Eddig is sejtettük, milyen lehet egy vidéki városban homoszexuálisnak lenni, eddig is sejtettük, milyen lehet egy vidéki fideszes vezetésű városban ellenzékinek lenni. Tegnaptól pedig tudjuk is.
Minden új technológia legalább ugyanannyi problémát generál, amennyit megold. A kérdés az, hogy meg tudja-e azt zabolázni az emberiség.
Káros volt Magyarország nemzetközi megítélésére nézve az Audi-sztrájk? Nem ruház be többé Magyarországon az Audi? Hogy került egy platformra Parragh László és Bauer Tamás?
A szégyenítés stratégiája nagyon sokszor visszaüt a baloldali aktivizmusban. De vajon jó-e egyáltalán valamire?
Az audis dolgozók sikere akkor lesz igazi siker, ha a helyi bérharcokban megerősödő és megedződő szakszervezetek képesek lesznek újjáépíteni és megerősíteni a szolidaritás szálait azokkal a társadalmi csoportokkal, amelyek gyengék és kiszolgáltatottak.
Le kell folytatnunk egy társadalmi vitát arról, hogy az élet mely területeit szeretnénk alávetni a piac logikájának, és arról közösen, demokratikus úton kell döntenünk.
Azért nem tudott sikeres politikai párttá és/vagy mozgalommá szerveződni a hazai újbaloldal, mert az ehhez szükség intellektuális-ideológiai elméleteket a hazai jobboldal valósította meg politikai projektként.
Az Orbán-kormányok már-már legendás szimbólumokhoz való ragaszkodásának egy újabb, igen látványos fejezete íródik a szemünk előtt a Magyar Idők átkeresztelésével.
A demográfiai válság megoldását a magyar nőktől várják, ezért is ígérte a miniszterelnök a választás után, hogy átfogó megállapodást akar kötni a magyar nőkkel. A kormányzat kritikusai „a választás szabadságának” követelésével érvelnek. Lássuk e megközelítés korlátait és alternatíváit!
A baj akkor van, ha a törvény betűje egyesekre jobban, másokra kevésbé vonatkozik.
