2018 utolsó (?) nagy, ám kétségkívül az egyik legfontosabb tüntetésére készülnek az dolgozói érdekképviseletek és a munkásokkal szolidaritást vállaló szervezetek: a rabszolgatörvény néven elhíresült, a munka törvénykönyvének módosítást célzó törvényjavaslat ellen várhatóan több ezres tömeg vonul ma Budapest utcáira.
Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők november végén nyújtották be a „rabszolgatörvény” néven elhíresült törvényjavaslatot, melynek elfogadása esetén évente 250-ről 400 órára nőhet a kiróható túlórák száma, ami 2,5 hónapnyi túlmunkát jelentene a munkavállalóknak, 6 napos munkahetekkel számolva. A rugalmas szerződésben foglalkoztatottak számára a munkaidőkeretet 12 hónapról 36 hónapra módosítanák, így csak 2,5-3 év múltával kellene kifizetni visszamenőleg a túlóráikat.
Bár a kormány a szakszervezetekkel való egyeztetés során végig azt ígérte, mindez csak kollektív szerződés esetében valósulhat meg a munkavállaló beleegyezésével, ehhez nem tartotta magát, sőt, úgy módosította a törvényjavaslatot, hogy még a kollektív szerződések esetében sem szólhat bele a szakszervezet a túlórák kiszabásába.
A mai tüntetést a Magyar Szakszervezeti Szövetség hirdette meg, mivel a kormány nem volt hajlandó érdemi vitát folytatni a szakszervezetekkel. A tüntetéshez országszerte rengeteg szakszervezet csatlakozott, többek közt tanárok, egészségügyi dolgozók, köztisztviselők és egyetemisták is részt vesznek a megmozduláson.
- 9 óra 45 perctől Diószegi Nóra a Mérce főszerkesztő-helyettese és Gulyás Márton a Partizán műsorvezetője közvetítik a tömegből a vonulást
- A tüntetők 10 órától gyülekeznek, és 11 órakor kezdik meg a vonulást a Nagykörúton
- Az eredeti terv szerint 11 órától Kálmán Olga a Kossuth téren kialakított helyszínen kérdezi majd vendégeit – hamarosan kiderül, ez mennyiben módosul majd, hiszen tegnap este járta be a sajtót a hír, miszerint a tüntetés idején zárva lesz a Kossuth tér
- 12 órától következnek a tüntetés beszédei
Élő közvetítésünk a helyszínről:
… de a napnak még közel sincs! Percről perce közvetítésünket most zárjuk, de maradjatok velünk, hamarosan jövünk a nap legjobb képeivel, videóival és legfontosabb mozzanatok értékelésével.
Térdficam miatt kórházba kellett szállítani Komjáthi Imrét, az MSZP alelnökét, aki mai, rabszolgatörvény elleni tüntetésen a felszólalásokat követően a színpadról arra buzdította a demonstrálókat, hogy törjenek be a diplomáciai látogatás miatt lezárt Kossuth térre.
A politikus akkor sérült meg, amikor a rendőrökkel való tolakodás közben nekinyomták a Parlament előtt található kő térelemek egyikének, ekkor fordult ki a térde. Saját elmondása szerint baleset történt, a hátsó sorok valamelyikéből érkezett nyomás, ahonnan a rendőrök nem láthatták, hogy sérülésveszély áll fenn.
Komjáthit telefonon értük el, amikor éppen a Fiumei úti kórházban a röntgenezés után várt arra, hogy visszahívják a vizsgálati szobába.
Elmondása szerint egyáltalán nem neheztel a rendőrökre, ők szerinte „tették a dolgukat”, és azt is megjegyezte, látszott, hogy sok fiatal rendőr van jelen, akik inkább szégyellik magukat a foganatosított intézkedés miatt.
Komjáthi arról is beszélt a Mércének, hogy napok óta azon az állásponton volt, hogy „valaminek történnie kell” a tüntetés végén, mert
„Ha most megint csak ennyi lesz, hogy lesz egy tüntetés, és utána hazamegyünk, akkor végképp elvesztik a hitüket az emberek még a szakszervezetekben is. És ahogy hallgattam a szakszervezeti vezetők beszédeit, forrt bennem a düh, és azt mondtam, hogy nem, így nem lehet hazamenni. Azt azért tudni kell, hogy én 33 évig dolgoztam a vegyiparban három műszakban, van hat gyerekem. Saját bőrömön tapasztaltam, hogy milyen nap mint nap sokat dolgozni, túlórázni.”
