Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A járvány ürügyén kalapálnának össze a gyárosok új rabszolgatörvényt, a MASZSZ tiltakozik

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége javaslatokkal állt elő a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelésére, és a tőkések ezen érdekképviseleti szervezete funkciójának megfelelően igyekszik tippekkel ellátni a kormányt, hogyan szabhatná a munkajogi szabályozásokat még inkább a munkáltatók támogatására.

A szervezet, mely azokat képviseli, akik a bérből élők meg nem fizetett munkáján gyarapodnak, a válság ürügyén még tovább gyengítené a munkásság eleve nem túl acélos védelmét.

A társadalom tulajdonnal nem rendelkező, így kényszerűen, megélhetésük érdekében munkaerejüket áruba bocsátó tagjainak munkáját lefölöző, és ebből gyarapodó „munkaadókat és gyáriparosokat” tömörítő szövetség több pontból álló javaslatcsomaggal állt elő, hogyan képzelné el tagjai túlélését.

A pontok között szerepel, hogy örömmel vették a kormány gyors lépéseit. Ez alatt vélhetően többek között arra gondoltak, hogy a kormány a munkáltatók érdekében gyakorlatilag eltörölte a munkajogot Magyarországon, valamint több ágazat is rendkívüli támogatásban részesül, ugyanakkor további intézkedéseket tartanak szükségesnek.

A javaslatcsomag emellett elvileg a munkahelyek, kapacitások, miegymás megőrzése céljából fundamentális változtatásokat tartana fontosnak. Mint írják,

„A kialakult helyzetben egyik legfontosabb teendőnek tekintjük a foglalkoztatás lehetséges mértékű fenntartását, a munkahelyek minél nagyobb számban való megtartását, azaz a vállalkozások életben maradásának segítését. Ehhez elengedhetetlen bizonyos további munkaügyi szabályok időleges módosítása, segítve ezzel a károk enyhítése és a jövőbeni újrakezdéshez szükséges kapacitások megőrzése érdekében szükséges,rugalmas munkaadói intézkedések megtételét, helyi egyeztetések nélkül is, átmeneti jelleggel lehetővé kell tenni:

  • a munkaköri leírástól való eltérést;
  • az otthoni munkavégzés esetén a munkáltatói kártérítési felelősség felfüggesztését;
  • a csoportos létszámcsökkentési szabályok felfüggesztését;
  • a szabadságkiadás 15 napos közlési határidejének felfüggesztését;
  • a következő évekre vonatkozó fizetett szabadságok egy részének kiadását és ezek elszámolásának szabályozását;
  • a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályainak enyhítését.
  • A vállalkozások és a munkavállalók terheinek csökkentése érdekében általános járulék-elengedésszükséges azon munkavállalók esetében, akik a munkavégzési kötelezettség alól mentesülnek, de munkaviszonyban maradnak és bért kapnak.”

Ezek mellett a szervezet fontosnak tartja, hogy az állammal és az önkormányzatokkal kötött szerződéseket egyoldalúan módosíthassák a cégek határidők tekintetében, ugyanakkor megfogalmazza elvárását, miszerint az állam és az önkormányzatok szigorúan tartsák be a fizetési határidőket.

A javaslatcsomagban érdekes kitétel a fentiek fényében, hogy írói szerint el kell kerülni a gazdasági szereplők visszaéléseit, ahogy az is különösen hathat a munkajogi szabályozás átalakítására vonatkozó javaslatok után, hogy mint írják, szankcionálni kell a munkaadó-munkavállaló közötti etikátlan vagy jogszerűtlen lépéseket.

A javaslatcsomaggal kapcsolatban közleményt adott ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség, melyben élesen bírálja a tőkés érdekvédelmi szervezet munkásellenes javaslatait. A MASZSZ közleménye:

Újabb rabszolgatörvény készül?

A szakszervezetek tiltakoznak a gyáriparosok durva tervezete ellen

Döbbenten olvasták a szakszervezeteknél a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége frissen „összedobott” többpontos javaslatát, amelyet az MGYOSZ  vészhelyzetre hivatkozva a gazdasági válság kezelésére nyújtott be a kormánynak. A tervezet első olvasatra nem más, mint rabszolgatörvény a négyzeten – közölte felháborodva a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ elnöke szerint teljesen egyértelmű, hogy a gyáriparosok a munkavállalók kárára kezdenek alkudozni, őket kizsigerelve akarnak kimászni a járvány okozta gazdasági gödörből. E véleményhez a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is csatlakozott. A két szövetség azonnali egyeztetést követel.

