Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
A hideg időjárással szemben sérülékeny csoportokon nem az instapolitizálás, hanem a rendszerszintű megoldások segíthetnek.
Beneš dekrétumai és utóéletük még nyolcvan évvel később is mutatják, az etnikai megkülönböztetés az új rendbe mélyen bele volt kódolva. Most ismét „érdekszférákról” értekeznek a nagyhatalmak.
Rövid esszé a magárahagyás társadalmáról.
A Krasznahorkai László díja kapcsán érdemes egyet s mást tisztázni, hogy ellent tudjunk állni bizonyos hamisságoknak.
A 2025. április 3-i kiállás mérete ellenére volt jelentős.
A reggel józanító hűvösében oszlik az álom. Ami az álomban bizonyosságnak, szükségszerűségnek tűnt, most megragadhatatlan, felfoghatatlan, ködös, távoli. Visszahull az éjjeli homályba, nem vetül rá fény, nem ragadja meg az értelem, nem válik gondolattá. Mi volt az, amit akartam?
A szociális munkások ellehetetlenítése a rendszer cinikus állásfoglalása. De mást is üzen nekünk 2026-ra.
Az elmúlt évek technológiai-oligarchikus, illetve politikai és katonai változásai viszont mélyen átszövik életünket.
Évtizedekre meghatározó lehet.
Rettenetesen nehéz lezárni azt a háborút, amelyik ritkán látható brutalitással zajlik tőlünk 1700 kilométer távolságra.