Miután az MSZP-s Komjáthi Imre felkiáltására a tüntető tömeg egy része (mintegy 2-300-an) a rendőrsorfalat áttörve benyomult a lengyel parlament alsóházi elnökének, Marek Kuchcinski látogatása miatt lezárt Kossuth térre, a rendőrök az Országház lépcsőjéhez húzódtak vissza.
Helyszíni tudósítónk szerint az áttörés következtében egy rendőr és több tüntető könnyebben megsérülhetett, de alapvetően erőszakmentes volt a dulakodás.
Frissítés 14:58: az alábbi képen látható sárga füstöt nem a rendőrök használták, az egyik tüntető hajította el.
A sorfal előtt megálló tömeg percekig skandálta többek között „a rendőr is dolgozó”, „Mocskos Fidesz”
és „Viktátor” rigmusokat:
A rendőrök nemcsak az Országház lépcsőjén, de a teret övező utcákban is nagy számban vannak jelen, a tüntetők létszámához képest többszörös túlerőben. Helyszíni beszámolók szerint kevés az esélye annak, hogy tovább eszkalálódjon a tüntetés. A rendőrsorfal áttörésében kulcsszerepet vállaltak a munkásokkal szolidaritást vállaló diákok, akik néhány tucatnyian körbeültek a tér közepén, és egyfajta spontán fórumot kezdtek tartani.
Megpróbálta kitolni a rendőrsorfal a meglehetősen dühös párszáz fős tüntető tömeget a Kossuth térről, eközben kialakult egy kisebb dulakodás, többen földre kerültek. Először úgy tűnt, sikerül kiszorítani őket az Alkotmány utca felé, a rendőrség végül mégis alul maradt, felszakadozott a sorfal, a tüntetők pedig benyomultak a Kossuth térre.
Természetesen a Parlament nyitott főbejáratán nem jutottak be, mire odaértek, lezárták.
Komjáthi Imre, az MSZP volt elnökségi tagja felszaladt a színpadra, és felszólította a tömeget, hogy menjenek a Kossuth térre, így a tüntetők meg is indultak a tér felé. Először kb. 60 rendőr próbálta megállítani az ellenük forduló kb. 2-300 fős tömeget, de gyorsan felállt egy elég masszív rendőrsorfal, így sikerült megállítani őket. Az első berohanókat a földre teperték, de egyébként békés tüntetés zajlik, a rendőrség sem alkalmaz kényszerítő eszközöket.
Zúg a „mocskos Fidesz”, az „Orbán takarodj!” és a „szolidaritást”. Vannak, akik azzal próbálják meggyőzni a rendőröket, hogy őket is hátrányosan fogja érinteni a rabszolgatörvény.
A sors fintora, hogy nyitva van a Parlament nagyon ritkán nyitva lévő főbejárata épp szemben a tüntetőkkel.
Élő közvetítésünk a helyszínről:
Székely Tamás (képünkön), a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke beszéde elején a Liga és Munkástanácsok példájáról beszélt, akik még tegnap este is azt hitték, hogy a kormány a dolgozók érdekében cselekszik majd.
Székely szerint azonban valójában a szakszervezetek nyújtanak igazi védelmet.
„A mi kollégáink korán halnak meg, nem úgy mint a benzinkártyás, közpénzen élő politikus urak!”
Míg máshol heti 28 órás munkaidőben állapodnak meg, itt a 40 óra kerül veszélybe, tudja ezt Kósa és Szatmáry Kristóf is – hangsúlyozta Székely.
„Az itt tüntető Audi-dolgozók gyártják azokat az autókat, amikből nem hajlandók kiszállni a képviselők, akiket nem érdekelnek a családok az általuk meghirdetett családok évében” – mondta az érdekképviseleti vezető A fideszes képviselők szerinte biodíszletnek használják a magyar konföderációs vezetőket, miközben a tüntetés idejére lezárják a Kossuth teret.
Beszéde végén Székely Tamás felszólította a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a törvényjavaslatot. Hozzátette, szerinte is fontos a diákok és munkások együttműködése.
