Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„A hatóság hazudott, vagy önök hazudnak?” – a gödiek még mindig nem tudhatják, hogy került veszélyes anyag a talajvízükbe

Az elmúlt hetekben bejárta a magyar, sőt még a dél-koreai sajtót is, hogy civilek bevizsgáltatták három gödi – ivásra nem alkalmas – lakossági kút vizét, melyekben az akkumulátorgyártáshoz használt lítiumot és egy NMP nevű oldószert találtak, amely bőr-, szem- és légúti irritációt, valamint magzatkárosítást is okozhat. Érthető módon mindenkiben erős gyanú ébredt, hogy a bemért kutaktól 800-1000 méterre található Samsung akkumulátorgyárából származhat a szennyezés.

A helyi civilek épp azért kezdeményezték a vizsgálatot, mert a hatóság 10 évre titkosította az iparterületen található monitoring kutak mérési eredményeit, miközben a lakosság aggódik a talaj- és rétegvizek, valamint a város kiemelkedő értékét jelentő Duna épségéért – és nem utolsó sorban saját egészségéért is. Bár a helyzethez képest több megnyugtató információt hallhattak a gödiek május 17-én az önkormányzat által rendezett lakossági fórumon a nagy ijedelmet keltő kútszennyezés kapcsán, mégis láthatóan aggodalommal távoztak az eseményről, tartva attól, hogy valójában senki sem képviseli őket, ráadásul olyan veszélyes anyagok is a gödi talajvízbe kerülhetnek, amelyeknek jelenlétét senki sem vizsgálja.

Az eseményre hivatalos volt Tuzson Bence fideszes országgyűlési képviselő, a Katasztrófavédelem, a Samsung, az illetékes vízmű szolgáltató és a kutak vizét független akkreditált laborral vizsgáltató Göd-ÉRT Egyesület. Bár fontos lett volna, sem Tuzson, sem a Katasztrófavédelem nem vett részt a fórumon, amiben az is közrejátszhatott, hogy azt csak két nappal korábban hirdette meg az önkormányzat – de az is tény, hogy a képviselő az elmúlt évek alatt egyetlen olyan fórumon sem vett részt, ahol meghallgathatta volna az általa elvileg képviselt gödiek problémáit az akkumulátorgyár kapcsán.

Mint az a lakossági fórumon is érezhető volt, a közbizalom nem igazán nő a Samsung irányában, a cég vezetése ugyanis évek óta ismétli, hogy megfelelően fogja tájékoztatni a gödieket a tervezett bővítésekről, a több ezer tonna veszélyes anyaggal dolgozó gyár pedig a legmodernebb technológiáknak köszönhetően szuperbiztonságos. Ehhez képest továbbra is mindent utólag tud meg a lakosság, a céget pedig többször is megbüntette a hatóság engedély nélküli működés miatt, ami érthető módon nem növeli a gyár környékén élők biztonságérzetét.

Állandó feszültségforrás továbbá, hogy a Samsung azt is ígérte, dolgozik a gyár több száz család nyugalmát zavaró zúgó zajának csökkentésén, a helyiek azonban ebből nem éreznek semmit. Ebbe az egyébként sem túl derűs közhangulatba érkezett meg tehát a veszélyes anyagot ugyan nagyon kis mértékben, de mégis kimutató mérési eredmény, tovább növelve a gödiek bizalmatlanságát.

Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT Egyesület elnöke a fórumon felvezetésként elmondta, szerintük a gyárral kapcsolatos minden eddigi tapasztalat azt erősíti, amit már két éve hangsúlyoznak: állandó monitoringra lenne szükség kibocsátásainak mérésére, és újra kellene indítani azt a környezetvédelmi eljárást, ami azzal a megállapítással zárult még 2016-ban, hogy nincs szükség sem előzetes hatástanulmányra, sem környezetvédelmi engedélyre az azóta több ezer tonna veszélyes anyaggal dolgozó, gigantikusra növő gyárnak.

Nem lehetne a talajvízben, mégis ott van

Hogy a helyiek pontos információkat szerezhessenek az NMP-ről, az önkormányzat felkérésére Gariscsák Erzsébet vegyészmérnök szólt néhány szót. A szakember arról beszélt, az NMP nem fordulhat elő a természetben, így biztosra vehető, hogy az akkumulátorgyártásban is használt oldószer valahonnan belekerült a gödi talajvízbe. Nem túl bizalomkeltő, hogy míg a levegőbe való kibocsátás mennyiségét törvényileg szabályozzák, talajvíz esetén nem létezik az anyagra vonatkozó környezetvédelmi határérték, mivel az ipar csak nemrég használja.

