A rendszer ellen
Az a rendszer, amely „nyomokban jogállamiságot” is tartalmaz, az nem jogállam, és mint rendszer ellen kell ellene fellépni.
Az a rendszer, amely „nyomokban jogállamiságot” is tartalmaz, az nem jogállam, és mint rendszer ellen kell ellene fellépni.
Nem tartott sokáig a józan belátás, hogy talán nem kéne zsákszám önteni az adófizetők pénzét néhány úgynevezett látvány-csapatsportba, elsősorban a fociba.
Lehet becsülni kiállását politikai szempontból anélkül, hogy „hasra esnénk” tőle, és igenis lehet bizonyos etikai minőséget is tulajdonítani neki anélkül, hogy rögtön a volt MTA-elnök „szentté avatását” kezdeményeznénk.
Januárban elkezdődött a nemzeti konzultáció. Hogy hol? Franciaország-szerte! Hogy miért? Mert a korábban oly’ magabiztos, rendíthetetlen, már-már küldetéstudatos Macron elnök hatalmát megrengette a „sárgamellényesek” lázadása.
A piacgazdaság demokratikus felügyelete híján a gazdasági szereplők valójában egyáltalán nem szabadok, hanem ki vannak szolgáltatva a piac személytelen uralmának.
A finn kormány 2017-18-ban egy kísérletbe kezdett, amelyet mindenki – ők maguk is – alapjövedelem-kísérletként aposztrofáltak. De valóban az volt?
Egyáltalán képesek vagyunk-e belátni, hogy ott nincs emberhez méltó élet vagy emberhez méltó közösségi-politikai gyakorlat, ahol nem érvényesülnek a szabadság, a humanitás alapvető értékei, ahol nincs jelen a szolidaritás?
Magunkra maradtunk ezeknek a sebeknek a gyógyításával.
A romáktól az élet jogát kétféle módszerrel lehet elvitatni: az egyik a puskagolyó, a másik a szociálpolitika.
Részletek a magyarellenes rasszizmussal vádolt cigány emberek elleni perek jegyzőkönyveiből a tatárszentgyörgyi romagyilkosságok tizedik évfordulóján.