Sokkhatást váltott ki Weiler Vilmos tényfeltáró cikke hétfőn a Telexen a gödi Samsungban tapasztalható, elképesztő nehézfém-mérgezéssel kapcsolatban. Apró részleteket már a kormány, és közelebbről Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter felelősségét megállapító új információk előtt is lehetett tudni, a helyiek 2018 óta ellenzik a gyár folyamatos bővülését, sőt követelik annak bezárását, többek közt épp a gyárban történő szabálytalanságokra hivatkozva. Arról viszont kevés szó esett, hogy a gyárban a legsúlyosabb, rákkeltő mérgezésnek kitettek jelentős része vendégmunkás, akiket eddig senkinek sem sikerült elérnie és megszerveznie. Újságíró-aktivistával és szakszervezetissel is beszéltünk a lesújtó gödi helyzetről.

Nagy felháborodást keltett hétfőn a Telex tényfeltáró anyaga, mely szerint a kormány nem csupán tudott a gödi Samsung SDI dolgozóit érő, a hivatalos határérték akár 500-szorosát meghaladó mérgezésről, de végül úgy döntött, ennek ellenére sem záratja be az akkumulátorgyárat a dél-koreai céggel.

A cikk állítása szerint „a cég 2023 márciusában maga szólt a munkavédelmi hatóságnak egy rendkívül súlyos, a határértéket több mint kétszázszorosan meghaladó mérgezésről. Az Alkotmányvédelmi Hivatal titkos adatgyűjtése szerint azonban a Samsung belső és a hatóságokkal nem megosztott mérései szerint ezeknél is sokkal súlyosabb mérgezések történtek a gyárban. A jelentés szerint ezeknek a méréseknek az adatait a Samsung nem osztotta meg az őt ellenőrző munkavédelmi hatósággal.” Ezen belső mérések a cikk szerint egyenesen a határérték 510-szeres átlépéséről szóltak.

A lap azt is közölte kiszivárogtatott kormányzati és samsungos dokumentumok alapján, hogy „a 2023 tavaszi kormányülésen a kérdés az volt, hogy az eljárás végén a kormányhivatal felfüggessze-e a gyár működését, vagy engedjék tovább működni.” A cikk állításai szerint végül tehát kormányzati nyomásra nem függesztették fel a határértéket több százszorosan meghaladó, súlyosan rákkeltő nehézfémek jelenléte ellenére sem a működést.

A cikk szerint: „a mixing területen nikkelből, kobaltból és mangánból is messze a határértéket meghaladó mennyiség volt a levegőben. A három anyagból készült nikkel–kobalt–mangán por a Samsung biztonsági jelentése szerint mérgező anyag, amely kiszóródása esetén akár halálos hatásokkal bírhat.”

Sőt, a kormányzaton belül Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetéséért felelős miniszter a cikk szerint 2023 során kabinetüléseken is felvetette, a gyárat be kellene zárni a szennyezés nyilvánosságra kerülése előtt, mert az túl nagy veszélyt jelent a kormánypártok támogatottságára nézve a 2024-es EP- és önkormányzati választások előtt. Ezt viszont az állítások szerint a kormányon belül az akkuipari vállalatokat Magyarországra csalogató Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter ellenezte a cikk szerint.

Rogán a Telex cikke szerint a gyárbezárást azután vetette föl, hogy: „Orbán Viktor szűk köréhez már 2022-ben eljutottak olyan értesülések, amelyek szerint a Samsung nem oszt meg minden adatot a hatóságokkal a gyárban tapasztalható mérgezésekről, és nem tesz semmit azok felszámolásáért. A 2022 tavasza óta Rogán Antal felügyelete alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatal ezért titkos adatgyűjtést indított a céggel szemben. A feladat az volt, hogy kiderítsék, valójában milyen szintű mérgezésnek teszi ki a dolgozóit a cég, tesz-e ezek ellen valódi lépéseket, és őszintén kommunikál-e ezekről a hatósággal és a kormánnyal.”

Az állítólagos titkosszolgálati akció azután végül kiderítette, nem így történt, a Samsung belső adatai jelentősen eltértek mindattól, amit a Pest Vármegyei Kormányhivatallal közöltek.

2023 augusztusában, éppen a kérdéses időszakban nyilatkozott a Mércének  a gyár egyik volt munkatársa, aki a nehézfémek jelenlétét és nem biztonságos kezelését szintén megerősítette. Névtelenséget kérő interjúalanyunk a Samsung gödi üzemének vegyészeti laborjában volt technikus.

„Már az első héten eldöntötte, hogy nem szeretne sokáig dolgozni újdonsült munkahelyén. Végül két évig maradt a cégnél – éppen annyi ideig, amennyit a Samsung elmondása szerint informálisan javasolt a munkavállalóinak. Azért döntött úgy, hogy nem szeretne ennél tovább maradni, mert hamar belátta, hogy maradandó egészségkárosodást is szenvedhet. A vegyészeti laborban gyakran kellett dolgoznia NMP és fémpor keverékével, amelyet „egy üres és nyitott vödörben” tároltak.”

A Telex részletesen beszámolt az úgynevezett BEM (Biológiai Expozíciós Mutatók) vizsgálat körüli problémákról is. Ezek során vizeletmintákból és más orvosi mintavételek segítségével mérik a dolgozók méreganyagoknak való kitettségét. Ezekről interjúalanyunk is érzékletesen számolt be korábban:

„Az eredményt akkor adták oda, hogy ha ők úgy gondolták, hogy odaadják. Egyébként, ha fölhívtad azt a céget, aki konkrétan elvégezte ezt a vizsgálatot, mert mondjuk négy hónapja, öt hónapja vagy fél éve nincs eredményed, akkor közölték veled a telefon túloldaláról, hogy nem adhatják át. Megvan az eredmény, de nem adhatják át. Amikor eljöttem, volt olyan kolléga, aki már fél éve nem kapta meg ezt az eredményét. […] Volt olyan, hogy odaadták, aztán közölték, hogy hú, hallod, ez rossz, és akkor kaptál egy újat, teljesen más eredménnyel. Esetenként egy magas eredményt kevesebbre módosítottak, hogy mondjuk tovább dolgozhasson az illető abban a munkakörben. […] Nagyon sok embert kivettek, majd visszaraktak. Fél év múlva derült ki, hogy „jaj, amúgy jó lett a mérésed, akkor visszarakunk”.

De a szennyezés kirívó mértékéről kikerült adatok azt is valószínűsítik, hogy annak a rossz szellőzőberendezések miatt nem csupán a gyár dolgozóira, hanem közvetlen környezetére és Göd településre is volt hatása. Bodnár Zsuzsa, a Göd-Ért egyesület tagja és az Átlátszó riportere emlékeztetett arra is, ugyancsak a Telex és az Átlátszó már 2021 óta tárt fel környezetszennyezésre utaló nyomokat. Korábban már az is kiderült, a 2017 óta működő akkumulátorgyárból „éveken át olyan mennyiségű fekete por távozott az épületből, hogy az elfeketítette az épület tetejét.” Ráadásul az is kiderült a cikkből, a fekete foltok a tetőn éppen a gyárnak abban a szekciójában jelentek meg, ahol „a nikkel-kobalt-mangán (NCM) és a nikkel-kobalt-alumínium (NCA) porok felhasználásával folyik elektródagyártás.” Ebben az ügyben a Pest megyei kormányhivatal úgy nyilatkozott, vizsgálataik szerint „csak grafitpor okozott fekete elszíneződést”. A Greenpeace egyik talajvizsgálata ugyanebben az időszakban már talált nikkelt a gyár környékén. A helyi kutakban is találtak magzatkárosítóként besorolt NMP (N-metil-pirrolidon) vegyületet, még 2022 folyamán.