Általános felháborodással fogadták a MASZSZ-hoz tartozó szakszervezetek – is – az MGYOSZ által összeállított, állítólag csak a vészhelyzet idejére vonatkozó válságkezelő csomagot, amelynek előkészületeiről még csak nem is hallottak a szakszervezetek, így aztán természetesen el sem mondhatták a véleményüket a tervezetről. Ez a többpontos mentőcsomag ugyanis pillanatnyilag nem más, mint a munkavállalók tökéletes kizsigerelésére alkalmas terv – közölte Kordás László. A MASZSZ elnöke leszögezte: az MGYOSZ megalkotta a rabszolgatörvény 2.0-ás változatát, amellyel az eddiginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozná a dolgozókat. A munkavállalói képviselet értetlenül áll egyebek között a javaslatnak a szabadságra vonatkozó pontja előtt, miszerint a gyáriparosok javaslatára enyhítenék „a következő évekre vonatkozó fizetett szabadságok egy részének kiadását és ezek elszámolásának szabályozását, valamint a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályai”. Hogy mindenki értse: ez első olvasatra azt jelenti, hogy ha a gyártulajdonos munkáltatónak az érdekei úgy kívánják, akkor a dolgozók akár évekig nem mehetnek szabadságra – magyarázza Kordás. Az elnök szerint ez a pont egyébként erősen ellentmond a vészhelyzeti intézkedésnek – és magának a tervezet készítőjének is -, hiszen az ötletgazda maga írja, hogy a következő évekre vonatkozik.

Ez a javaslat azonban több sebből vérzik – véli Kordás, aki példaként említi a csoportos létszámleépítésnek a felfüggesztésére vonatkozó pontot is. Ez ugyanis azt jelenti, hogy minden bejelentési kötelezettség – és annak következményei nélkül – bármennyi embert, bármikor utcára lehet tenni. Az MGYOSZ javaslata a túlmunka, a pihenőidő és a rugalmasabb munkaidőre is kiterjed, ami – a MASZSZ olvasatában – végtelenül veszélyes, hiszen korlátlan beleszólást sugall. A szövetségnél azt sem értik pontosan, hogyan kell érteni a javaslatcsomagban olvasható munkaköri leírástól való eltérést. Félő – mondja Kordás -, hogy ez is a munkavállalók kárára fog megtörténni csakúgy, mint a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályainak tervbe vett enyhítése.

Az elnök szerint ez a tervezet több pontban is sértheti az uniós jogokat. A MASZSZ és a SZEF is egyetért azzal, hogy meg kell menteni a munkahelyeket, ám annak nem a munkajogi szabályok durva módosítása a módja. A mintegy 130 ezer munkavállalót képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség és a csaknem 60 ezer közszolgálati munkavállalót képviselő SZEF határozottan tiltakozik a tervezet bevezetése ellen, s azonnali egyeztetést kezdeményez a munkáltatókkal és a kormánnyal.

Gazdasági válság időszakában a tőke profitabilitása csökken – többek között ezt jelenti egy gazdasági válság – és ahogy a kapitalizmus történetéből már megszokhattuk, a tulajdonosi osztály a veszteségeket a munkásságra kívánja hárítani saját túlélése érdekében.

A munkásra ugyanis addig van szüksége a tőkének, míg munkaerejének kizsákmányolása útján profitot tud termelni. Így prosperáló időszakban a munkást alkalmazza a tőke, és az elvégzett munkáért cserébe bizonyos összeget fizet a munkásnak, azonban válságos időszakban, mikor egy termékre csökken a kereslet, a munkás által megtermelt áru nem adható el olyan áron a piacon, amely mellett a tőkés számára megérné a munkást alkalmazni.

Mindazonáltal az MGYOSZ javaslatai más tőkés országok intézkedéseivel sincsenek összhangban, hisz míg Európában több helyen – például a régióban Romániában és Csehországban is – az állam a munkások bérének egy részét biztosítja, így támogatja a cégeket a válság átvészelésében.

Ezzel szemben az MGYOSZ jelen válság költségeit is még inkább a munkásságra hárítaná a szabályozások fellazításával, így a bérből élőket teljes mértékben kiszolgáltatná a tulajdonosi osztálynak, a cégek részvényeseinek, befektetői csoportoknak.

Ugyanakkor azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy míg a termelőeszközök magántulajdonban vannak, csupán a kizsákmányolás mértéke változik attól függően, hogy prosperáló vagy válságos időszakot nézünk.

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt