Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Miről is döntenek ma a képviselők?

Ez a cikk több mint 4 éves.

Az Országgyűlés napirendjén ma összesen 19 törvényjavaslat zárószavazása szerepel. Ezek közül a legfontosabbak:

  1. Salátatörvényben köteleznék az önkormányzatokat, hogy iparűzési adóból befolyó bevételeiket elsősorban a közösségi közlekedés finanszírozására fordítsák. Ez elsősorban a nagyobb városok számára jelenthet problémát, hiszen az elmúlt években jelentősen gyengített önkormányzatok így fő bevételi forrásuk fölötti szabad rendelkezésüket veszítenék el. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere szerint a kormány ezzel a lépéssel felrúgta a fővárossal kötött megállapodását.
  2. Ugyancsak salátatörvényben vennék el a járásközpont városok jegyzőitől az építési engedélyek kiadásának jogát és azt a megyei kormányhivatalokhoz helyeznék át. Az ellenzék szerint ezzel érdemben megszűnne a városok vezetésének beleszólása abba, hogy mi is épüljön a településeiken.
  3. Szájzártörvényként híresült el az az előterjesztés, amely az ellenzéki képviselők obstrukciójának igyekszik útját állni. Az előterjesztés jelentősen kiterjeszti a házelnök jogköreit, aki ezentúl akár hat hónapos tiszteletdíj-megvonással és két hónapos kitiltással is büntetheti az általa renitensnek ítélt képviselőt. A javaslat vitája során az ellenzéki képviselők tiltakozásképp 15 órán keresztül beszéltek az Országgyűlésben.
  4. Módosítják a házszabályt is, szigorítva az országgyűlési frakciók alapításának szabályait. Parlamenti frakciót ezentúl kizárólag az előző választáson országos listát állító és mandátumot szerző, egyazon párthoz tartozó képviselők alkothatnának. Ehhez kapcsolódóan pedig egy párthoz tartózónak csak az a képviselő számítana, aki az adott párt színeiben indult a választáson. A javaslat tehát megszüntetné annak lehetőségét, hogy képviselők frakciót váltsanak két választás között, vagy hogy független képviselők beüljenek egy létező frakcióba, esetleg újat alapítsanak; különálló frakciók nem egyesülhetnének; nem lehetne átnevezni sem frakciókat; a közös országos listát állító pártok nem alakíthatnának külön frakciókat. A rendelkezések a 2022-es parlamenti választásokra gördítenek új akadályokat az ellenzéki összefogás elé.
  5. Ellenzéki javaslatra visszavonnák a különálló közigazgatási bíráskodási rendszert lehetővé tévő nyolcadik alaptörvény-módosítást. Bár korábban ezt a Fidesz elutasította, pár hete a kormánytöbbség mégis megszavazta a javaslat tárgysorozatba vételét. A kormány több fórumon jelezte, hogy elengedi az uniós szinten is sokat kritizált közigazgatási bíróságok felállításának ötletét, így van rá esély, hogy a kétharmad is megszavazza ezt az alkotmánymódosítást. De még ha el is fogadják, sovány vigasz lehet ez a független igazságszolgáltatásért aggódók számára, lásd a következő pontban.
  6. Egy salátatörvénybe rejtve a kormány átalakítaná az Alkotmánybíróság jogkörét, lehetővé téve, hogy különbíróságok felállítása nélkül is a kormánynak kedvező döntések születhessenek a politikailag kényes ügyekben. Az állami szervek ugyanis ezentúl saját jogaik védelmére hivatkozva az erősen kormánypárti AB-n támadhatnák meg a rendes bíróságok döntéseit, így az államhatalommal szemben a polgárok jogait védő bírósági ítéleteket ezentúl a kétharmad által kinevezett kormánybírák írhatják felül.

Ezek mellett ma töltik be meg a Handó Tünde alkotmánybírói kinevezése után üresen maradt Országos Bírói Hiavatal-elnök pozícióját is, a kormány jelöltje Senyei György Barna. Kilenc éves mandátumra ugyancsak ma választanak négy új tagot a Médiatanácsba, szintén fideszeseket, úgyhogy a nyilvánosság autonómiája és a média szabadsága fölött őrködni hivatott testületben továbbra is csak a kormánypárt által jelölt emberek lesznek.

Hétfőn nyújtották be, mai utolsó napirendi pontként már tárgyalják is a kultúrafinanszírozási rendszer átalakítását. Bár a független színházak állami támogatásának tilalma és az eddig sem kormánybefolyástól mentes Nemzeti Kulturális Alap teljes kicsinálása kikerült a javaslatból, a Fidesz mégis villámgyorsan át akarja tolni azt a törvényhozáson. A DK tegnap este figyelmeztetett: éjszaka akarja lerendezni a javaslat vitáját a kormánytöbbség, de az ellenzék meggyorsíthatja a folyamatot, így akár már a délután folyamán sor kerülhet a vitára. Az előterjesztés ellen tegnap este tüntetés is volt.

Címlapkép: MTI/Kovács Tamás