Áder vagy nem ért a klímaváltozás elleni harchoz, vagy hazudik

„Rövid időn belül fenntartható, klímabarát pályára kell állítani a világgazdaságot, a kivárás ugyanis csak növeli ennek az elkerülhetetlen folyamatnak a későbbi költségeit.”

Ezt Áder János köztársasági elnök mondta szerdán Budapesten, az európai egyetemeken végzett diákokat tömörítő alumni szervezeteknek tartott előadásában – írja a kormánypárti 888.hu.

Szép gondolat a nemzet tiszteletbeli főhorgászától, a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni harc elkötelezett szószólójától, aki

bármit aláír, amit a bajsza alá dug a klímaszkeptikus kormány, függetlenül attól, milyen hatása lesz az adott törvénynek hazánk és bolygónk jövőjére, ami némiképp hiteltelenné teszi ezeket a megszívlelendő gondolatokat.

A lap leírja, Áder előadásában kitért arra, hogy Magyarország Dániáéhoz hasonló mértékben csökkentette károsanyag-kibocsátását, elsősorban a szén-dioxid-kibocsátást 1990 óta, nagyobb mértékben, mint Németország, Hollandia vagy Ausztria.

Ami mondjuk a nehézipar rendszerváltás utáni rohamos leépülésével nem volt egy nagy truváj, mellesleg a KSH vonatkozó statisztikáiról prímán leolvashatók a tendenciák, melyek szerint egyébként az elmúlt években nemhogy csökkent volna a kibocsátás, de egyenesen nőtt.

Dániához képest pedig messze elmarad a kibocsátás csökkentése az Áder által vizsgált időszakban, tessék megnézni a statisztikákat, tehát ez minimum az értékek kreatív értelmezése a köztársasági elnök részéről.

Annak fényében pedig különösen cinikus, hogy Áder köztudomásúlag nem áll messze a Fidesztől és azon kormánytól, mely égen-földön igyekszik minél hangosabban és minél többször elmondani, mily lojális a német iparhoz és az autógyárakhoz, melyek nem éppen a klímavédelem élharcosai.

A kormány ennek jegyében – a némettel összhangban – az ipar érdekeinek védelmében kitartóan fúrja az Európai Unió kibocsátási kvótáit – egyébként az EU-n belüli egyenlőtlenségek gazdasági szükségszerűségéből fakadóan.

Az elnök beszélt – a kockázatos és drága – atomerőművi bővítés valamint a jelenleg működő blokkok üzemidejének meghosszabbításáról is, mint környezetvédelmi beruházásról – arról nem esett szó, mennyi és milyen megújulót lehetett volna telepíteni a pénzből, melyet egyébként az erőművet építő oroszok hiteleznek.

Ahogy arról sem, mondjuk tíz év múlva mi fogja hűteni nyáron a blokkokat, mikor a Duna a klímaváltozással összefüggő extrém hőség miatt már tavaly nyáron se volt rá maradéktalanul képes,

a jelenleg üzemelő blokkok tekintetében sem,

miközben a probléma láthatóan nem magyar sajátosság, hanem nemzetközi tendencia.

A növekvő erdős területek kapcsán pedig nem teljesen világos, hogy miről beszélt az elnök, és most nem csak Európa egyik első közparkjának a szisztematikus elpusztítására gondolok, hanem arra is, hogy előre kivágják a csaknem kétszáz éves erdőt, mely a klímaváltozás miatt néhány évtized múlva úgyis kipusztult volna, így viszont már esélye se lesz visszanőni, és van más példa is.

Persze amennyiben az erdős területbe beleértjük az energianövényt is – melyet például Mészáros Lőrinc biomasszára átállított Mátrai Erőművében is lehet hasznosítani – és melyet el lehet könyvelni megújuló energiaként is, miközben környezetvédelmi értéke minimum megkérdőjelezhető, akkor lehet hogy kijön a matek. Meg hát az ipari császárfa azért mégse egy 180 éves bükkös.

Az pedig, hogy Magyarország 2050-re karbonsemleges lesz, nem tűnik túl valószínűnek a jelenlegi tendenciák alapján, ahogy az EU-s szándéknyilatkozatok esetében szoktak az ország képviselői az első sorokban tolongani, hogy aláírják őket, sőt.

De nem baj, amennyiben sikerülne is tartani ezt a célt, már túl késő lenne.

Külön szórakoztató továbbá, hogy az elnök a kőolajkészletek teljes feléléséből következő 8-10 fokos hőmérsékletemelkedésről is beszélt, mint beláthatatlan következményekkel járó változásról – ebben pedig igaza volt, tekintve, hogy már nagyjából öt fokos emelkedés mellett valószínűleg kipusztulna az emberiség jelentős része.

A helyzet, hogy a párizsi klímaegyezményben vállalt legfeljebb 1,5-2 fokos hőmérsékletemelkedés elérése radikális átalakításokat igényelne társadalmi-gazdasági berendezkedésünkben. Jelenleg pedig a legjobb úton jár a világ, hogy 2100-ra három fokkal emelkedjen a globális átlaghőmérséklet – amennyiben betartanák a kibocsátást illető vállalásokat az országok.

Ami nem történik meg. Na ennek, ennek valóban beláthatatlan következményei vannak.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd
Olvass tovább!