Ezzel kezdte Mezei Tibor a külügyminisztériumi dolgozók képviselője. Szerinte az állami szféra és a versenyszféra dolgozóinak össze kell fogniuk, mert csak így érhetnek el közös eredményt.
Emlékeztetett, a közalkalmazottak és a privát szféra törvényei is a munkaidő növelésére irányulnak, tehát a cél a rabszolgatörvénnyel azonos. Ráadásul az állami szférában a sokkal kevesebb embernek kell sokkal több munkát elvégeznie.
Az átlagos béremelkedés Mezei szerint azt jelenti náluk hogy:
„Az államtitkárok kapnak 21 milliót, az alkalmazottak meg plusz tíz forintot.”
Ráadásul szerinte az új közalkalmazotti törvény még a bürokrácia szerkezetét sem alakítja át, nem teszi átláthatóvá, éppen csak kevesebb ember tud ugyanannyi ügyet elintézni, így még lassabbá téve azt. Ezenkívül elveszi a béren kívüli juttatásokat, de nem emeli a béreket.
Kiemelte: „a rabszolgatörvénnyel együtt ennek a törvénynek is pusztulnia kell!”
Eörsi Nóra (képünkön) a Hallagatói Szakszervezet részéről arról beszélt, hogy miért fontos a diákok és a munkások szövetsége. Mint mondta, a rabszolgatörvény apropója immáron a sokadik alkalom, hogy összegyűlik a tömeg, de mindeddig tehetetlenek voltak a tiltakozók, a hatalom nem hallotta meg a kritikát.
Mindazonáltal megköszönte a tömegnek, hogy sokadszorra is eljöttek, a mikor a diákok szorultak támogatásra.
Arról beszélt, hogy az elnyomást most mindenki a a saját bőrén érzi, és azért kell kiállnia a diákoknak is, mert az elnyomás közös. Folytatni kell a pár hete – a CEU-ért szervezett tüntetésen – megkezdett együttműködést, és gondolkozni kell a cselekvés lehetőségeiről.
Szilágyi József, a Liga Szakszervezetek társelnöke, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) elnöke beszédet mond a Magyar Szakszervezeti Szövetség demonstrációján a fõvárosi Alkotmány utcában 2018. december 8-án. A tiltakozást az évi ötven nap túlmunka ellen, a tudományos kutatási szabadságáért és a tanszabadságért tartották. A demonstrációhoz számos szakszervezet és szakszervezeti szövetség csatlakozott.
MTI/Szigetváry Zsolt
Dr. Szilágyi József, Liga Szakszervezetek társelnöke, az EVDSZ elnöke második felszólalóként elmondta, azért jöttek ki ma ide, hogy elmondják „semmit rólunk nélkülünk”. Ez így nem mehet tovább. Határozottan tiltakoznak az ellen, hogy a munka világát a kormány érdemi szociális párbeszéd megkerülésével terjessze az Országgyűlés elé.
„Követeljük, hogy osszák meg velünk azt a világot, amit mi teremtünk!” – mondja.
A sztrájktörvény 2010-es módosítása elérte, hogy ne lehessen jogszerűen sztrájkolni Magyarországon. A munkavállalók másik nagy arculcsapása a korkedvezményes nyugdíj eltörlése volt. Hogy másszanak oszlopra a 60 év feletti villanyszerelőink télvíz idején? Hogy üldözze a bűnözőt a rendőr 60 év felett? Hogy mentsen életeket a tűzoltó 60 év felett? Mi lesz azzal a 60 év feletti mozdonyvezetővel, aki elhasználódott, de nem mehet el nyugdíjba? Biztonságban lesznek az utasok? – kérdezi.
2012-ben megváltoztatták a Munka Törvénykönyvét, 2018-ban egy tollvonással kivégezték a kafetéria-rendszert, most pedig a rabszolgatörvénnyel nehezítik tovább a munkavállalók életét.
Míg Európában a technológiai haladás eredményeként munkaidőcsökkentésről beszélnek, így könnyebb lesz a munkavállalók élete is, addig Magyarországon még több munkára akarják kényszertíeni a munkavállalókat. „Nem vagyunk robotok!” – mondja.
„Senki nem halhat meg rossz jogi normák, vagy éppen jogi normák hiánya miatt!”