„Van egy olyan rossz érzésünk, hogy nem akartak most ezzel foglalkozni”

Bodnár Zsuzsa a Mércének elmondta, úgy véli, a Telex legújabb információi nyomán ismét nagyon részletes talaj- és levegővizsgálatokat kellene lefolytatni a szennyezés megállapítása érdekében, hiszen az világos, milyen súlyos hatással lehetetett mindez a gyár dolgozóira, de az még mindig nem teljesen tiszta, milyen egészségügyi kockázatot és környezeti terhelést jelent ez Gödre és lakosságára nézve. Ugyanis azt már a gyár környezeti hatásai és esetleges ipari balesetek miatt aggódó gödi lakosok is évek óta hangoztatják, nem bíznak abban, hogy a gyár valóban teljesen zárt rendszerben, szuperbiztonságosan működik, és nem veszélyezteti a lakosság egészségét – ahogy azt a Samsung és a gyár biztonsági jelentéseit készítő cég képviselői minden alkalommal hangoztatták a közmeghallgatásokon –, ha a gyáron falai közt rendszeresen megszegik a szabályokat.

Az mindenesetre megjegyzendő Bodnár szerint, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság az Átlátszó által a Pest Vármegyei Kormányhivatal ellen indított közadatigénylési pert, melynek tárgyalása éppen február 11-én lett volna esedékes, hirtelen „objektív okokra” hivatkozva február 25-ére elnapolta – éppen azon a héten, amikor a jelentős botrányt okozó cikk napvilágot látott.

„Van egy olyan rossz érzésünk, hogy nem akartak most ezzel foglalkozni” – szögezte le Bodnár.

Szakszervezet: kölcsönzött vendégmunkásokkal nehéz szervezkedni

Ami miatt a most felszínre kerülő, a korábbiaknál súlyosabb munkahelyi mérgezésekről belülről, dolgozói forrásból nagyon nehéz információt szerezni, az a tény, hogy az érintett területeken a Samsung SDI elsősorban kölcsönzött külföldi munkásokat alkalmaz.

A kölcsönzött munkaerő papíron nem is a cégnek, hanem a munkaerő-kölcsönzőnek dolgozik, és így a szervezkedési jogait sem gyakorolhatja ugyanúgy, mint a céggel szerződésben álló munkatársak. A hatályos jogszabályok szerint a magyarországi szakszervezetek az ő esetükben legfeljebb a tájékoztatásukban vehetnek részt, de ettől még ezeknek a munkásoknak a tagság nem biztosít úgy jogokat, ahogyan a rendes alkalmazottak esetén.

A Mérce kérdésére Székely Tamás, a Samsung dolgozóinak megszervezését évek óta célként kitűző Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke úgy nyilatkozott, a szervezet ezeket a súlyos problémákat már évek óta jelzi közleményeiben, és megerősítette, a gyár 2023-as bezárása a szennyezés miatt a helyzeten jelentősen javított volna. Elmondta azt is, a Samsung mindig is megakadályozta a VDSZ Gödön tervezett szakszervezeti alapszervezet-alapítását, holott például az SK On magyarországi gyáraiban már jelen vannak.

A szakszervezeti vezetőt megdöbbentette, amit hétfőn olvasott: „kiderült, hogy a Samsungot lényegében megfigyelték [a hazai titkosszolgálatok], és az a kép alakul ki, legalábbis az olvasóban, hogy nagyon-nagyon komoly munka ment el a arra, hogy eltitkolják, mi megy itt, és hogy ez fű alatt maradjon.”

Olyan, hiteles beszámolókat szerezni dolgozóktól viszont, akik igazolni tudják a bent uralkodó körülményeket, véleménye szerint rendkívül nehéz.

Székely Tamás elsősorban a Samsung radikális, szakszervezet-ellenes hadjáratával indokolta, miért nem ők léptek először ebben a súlyos ügyben.

„A VDSZ folyamatosan erről beszélt, de ez sajnálatos módon kétirányú, mert mi csak akkor tudunk ilyen esetben bármit is csinálni szakszervezetként, hogyha ott van olyan kolléga, aki fölvállalja. Évek óta azon dolgozunk, hogy a Samsungnál szakszervezet jöjjön létre, de ez ellen mindent megtesz a Samsung, nehogy ezeket a dolgokat a szakszervezet tárja a nyilvánosság elé.”

