A migráns létrejötte a neoliberalizmus nagy menetelésének kezdetével esik egybe. Melegh Attila szociológus könyve, amely a migráció és Kelet-Európa vonatkozásait taglalja, elmagyarázza számunkra, hogy a migráns hogyan válhatik a népességgyarapodás eszközévé, a piaci kalkuláció puszta tárgyává. Elolvastuk a könyvet.
Interjú Mommertz Fannyval – részlet a Mérce Lila hírleveléből.
A rendszerkritika szó nagyon sok mindent jelenthet, attól függően, hogy ki mit ért „a rendszer” alatt. A „rendszerkritikusok” is nagyon sokfélék lehetnek.
Már jóval a világjárvány előtt a magányosság egyre növekvő válságát éltük át. A probléma nem a közösségi média, a popkultúra vagy a nagyvárosi élet – hanem a kapitalizmus.
Az elnyomó osztályok már nem tudnak a régi módszerekkel uralkodni, de az elnyomottak még nem képesek e viszonyokon döntően változtatni.
Meglehetősen. A Chuang kollektíva elmagyarázza, miért.
Ha élne, Lenin a saját „projektjének” újragondolásával kezdené – az új történelmi feltételeknek megfelelően. Tudná, hogy a szocializmus nem mögöttünk van, hanem előttünk.
Nem érdemes abban bíznunk, hogy a Kína pártvezetését alkotó befolyásos tőkések titokban még mindig kommunisták lennének.
Milyen lesz az a korszak, amely a turbókapitalizmus, a neoliberális globalizáció és a populizmus évtizedei után következik – amelyben meg kell találnunk az irányt a magunk számára?
A Fidesz nem a családokat, hanem az általa elképzelt családképet védi, ami nem független a rezsim gazdasági és politikai érdekeitől.
