Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szijjártó büszke, hogy alacsony adókkal és „rugalmas” munkavállalói jogokkal hoztuk ide a BMW-t

Pénteken Debrecenben írták alá az új BMW gyár alapításáról szóló szerződéseket. Az aláíráson a Népszava szerint Szijjártó Péter azt mondta:

„A tény, hogy itt építik fel új gyárukat, annak a magyar gazdaságnak az elismerése, amely Európa legalacsonyabb adóival, legrugalmasabb Munka törvénykönyvével, a német mintára bevezetett duális szakképzéssel és az átszervezett felsőoktatással vonzza a befektetőket”

A gyár felállításához a magyar állam 12 milliárd 300 millió forinttal járul hozzá, az új gyártól 1000 új munkahelyet vár az állam. Ezzel a támogatással tovább folytatódik az a sorozat, amelyben a magyar állam brutális összegeket ad a nagy külföldi multiknak. Az egy új munkahelyre jutó 12 millió forint az elmúlt évek egyik legdrágább egy munkahelyre jutó állami támogatás összege (az elmúlt 8 év 15 legdrágább ilyen beruházása között van). Pedig a 12 milliárdos összegben még nincs is benne az, hogy Debrecen városa vásárolja fel azt a területet (erre és az infrastrukturális beruházásokra a város 44 milliárdos hitelt vett fel) amelyen a gyár épülni fog, és egy nem nyilvános megállapodás keretében adja át a BMW-nek. Ez azt jelenti, hogy ha nincs más támogatás, adókedvezmény, nem számoljuk bele a világszinten is adóparadicsomi társasági adót, a lehetséges TAO-t és egyéb kedvezményeket, akkor is az egymilliárd eurós beruházás 10-20 százalékát a magyar állam illetve Debrecen fogja fizetni.

Külön érdekesség, hogy az új gyár erősen robotizált lesz, ahogy ez az átadáson is elhangzott, így nem valószínű, hogy később az 1000 új munkahely gyarapodni fog. Emellett arról sincsenek pontos információk, hogy a munkaerőhiány közepette fognak-e külföldi vendégmunkások dolgozni majd a BMW gyárban. Azt viszont pontosan tudjuk, hogy a BMW-nek nagyon megéri a magyar munkavállalókat is alkalmazni, hiszen több mint 30%-kal kell kevesebbet fizetnie nekik mint német kollégáiknak.

Persze azt se szabad elfelejteni, hogy egy ilyen beruházásnak vannak másodlagos hatásai, melyek a helyi infrastruktúra fejlesztésével, az elköltött bérekkel, a helyi kis-és középvállalkozásoknak jutó bevételekkel járnak.

De összességében azért azt láthatjuk, hogy a nagyvállalatokra jutó társasági adót tavaly a kormány brutális mértékben csökkentette, így egy olyan adóparadicsomi állapot jött létre ezeknek a nagy cégeknek, hogy van olyan is közöttük, amelyik lényegében már nem adózik a profitja után Magyarországon. Miközben a Fidesz elmúlt 8 éve alatt összegszerűen kétszer annyi állami támogatást kaptak ezek a cégek, mint az előző szocialista-liberális kormányzás 8 éve alatt. Azt pedig sejthetjük, hogy ezeknek a kedvezményeknek az odaítélésében nem csak gazdasági, hanem hatalompolitikai szempontok is játszanak. A nyugati multiknak adott kedvezménnyel tud bizonyos mértékig stabilitást vásárolni magának az Orbán-kormány.

A másik kalapban pedig az van, hogy a magyar gazdaság egyre inkább kezd függeni az autóipar helyzetétől, márpedig arra sajnos elég jó előképeink vannak, hogy egy válságszituációban vagy a termelés globális átalakulásakor ez mit jelenthet. Elég csak Detroitra gondolni, vagy közelebbi példaként azt megnézni, hogyan reccsent meg a 2008-as válság után az autóipar.

Így érdemes lenne legalább vitatkozni róla, hogy az ilyen szintű támogatások és az ennyire egy irányba húzó magyar gazdaság hosszú távon kárt vagy sikereket hoz az országnak. Érdemes-e nem csak a magyar gazdaság szerkezetét a munka megadóztatása felé tolni a tőke megadóztatása helyett, hanem ahogy a kormány teszi, az oktatási rendszert is ebbe az irányba tolni, illetve a munkavállalói jogokat is úgy alakítani, hogy az a rövidtávú „versenyképességünket” erősítse ahelyett, hogy az emberbe való befektetéssel a magasan képzett munkaerő létrehozása felé alakítanánk át a gazdaságot?

Olvass tovább!