Szökés az életből A homo politicus (persona, 2.) – György Péter (1954–2025)
György Péter a rendszerváltó értelmiség azon kevés tagjainak egyike volt, aki utóbb élesen bírálta a rendszerváltás nem szándékolt társadalmi és kulturális következményeit.

Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
György Péter a rendszerváltó értelmiség azon kevés tagjainak egyike volt, aki utóbb élesen bírálta a rendszerváltás nem szándékolt társadalmi és kulturális következményeit.
A haladás gondolata túlságosan is hézagmentesen illeszkedik a kapitalizmusba. Új könyvében Slavoj Žižek filozófus a haladás ellen beszél. Elolvastuk az esszégyűjteményét. Recenzió!
Kínál-e megoldást a kormány a roma és nem roma, mélyszegénységben élő gyerekek helyzetére?
Valóban forradalmasította a Babygirl, hogy hogyan képzeljük el a nők szexuális fantáziáit?
Jean-Paul Sartre 120 éve született és 45 éve hunyt el. Filozófus sztár volt, az „utolsó nagy”, akit mégis sokan becsültek le. Ugyanakkor kevesen veszik a fáradságot, hogy elmondják, milyen kérdések fejtegetése miatt megkerülhetetlen ma is. Elköteleződni: Sartre mellett?!
Az argentin uralkodó osztály ünnepel, a munkásosztály sötét kilátások elé néz.
Melyek azok a történelmi, társadalmi és gazdasági kontextusokat, amelyek hatására ezek a rendszerek kialakultak?
Az amerikai egyéves mentesség egy időre megtámasztja ugyan Orbán energiapolitikáját, de mélyíti az ország alapproblémáját.
A termelőeszközök társadalmasítását, a társadalom nevében és számára való kisajátítását azok a tömegek hajthatják végre, amelyek ebben érdekeltek – ezért a fehérbőrű munkás éppúgy rászorul a feketebőrűre, ahogy a feketebőrű a fehérbőrűre, a férfi a nőre éppúgy, mint a nő a férfira. A Péntek Esti Kísértetjárás rövid vitaindítója az identitáspolitika kapcsán.
„Krasznahorkai László prózáját nem olvasni nehéz, mert Krasznahorkai prózáját olvasni gyönyörűség, hanem szórakozni nehéz rajta.” Hogyan vonják be az író könyvei olvasóit, s mikor fordítanak nekünk hátat?