Jó hír viszont, hogy vízben és levegőben is viszonylag gyorsan, 100 százalékban lebomló anyagról van szó, amely nem halmozódik fel a növényekben, a zöldséget, gyümölcsöt viszont érdemes megmosni, amennyiben kívülről érintkezett a kútvízzel.

Véleménye szerint ennél több teendője nincs a lakosságnak, ijedelemre pedig nincs ok, amíg ennyire alacsony, épp a kimutathatóság határa fölött van NMP a talajvízben (viszonyításképp ez a szakember szerint azt jelenti, mintha kevesebb mint fél deciliter NMP kerülne egy 50 méteres úszómedence vizébe). Azonban bármilyen kis mértékű is a szennyezés, a mérnök szerint aggályos, hogy a talajvízbe került az anyagból, ezért meg kell gátolni, hogy ez újra előforduljon, illetve, hogy esetleg sokkal nagyobb egészségügyi kockázatot jelentő anyagok is a talajvízbe kerüljenek.

A Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) képviselői is nyugtatni igyekeztek a gödieket:

a gödi ivóvizet biztosító kutak teljesen más rétegből táplálkoznak, mint azok a lakossági kutak, amelyekből kimutatták a szóban forgó két anyagot, és területileg is kívül esnek az ivóvízbázis utánpótlódási területén. Azt is leszögezték: a vízmű a jogszabályoknak megfelelően folyamatosan ellenőrzi az ivóvíz minőségét, lítiumot és NMP-t ugyanakkor nem kell vizsgálniuk, tehát ennek a koncentrációját nem ismerik. Mint elmondták, a szennyezési ügy kirobbanása után levélben kérte a budapesti kormányhivatal a DMRV-t, hogy „a helyzet kontrollálásában működjenek együtt”, azaz végezzenek méréseket lítiumra és NMP-re is az ivóvízben, aminek természetesen eleget fognak tenni.

Frankovits György, a gyár környezeti és munkavédelmi vezetője arról beszélt: az NMP a gyárba közúton érkezik, innentől kezdve pedig teljesen zárt rendszerben kezelik a gyártás során – elmondása szerint gyakorlatilag nincs mód arra, hogy bekerüljön a talajvízbe.

Ez láthatóan többeket nem egészen győzött meg a teremben.

„675 ezer forintos büntetést kaptak ipari korom és NMP-határérték túllépés miatt, toxikus, rákot okozó anyagokból több száz tonnát tároltak és használtak engedély nélkül, egymillió forintos bírságot kaptak mérgező iszap kifolyásáért a szennyvízkezelőben. Konkrét anyagokat neveztünk meg, és konkrét bírságokat soroltunk fel. Ugye nem várják el egy civil egyesülettől, hogy az utcán kalapozzunk arra pénzt, hogy még több anyagot bevizsgáltassunk? Erőnk megfeszítésével ezt a két anyagot mutattuk ki, és senki sem mondta, hogy az NMP-nél meg kell állni. Addig, amíg a monitoring adatokat nem teszik közzé, hiába beszélnek arról, hogy milyen zárt a rendszer, miközben folyamatosan kapják a bírságokat a kifolyásokért és a szabálytalanságokért. Nem tudunk így megnyugodni”

– mondta Bodnár Zsuzsa.

Frankovits válaszul elmondta: miközben sokszor felmerül, hogy a hatóság nem ellenőrzi elég szigorúan a gyárat, szerinte épp ellenkezőleg, amit a felsorolt esetek is bizonyítanak, amelyek következtében környezeti szennyezés egyébként nem történt.

Más kérdés persze, hogy mindezekről mennyire kommunikál transzparensen mind a hatóság, mind a gyár:

minden bizonnyal nyugodtabb lenne a hangulat, ha a bírságokról nem külön adatigényléssel szerezhetne tudomást a lakosság, és a gyár is kommunikálna arról, pontosan mi történt.

Frankovits hozzátette: ahogy tudomást szereztek a gödi kutakban észlelt NMP-ről, azonnal intézkedtek, méréseket végeztek, azonban ők csak sokkal nagyobb mennyiségtől képesek kiszűrni azt, így nem észleltek semmit, kis mennyiségben pedig az országban egyedül a Göd-ÉRT által felkért labor képes kimutatni az oldószert. „Természetesen itt nem állunk meg, keresünk olyan cégeket, amelyek hasonló pontossággal ki tudják mutatni, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy együttműködjünk mindenkivel” – ígérte a Samsung szakembere.