Az első felszólaló Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Együtt mondjuk ki azt: elég volt! – üzente a megjelent vasasoknak, mentősöknek, bányászoknak. Arról is beszélt, Magyarországon „mi viseljük a legnagyobb terhet, közben pedig Európa legkisebb bérét kapjuk.”
Kordás felidézte: a kormány elvette a nyugdíjpénztárakat, a kafetériát, most pedig „még több munkára, rabszolgamunkára kötelezik a magyart, persze önkéntesen.”
„Ebből elég volt!” – tette hozzá, és európai béreket követelt a magyar dolgozóknak. Szerinte ma már a cseh, szlovák román bérek, sőt a román egészségügyi bérek is magasabbak, mint a magyar fizetések.
A kormány Kordász László szerint „titkos alkut kötött a tőkével”, csak ez lehet magyarázat a rabszolgatörvényre. A magyarok helyett pedig a kormány „az orda lelkű profitvadászok oldalára állt,” pedig a magyarok nem ezt érdemlik.
Annak, hogy mindezt a kormány megtehette, szerinte „a mai nappal vége van.”
Azt is hozzátette ebben az országban van pénz „stadionra, kisvasútra, templomokra Mexikóban” csak éppen egészségügyre és fizetésre nem jut.
Kordás leszögezte:
„Ma Magyarországon egy furcsa autoriter kapitalizmus alakult ki, amely egyedül a dolgozók kizsigerelésére koncentrálnak […] ezért ment el több tízezer magyar, minket pedig most arra kényszerítenek, hogy dolgozzunk többet, ugyanazért a pénzért. Nem hagyjuk!”
Felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem küzdenek most meg a dolgozók jogaikért „rabszolgaként fognak élni.”
Célokként a következőket fogalmazta meg:
- Azonnali hatállyal vonják vissza a rabszolgatörvényt.
- Minimum kétszámjegyű béremelést 2019 januárjától
- Adják vissza a kafetéria megszüntetett elemeit.
Kihangsúlyozta, a szervezkedésnek tovább kell folytatnia. „A kormány elárult minket és nem áll mellénk a tőkével vívott harcunkban, ezért együtt kell visszaszereznünk a jogainkat.”
Megismételte, hogy hétfőtől folytatódnak az országos útlezárásokat, a törvényt pedig semmi szín alatt nem engedik alkalmazni.
„Ha kell, gyárról gyárra fogunk megharcolni az igazunkért, ott leszünk minden gyárkapuban és minden munkahelyen ahol be akarják vezetni ezt a fürtelmet! Együtt tudjuk elérni hogy ne legyünk rabszolgák a saját hazánkban!”
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke beszédet mond a Magyar Szakszervezeti Szövetség demonstrációján a fõvárosi Alkotmány utcában 2018. december 8-án. A tiltakozást az évi ötven nap túlmunka ellen, a tudományos kutatási szabadságáért és a tanszabadságért tartották. A demonstrációhoz számos szakszervezet és szakszervezeti szövetség csatlakozott.
MTI/Szigetváry Zsolt
Magyar kollégáik mellé állnak számos ország dolgozói érdekképviseletei. Az Alkotmány utcában felállított színpadon a felszólalók fellépése előtt a szervezők a magyar dolgozók tünetését támogató külföldi szakszervezetek szolidaritási nyilatkozatait.
Támogató levelet küldtek mások mellett a cseh, a szlovák, az orosz, a német és francia, valamint a nemzetközi és az európai szakszervezeti szövetségek. (A Német IG Metall nyilatkozatáról itt írtunk részletesebben.)
Videóüzenetet küldött Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára (képünkön), valamint Gabriele Bischoff, az Európai Szociális és Gazdasági Bizottság elnöke is. Előbbi szerint nem szabad, hogy Magyarország az olcsó munkaerő országa legyen, valójában a munkakörülmények javítása lenne az, amellyel egyrészt a befektetők bizalma is a nőne, és sok külföldre elvándorolt munkás térne vissza hazájába.
Az Audi Hungária Független Szakszervezetének egyik képviselője elmondta, fél éven keresztül minden szombaton dolgoztak ebben az évben, úgy játszanak a munkáltatók a munkaidőkerettel, hogy már most sincsen hétvégéje az embernek. Ha szerdán megszavazná a Parlament a törvényt, szerinte országos sztrájkba kellene kezdeni. Az Audi készen áll egy általános sztrájkra a gyár szintjén, de ezt mindenképp országos szintre kellene emelni.
