Mérce a járvány idején
Fontosnak tartjuk, hogy a válság percről perce közvetítése helyett a hosszú távú hatásokra és azok megoldási javaslataira koncentráljunk.

Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
Fontosnak tartjuk, hogy a válság percről perce közvetítése helyett a hosszú távú hatásokra és azok megoldási javaslataira koncentráljunk.
Úgy tűnik, nem volt elég a munkásság jogainak eddigi kormányzati nyirbálása, a tőkések többet akarnak.
Meg persze a kormány elmúlt években véghez vitt ámokfutása is…
A koronavírusjárvány – és a nyomában settenkedő szociális katasztrófa – legtöbb áldozatát a békeidőben is kilátástalan helyzetűek közül fogja szedni.
Mindenki máshogy küzd meg a jelenséggel, azonban egy biztos: ahol a gyerekek félelmei nem vihetők be a szülő-gyerek kapcsolatba, ott egyedül maradhatnak fantáziákkal.
Egy olyan világban élünk, ahol napi szinten szembesülünk nőként azzal, hogy ez a világ nem ránk van szabva.
Kedves Matolcsy úr, 10 éve kormányoznak, örülök, hogy felismerte, hogy nem a stadionok alapozzák meg az ország jövőjét, de kérem, szóljon erről valaki a főnöknek is!
A ceremóniák negyvenöt éves történetének legszebb képe – Adèle Haenel, ahogy leereszkedik a lépcsőkön, megtapsol titeket és innentől végre tudjuk, hogy hogyan működik ez a dolog, ahogy valaki lelép és azt mondja nektek: „szart”.
A nap soha nem sütött úgy a tóra, mint amikor a hótt szerelmes Hölderlin szemét vakította.
A koronavírus-járvány egyszerre kínálati és keresleti oldali sokk, ráadásul a járvány következményei felerősítenek bizonyos nemrégiben kezdődött termelési-technológiai változásokat is.