„Ha egy veszélyes anyag megjelenik a talajvízben, és a Samsung nem tud rámutatni egy dátumra, nem tud rámutatni egy pontra, hogy ekkor és itt történt a kibocsátás ilyen mértékben, akkor a rendszerük megkérdőjelezhető. Akkor onnantól kezdve bármit mondanak önnek – például, hogy ciánt vagy bármi mást engedtek ki –, nem tudja cáfolni, mert nem elég feszes, nem elég szoros a monitoring rendszerük”

– szólalt fel egy helyi férfi.

Frankovits erre újra elismételte: olyan minimális mennyiségről van szó, amit csak egy labor képes kimutatni Magyarországon, és annak is a mérési határán volt az eredmény. „Olyan minimális mennyiségről beszélünk, amit még vizsgálunk, hogy egyáltalán a Samsung területéről kerülhetett-e ki” – tette hozzá.

„Honnan máshonnan?” – csattant fel több lakos. „Biztosan önöktől került ki, ezt ön is tudja. Ez egy indikátor: nem arról van szó, hogy ez most mérgez, veszélyes vagy nem. Kijött onnan egy anyag, ami nem jöhetett ki, innentől kezdve nem tudják azt mondani, hogy minden tiszta. Milyen adatok alapján, ki merte kiadni az engedélyt ennek az üzemnek ahhoz, hogy működjön?” – érkezett a viszontválasz a férfitól, közben a terem tapssal jelezte egyetértését.

„Nekünk kell lépni, ha nem lép senki”

A fórumon felszólalt Vargha Nóra, fóti önkormányzati képviselő, környezetvédelmi tanácsnok is, kifejezve háláját a gödi civileknek.

„Ez a mérés egy piros petárda, ami azt jelzi, hogy van mire figyelnünk, mert tisztelettel, a Samsung rendkívül fegyelmezetlen a környezeti dolgokban, és azt gondolom, hogy amikor így elbizonytalanítanak minket azzal, hogy nem mindig fegyelmezettek, akkor igenis cselekvésre kényszerítik a civileket, az önkormányzatokat, mert alapvetően nem érezzük magunkat biztonságban”

– mondta. A lakosság soraiban ülő gödi képviselőkhöz és Balogh Csaba polgármesterhez fordulva hangsúlyozta: össze kell fogniuk a környező települések önkormányzatainak, közösen kell dolgozniuk a Samsung okozta problémák orvoslásán.

„Én úgy gondolom hogy nekünk kell lépni, ha nem lép senki” – vélekedett egy másik lakos, aki szerint jobb híján a gödiekenek saját zsebből kellene beméretniük a kútjaikat. Az önkormányzat ugyanis – mint azt az eseményt moderáló Fülöp Zoltán önkormányzati képviselőtől megtudhatták –, bár tervez méréseket, nem tud pontos ütemtervet vázolni, mert szeretnének másik labortól is mérést kérni, de – mint az már elhangzott – megfelelő céget legfeljebb külföldön találni. Annak ellenére, hogy az önkormányzat maga is fontosnak tartja a további vizsgálatokat, nem úgy tűnik, mintha elsietné a dolgot, inkább nyugtatni próbálja a gödieket.

„A Samsung SDI betolakodott az életembe, a hálószobámba, a szervezetembe, a gyártól 600 méter távolságról minden éjjel azt hallgatom, hogy a Samsung dübörög, morajlik, zúg, kibírhatatlanul és egyre erősebben. Ezzel nemcsak a környezetemet, de az idegrendszeremet, az életemet is mérgezi. Jelenlétével benne van a magánszférámban, legújabb gyárépületei benéznek az ablakomon. Ugyanúgy, ahogy ezt többezer ember tapasztalja. Én nem akarok egy ágyban aludni a Samsunggal! (…)Nem akarom eltitkolt büntetések, katasztrófavédelmi bírságok ismeretében elhinni egy ilyen vállalatnak, hogy biztonságban vagyok, biztonságban élek a szomszédságában. És nagyon szeretném, hogy ne kelljen már három év megfeszített munkája után minden szabadidőmet arra áldoznom, hogy hogyan védekezzek ennek a vállalatnak az ártalmai ellen”

– folytatta felszólalását Kecskés Krisztina, a Göd-ÉRT alelnöke.

Szerinte két megoldás létezik: vagy ő dobja ki az egész élete munkáját, és elmenekül innen – ez esetben a Samsung fizesse ki a kárát, hogy valahol, „egy Samsung-mentes tájon” új életet kezdhessen –, vagy tegyen érdemi intézkedéseket, mentesítse a várost az elviselhetetlen zaj alól, illetve tegye mindenki számára elérhetővé a gyár kibocsátását monitorozó adatokat.