A multinacionális vállalat és a neki felettébb kedvező jogszabályi környezet együtt pedig olyan ellenséges hangulatot teremt minden hasonló gyári botrány körül, amelyben a nyilvánosság elérése különösen nehezített munka a szakszervezetek, civil szervezetek, vagy egyszerű dolgozók számára:

„Képzelje el azt a szituációt, hogy Kovács Ödön nyilatkozik mondjuk nekünk, mi fölkaroljuk, és ez a Mércében megjelenik, hogy Kovács Ödön ezt és ezt állítja. Ez a Kovács Ödön többet Magyarországon munkát nem talál”

– érzékeltette Székely egy példával a helyzetet. Kiemelte, a VDSZ „az állítások bizonyítása céljából felajánlotta” az anonim megszólalás lehetőségét is teljes forrásvédelem mellett, viszont ezt egy dolgozó sem kívánta igénybe venni.

Felmerülhet, hogy a sajtó értesítésén és közlemények megjelentetésén túl a szakszervezetben a dolgozókkal való kapcsolatfelvétel más módjai lehetségesek-e, Székely szerint azonban ezt a kölcsönzött, külföldi munkások alkalmazása jelentősen megnehezíti.

Különleges helyzet, hogy a Samsung dolgozóinak 60 százaléka tudomása szerint „még magyarul sem beszél”. 

Arra a kérdésre, hogy ha világos volt, hogy a gyárban súlyos, akár életveszélyes szennyezés áll fenn, próbálkoztak-e bármilyen módon ezzel kapcsolatban felvilágosító tevékenységet végezni a munkavállalók körében, Székely úgy válaszolt,

„igazából nem voltak ilyen próbálkozások, de véleményem szerint nem vezetne sikerre, ha ilyen felhívásokat próbálna meg bármilyen szervezet intézni.”

A sikertelenség oka szerinte az, hogy „ezek a munkavállalók [ti. a kölcsönzős vendégmunkások – TCsT] sajnálatos módon az egészségüket feláldozva is hajlandóak pénzt keresni azért, hogy haza tudják küldeni, és ezt a Samsung rettentő galád módon ki is használja.”

Úgy tűnik, a szakszervezeteknek időközben mégis új lökést adott a gödi dolgozók ügye. Beszélgetésünket követően a Magyar Szakszervezeti Szövetség Facebook-oldalán bejelentették: a MASZSZ és két legnagyobb ipari tagszervezete, a Vasas és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete közösen létrehoz egy kétnyelvű online segélyvonalat, amit a gödi Samsung jelenlegi és volt dolgozói vehetnek igénybe. Kérdéseikre munkajogi és munkavédelmi szakértők 24 órán belül igyekeznek válaszolni.

A MASZSZ egy nyílt levelet is közzétett, melyhez aláírásokat gyűjt.

„A profit soha nem írhatja felül az élethez való jogot! Méltánytalan és mélyen igazságtalan, hogy a Samsung SDI rekordbevételeiért a gyártósorok mellett dolgozó munkások az egészségükkel fizetnek. Ez a visszaélés az egész ipari szektor becsületét és biztonságát ássa alá. Nem nézhetjük tétlenül, hogy a tőke ereje mögé bújva a cégvezetés kockára tegye családok jövőjét. A biztonságos munka nem kiváltság, hanem alapvető jog” – írják.

A szakszervezeti szövetség követeli, hogy a Samsung SDI tájékoztassa írásban minden egyes dolgozóját a segélyvonalról, valamint, hogy a cég vezetősége tegye lehetővé a szakszervezeti képviselők számára a gyár területére való belépést, hogy személyesen tájékoztathassák a dolgozókat a jogaikról. Követeléseiket az addig összegyűlt aláírásokkal együtt február 19-én, 14:30-kor személyesen adják át a Samsung vezetésének. „Február 19-én kiderül, hogy a Samsung SDI a felelős párbeszédet választja, vagy továbbra is szembe megy a magyar dolgozókkal” – írják.