A tüntetés közben a beszédekkel lassan elkezdődik.
Megtelt az Alkotmány utca, és a Bajcsy-Zsilinszky út felső része a Nyugati pályaudvarig is.
A tömött sorok egészen a Nagy Ignác utcáig állnak, de utánuk folyamatosan érkeznek az emberek.
Elől az Audi Független Szakszervezet és a Vasas Szövetség, de a tömeg végeláthatatlannak tetszik.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség tagjai szép számban, és igen hangosan képviseltették magukat. Az egész országból érkeztek a szakszervezettől annak ellenére, hogy jelenleg is sokan túlóráznak.
A szakszervezet egyik képviselője szerint a világnak azon a felén, ahol a munkavállalói jogok sokkal emberségesebbek, a szakszervezetek is jól működnek. A Vasas jelenleg a munkahelyeken erős, 24 ezer taggal rendelkezik, mivel ágazati szakszervezetről van szó, szeretnék, ha ágazati szinten tudnának nyomást gyakorolni.
Úgy látja, a dolgozók fel vannak háborodva, de most még szolgáltatóként tekintenek a szakszervezetekre. Ezt a képet szeretnék megfordítani, meg szeretnék értetni velük, hogy a munkavállalóknak kell felemelni a hangjukat mind a munkahelyeken, mind az utcán.
Az Alkotmány utca lassan teljes szélességében megtelik. A hangulat tudósítóink szerint óriási, a szakszervezeti dolgozók is nagyon nagy számban jelen vannak, dudákkal és más eszközökkel csinálnak hangulatot.
A vonuló tömegben Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének egyik titkára foglalta össze Gulyás Márton kérdésére , hogy miért jött el a tüntetésre.
Úgy fogalmazott, „nem vagyunk egyenlő erőviszonyban” a munkáltatókkal, szerinte „ki kell menni, mint a franciák”. Azoknak, akik nem szakszervezeti tagok, azt üzente: „Ki kell mondani, hogy a magyar emberek el vannak puhulva, mi potyautasoknak híjuk azokat, akik nem szakszervezeti tagok.”
„Ez egy vadkapitalizmus, nem adnak semmit önszántukból, ki kell állni, mert eltipornak”
Jó példának a lengyel Szolidaritást hozta fel, akik ténylegesen politizálnak, ez az igazi, hatékony érdekképviselet – tette hozzá.
Dobrovits Orsolya a szakszervezet tagja szerint a könyvtárosok és levéltárosok már amúgy is túldolgoztatottak, és hiába csak a Munka Törvénykönyvét módosították, a változtatások, a túlórák emelése be fog gyűrűzni a közalkalmazotti jogviszonyra is.
Ráadásul, ahogyan Dobrovits kiemelte, nem csupán közalkalmazottak vannak a közművelődési dolgozók között, hanem emelkedő számban magáncégek alkalmazottai is, akik már az új Munkatörvénykönyv vonatkozna.
Dobrovits egyébkétn bízik abban hogy jobb belátásra lehet bírni a döntéshozókat, de hosszabb távon egy sztrájkot kell szerinte szervezni.
Sikerült elcsípni a tömegben a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének egyik képviselőjét is, aki azt mondta, azért érezték fontosnak a tüntetésen való részvételt, mert a törvény a méltatlan az egyébként is nehéz helyzetben lévő mentődolgozókra nézve. Így is sokat dolgoznak, a munkaerőhiányt pedig nem lehet a munkaidőkeret kitolásával megoldani, ráadásul az illetményük sem éppen európai szintű.
A mentődolgozók másod-harmadállásban is dolgoznak, a túlórák emelésével ezeket a munkákat fogják el elveszíteni, a plusz fitezéssel együtt.
Szerinte hiába lesznek új kocsik, új mentőállomások, hogyha nem lesznek mentődolgozók. Jelenleg is vannak olyan mentőállomások, ahonnan nem tudnak elindulni az autók, mert nincs rájuk személyzet. Amíg anyagilag, erkölcsileg nem becsülik meg őket, nincs mieről beszélni.
