek a Fidesz-frakció például úgy nyilatkozott:

„Meg kell akadályozni, hogy a többletjogosultságok miatt olyan képviselők alkossanak frakciót, akikre nem szavaztak kellő számban a választók. Elejét kell venni annak, hogy egy 0 százalékos párt innen-onnan összeverbuvált képviselőkkel hozzon létre parlamenti képviselőcsoportot, ahogy ez a Párbeszédnél történt.”

A KDNP-s Nacsa Lőrinc pedig arról beszélt,

„vannak olyan szabályok benne, olyan változtatások, amelyek azt szeretnék elérni, hogy a választói akaratot leginkább tükrözze az országgyűlés és kifejezze azt. Tehát például ne lehessen olyat csinálni, hogy egy pártból egy közös listán két képviselő jut be, de mindenféle ígéretekkel kölcsönözzön magának teljesen más pártból másik képviselőket csak azért, hogy összerakhassa a frakcióját, vagy éppen függetleneket meg tudjon győzni abból a szempontból, hogy beüljön az ő frakciójába. Ez nem tükrözi a választói akaratot.”

A KDNP álláspontja az ügyben különösen pikáns, ha azt vesszük, hogy egy mérhetetlen nagyságú párt a Fidesszel közös listán indulva mégis relatíve nagy frakciót alakíthatott az Országgyűlésben az elmúlt ciklusok során. Sántít az az érvelés is, hogy a „választói akarat” ezt követelné meg. A modern polgári demokráciákban ugyanis a választott képviselők politikai viselkedését nem kötik olyan előírások, hogy ha egy párt listáján vagy programján indul, akkor ne változtathatná meg álláspontját az idő múltával. Ezt hívják a szabad mandátum elvének.

Ahogy arra Hont András, a HVG újságírója a Facebookon rámutatott, 1990 óta a Fidesz rengeteg alkalommal haszonélvezője volt a más frakciókból ciklus közben hozzá beülő képviselőknek – vagyis annak a lehetőségnek, amelyet most fel akar számolni. Külön érdekesség, hogy a mostani javaslat egyik beterjesztője, Hende Csaba is ilyen módon érkezett anno a Fideszbe.

Az ellenzéki képviselők egyöntetűen a 2022-es választásokra készülő trükként, a politikai játéktér további ferdítéseként tekintenek az indítványra. Az MSZP-s Mesterházy Attila a Népszavának elmondta, a cél nyilvánvalóan az, hogy a 2022-es választásokra megnehezítsék az ellenzéki összefogást.

A Demokratikus Koalíció Mércéhez is eljuttatott közleményében Arató Gergely azt írja:

„A hatalom láthatóan soha nem látott módon fél az ellenzéki összefogástól az önkormányzati választáson aratott közös ellenzéki győzelem után, ezért akadályozná meg jó előre frakciók egybeolvadását. A DK szerint a Fidesz félelme teljesen jogos, de nincs az a törvényjavaslat vagy módosítás, amely megakadályozhatná az ellenzéket abban, hogy 2022-ben közösen váltsuk le az Orbán-kormányt. Ez a gyalázatos módosítás a pánik jele, amire egyébként minden oka megvan a Fidesznek. A Demokratikus Koalíció ezért a többi ellenzéki párt képviselőivel közösen módosítást nyújtott be a korlátozás törlésére, és a DK frakció kezdeményezi, hogy erről a plenáris ülés kedden külön szavazzon.”

Címlapkép: MTI/Kovács Attila
Olvass tovább!