Túl provokatív a lakosság érdekeinek védelmét szolgáló elképzelés?

Fülöp Zoltán hozzátette: a Samsungtól független zajméréseket heteken belül elindítják. Bár ez jó hír, arra ugyanakkor nem sok esélyt látni, hogy az önkormányzat konfrontálódjon is a Samsunggal, ha szükséges. Mint arra egy múlt heti képviselő-testületi ülés is rávilágított, a szétszakadt ellenzék egy része a fideszes képviselőkkel együtt többséget alkotva rendszerint túl provokatívnak gondolja Balogh Csaba polgármester és három képviselőtársa elképzeléseit a lakosság érdekeinek védelméről a dél-koreai multival szemben.

Fülöp az ülésen arról beszélt: a zajproblémával kapcsolatban inkább a békés, tárgyalásos utat választja, mintsem támogassa, hogy az önkormányzat pereskedésbe kezdjen. A tárgyalásos módszernek ugyanakkor évek óta nincs foganatja.

„A hatóság hazudott, vagy önök hazudnak?”

A Samsung képviseletében Shin Hongbum igazgatósági tag végül szinkrontolmács segítségével a gödiekhez szólt. „Nem tudjuk, hogy elhiszik-e vagy nem, de a Samsung az első sajtóhírek után egyből értesítette az anyavállalatot, és mérésekbe kezdett, mivel komolyan vettük annak a lehetőségét, hogy az anyag a gyárból került ki” – mondta, kissé visszavéve a kollégája által tanúsított magabiztosságból. A cégvezető azt is kifejtette: ha bármilyen jogszabályellenes esemény történne, azt még ha szeretnék, sem tudják eltitkolni a gödiek elől; az NMP-szennyezéssel kapcsolatban „a kellő információkat” meg fogják osztani velük.

A nem túl sokatmondó diplomáciai gesztus érdekes fordulatot vett, amikor Bodnár Zsuzsa a mikrofont magához ragadva arról kérdezte Shint, hogy ha valóban a jó kommunikáció hívei, miért nem válaszolnak soha a leveleire, és miért nem tették közzé a fórumon a saját mintavételi jegyzőkönyveiket?

A cégvezető kitérő választ adott: azt ígérte, utánanéz, hogy miért nem kapott az elmúlt években választ a civil szervezet. Emellett azt is elmondta, minden mérés eredményét, amire kötelezi őket a hatóság, jelentik felé, de ez egy összetett kérdés. Megvannak a standardjaik arra vonatkozólag, hogy milyen adatot hogyan oszthatnak meg: „ez egy kényes kérdés, amiről mi is egyeztetések után tudunk döntésre jutni” – mondta. Hozzátette: a Samsung standard elég szigorú, még azt is jelenteni kell az anyavállalatnak, ha valakinek felületi sérülés történik az ujján a gödi gyárban.

„Az, hogy önök mit jelentenek az anyavállalat felé, minket teljesen hidegen hagy. Az, hogy a Samsung standardra hivatkoznak a 2019-es környezeti jelentésükben, a standardot viszont sehol nem lehet megtalálni az interneten, az elég furcsa. Hiába hivatkoznak a saját standardjukra, ha az elérhetetlen a magyarok számára”

– válaszolt Bodnár.

Shin szerint az adatokat a hatóságtól kell elkérni, amit a civilek meg is próbáltak, csakhogy a katasztrófavédelem közölte velük: a Samsung „objektív okok miatt” 2019-ben és 2020-ban nem adott le vízmonitoring adatokat. „A hatóság hazudott, vagy önök hazudnak?” – hangzott el a kérdés, amire egyébként a civilek bíróságon várják a választ.

A gödiek végül nem sokkal nyugodtabban hagyták el a termet, mint ahogy érkeztek. Miközben halvány reménysugár látszik nyílni arra, hogy az önkormányzat végre saját maga mérje a Samsung kibocsátásait, a cég továbbra is inkább diplomatikus és kitérő, mintsem megnyugtató válaszokat ad az aggódó gödieknek. Bár a katasztrófavédelem is vizsgálódik, az eddigi tapasztalatok alapján az állami szervek részéről sem remélhetnek olyan gesztusokat, amelyek meggyőznék őket arról, hogy érvényre jutnak az érdekeik a cégével szemben. És ennek csak egyik következménye, hogy még jó ideig nem tudhatják meg, hogyan került oldószer a kútvizeikbe, és milyen más anyagok lehetnek még benne.