A Parlament előtti tér csupán egy nemzeti színű szalaggal van körbekerítve, és a rendőrök is csupán elég szellősen állnak a környéken.
A Vígszínház előtt járnak.
Tudósítónk a tömegben észrevette Keresztes László Lórántot az LMP és Demeter Mártát, az LMP társelnökeit is.
A legkülönbözőbb csoportok vállaltak ma szolidaritást a magyar dolgozókkal:
Rajta kívül a tömegben feltűnt Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő is.
A DK szavazói akadályozták egy időre a 4-es 6-os villamos közlekedését, de jobb belátásra tértek, miután a tüntetés szervezői és a rendőrség is arra kérte őket, hagyják el a villamos síneket.
Időközben Kálmán Olga Herczeg Máriát, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Női Tagozatának elnökét kapta mikrofonvégre, aki arról beszélt, a túlóratörvény nélkül is többet vállal egy nő mind a családból, mind a társadalomból, ami így sincs elismerve. Szerint a 400 óra túlóra ilyen értelemben gyakorlatilag minden hétvégén munkát jelentene, így pedig végképp nem maradna a nőknek szabadideje, akik eleve kevesebbet keresnek a férfiaknál.
„Aki ezt megeszi ezt, az orvosi eset”- így kommentálta az érdekképviseleti vezető a kormány álláspontját, amely szerint a törvény valójában a munkavállalók érdekét védi.
Arról, hogy mire lehet jó a mai tüntetés, elmondta, reméli, hogy a kormány meglátja a dolgozók dühét.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség molinóját viszik elől, a cél az Alkotmány utca
Elmondta, az akció nagyon is észrevehetővé tette a problémát, és sok szimpátiát, sőt szaloncukrot is kaptak a közlekedőktől. Kihangsúlyozta, hogy a kormányzat és a munkáltatók ismét a dolgozók feje fölött akarják eldönteni a sorsukat a rabszolgatörvénnyel.
A 400 óra éves túlmunkakeret közel 50 nap, és szinte minden hétvége bele is eshet – mondta László. A VASASnak szerinte jelenleg is igen sok munkaügyi pere folyik a túlóraelszámolás miatt, „képzeljük el, hogy az új hároméves elszámolási kerettel mennyi lenne.”
„Fogalmuk sincsen a törvényhozóknak arról, hogy mti is csinálnak”
– tette hozzá.
Kálmán Olga a Kossuth térről jelentkezik be élőben, ahol a szakszervezeti képviselőkkel beszélget. Elsőként a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét, Kordás Lászlót kérdezte a rabszolgatörvényről. Kordás elmondta, felmérésük szerint a munkavállalók 83%-a nem kér a rabszolgatörvényből.
Úgy véli, a béreket kellene emelni, nem a túlórákat: a kormány által emlegetett „önkéntes túlmunka” egy kamu.
A túlnyomás miatt megbetegszenek az emberek, a három napon túli táppénzek száma már most növekszik, már most érezhető, hogy túlhajtják magukat a munkavállalók, az egészségügyi állapotuk még tovább romolhat, ha 6 napos munkahétre kényszerítik őket.
Szerinte a munkáltatók egy jó része is azt mondja, hogy túlzás a rabszolgatörvény, igazából ők sem tudják, ki kérte ezt a szabályozást, valószínűleg német multinacionális cégek állhatnak a háttérben.
A szakszervezetek részt vettek a kormánnyal való tárgyalásokon, Kordás szerint először engedékenynek tűnt a törvénymódosítást beterjesztő Kósa Lajosa a 400 órás túlórával kapcsolatban, a második egyeztetésen azonban már egyáltalán nem volt hajlandó kompromisszumos megoldásra.
A műsor Kossuth tér és Alkotmány utca sarkán felállított ad-hoc stúdiójában beszélgetett Kordás Lászlóval a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökével, utána pedig László Zoltán a VASAS Szakszervezeti Szövetség alelnökével beszél.
A közvetítést itt lehet élőben követni:
Az MSZP három tagja, Ujhelyi István EP-képviselő, Molnár Zsolt országgyűlési képviselő és Tóth Bertalan pártelnök jelentkezett, továbbra is sárga mellényben. Tóth Bertalan úgy fogalmazott: „Baloldali pártként, szociáldemokrata pártként kötelességünk itt lenni.
