Marxizmus osztályharc nélkül? Avagy lehet-e rekonstruálni egyáltalán a munkásmozgalmat?
Minél távolabb kerülünk a XIX. századtól, annál kevésbé egyértelmű, miképp lehetne újra gyakorlatba ültetni a marxista elméletet.

Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
Minél távolabb kerülünk a XIX. századtól, annál kevésbé egyértelmű, miképp lehetne újra gyakorlatba ültetni a marxista elméletet.
Az elmúlt év történései példa nélküliek, ma sem a (fél)perifériák valóságáról, sem a „moccanatlan” Kelet-Európáról nem gondolkodhatunk úgy, mint annak előtte. Jegyzet Szerbia egy évéről.
Ég a világ, ég Európa, és sokan újabb benzineskannákkal rohangálnak ahelyett, hogy megpróbálnánk megérteni, miért kiáltanak néhányan a tűz közepén.
Ádám Zoltán Kertész Imre és Krasznahorkai László egyként vállalhatatlan, de különböző súlyú mondatairól ír, valamint arról, hogy a perifériák sártengerébe süppedt, bizonytalanul tántorgó, magukra maradt hősöknek is létezik „megváltás”.
A népirtás anyagi, technikai és diplomáciai feltételeit biztosító állam elnöke közvetít a népirtó állam és a népirtást elszenvedők között.
Vajon jár-e megbocsátás Varga Juditnak? Vajon egymásnak feszülnek-e az exek? Nem ezek a fő kérdések.
Az USA bekeményít Dél-Amerikában, ezzel pedig az évtizedekkel ezelőtti, kemény CIA-beavatkozások politikája térhet vissza az amerikai kontinensre. A baj csupán az, hogy Venezuela Moszkvát hívhatja segítségül.
Orbánék partnere az egyik legnagyobb és gömböc módjára növekedő európai fegyverkonszern. Ez azért mégis árnyalja a békepártiság imidzsét.
Az izraeli szélsőjobb és a Hamasz őrülete egymást feltételezik, és legitimálják.
A fasizmus mint történelmi jelenség folytonosságot mutat a nyugati kultúrával.