A Partizán kint tudósító közvetítői elkapták Karácsony Gergelyt, a Párbeszéd elnökét is, ő viszont már nem viselte a sárga mellényt, amelyben pár napja még az MSZP-s Tóth Bertalannal és Ujhelyi Istvánnal fotózkodott.
De élőben jelentkezett a gyülekező tömegből Szél Bernadett az LMP volt társelnöke, jelenleg független képviselő is. Ő az elmúlt napokban a szakszervezetek képviselőivel is tárgyalt arról, milyen módszerekkel érjék el a rabszolgatörvény visszavonását. Most reagált a Kossuth tér utolsó pillanatos lezárására is, azt követelte a kormánytól, ne szítsák tovább a tüzet,
”ugyanis a magyar ember nem hülye, pontosan tudjuk, hogy mit akarnak tőlünk, szét akarnak minket dolgoztatni.„
Már követhetitek Diószegi Nóra, a Mérce főszerkesztő-helyettese és Gulyás Márton, a Partizán műsorvezetője közvetítését a tüntetők gyülekezéséről és később a vonulásról is:
A mai, rabszolgatörvény elleni tüntetés gyülekezőhelyén, a Jászai Mari téren ott van már a Mérce helyszíni tudósítója, aki a tüntetés egyik főszervezőjétől megtudta, hogy a demonstrálók nem fognak bemenni a Kossuth térre.
Mint ismert, a tüntetés előestéjén járta be a sajtót hír, miszerint a tiltakozás idején zárva lesz a Kossuth tér, a rendőrség ugyanis december 5-én elrendelte, hogy a teret és az azt északi oldalról határoló utcákat, reggel 6:00 és délután 14:30 között lezárják a lengyel parlament alsóházi elnökének, Marek Kuchcinski látogatása miatt. Döntését a rendőrség azzal igazolja, hogy Kuchcinski nemzetközileg védett személy, akinek a biztonságát köteles szavatolni.
Székely Tamástól, a tüntetést hivatalosan bejelentő szakszervezeti vezetőtől úgy tudjuk, bár eredetileg a Kossuth tér volt a vonulás célállomása, a rendőrség időben tájékoztatta a szervezőket a lezárásról, így ebből nem is adódott konfliktusuk a hatósággal.
Így a vonulás végállomása az Alkotmány utca Kossuth tér felőli vége lesz, a színpadot is itt állítják fel.
A rabszolgatörvénynek nemcsak a tartalmi elemi verték ki a biztosítékot az érintetteknél, hanem azt az utat is óriási felháborodások övezték, amelynek a végén jelen állás szerint szerdán parlamenti szavazásra bocsátják majd a javaslatot. Az érdeképpviseletek már a javaslat benyújtásakor is az egyeztetést hiányolták a kormánypárt részéről, ez a helyzet pedig csak fokozódott a későbbi viták és tárgyalások során.
Mint emlékezetes, a módosítás országgyűlési vitájára alig néhány fideszes képviselő ment be – közülük is a tervezetet benyújtó Kósa Lajos hosszas laptopbámulása marad emlékezetes, miközben az ellenzéki képviselők számon kérik. Majd maga az éjszakába nyúló ülés is nagy port kavart, miután Lezsák Sándor levezető elnök egyszerűen megvonta a szót a felszólaló ellenzéki képviselőktől.
Kedd délelőtt pedig az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottsága a javaslat kisebb módosítását tárgyalta, amikor a Népszava értesülése szerint a szakszervezeti képviselők felszólalását leszavazták a bizottságban többségben lévő kormánypártiak.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség egy nappal a szombati tüntetés előtt, pénteken délután félpályás útlezárást tartott Veszprémben, az eseményről a Mérce helyszíni tudósítását ide kattintva olvashatjátok, illetve a cikkben visszanézhetitek élő videós közvetítésünket is.
A mai napon sem csak a fővárosban tiltakoznak majd a dolgozókat kizsegerlő törvénymódosítás ellen, Debrecenben is demonstrációt tartanak majd, erről várhatóan szintén élő videós közvetítést láthattok a Mérce Facebook-oldalán.
A jövő hét folyamán pedig – amennyien a kormány nem hátrál meg – Pécsen és Győrben is félpályás útlezárások várhatók.
