Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Paks 2: több reaktor, nagyobb kockázat

A 2011. márciusi földrengés és szökőár után a fukusimai atomerőmű három reaktorának magja megolvadt, több másik pedig megrongálódott. A csernobili óta bekövetkezett legsúlyosabb atomkatasztrófa során az erőműből nagy mennyiségben kijutott radioaktív anyagok több tíz kilométeres távolságban beszennyezték a környezetet.

Ettől az atomkatasztrófától számítva vizsgálják a világban, hogy mekkora plusz kockázatot jelenthet, ha a meglévő reaktorok mellé továbbiak épülnek.

Ugyanis ez a tényező is közrejátszott a katasztrófa súlyosságában, Paks 2-t mégis ilyen módon tervezik bővíteni.

Egy atomerőmű reaktorházának építése fokozott odafigyelést igényel, mivel bármilyen extrém körülményt ki kell bírnia, legyen az szélsőséges időjárási esemény, árvíz, szabotázs vagy terrorakció. A Greenpeace Paksaméta blogja szerint az a furcsa a Paks 2-vel kapcsolatos kockázatfelmérésben, hogy a kockázati tényezőket mindig külön-külön kezelik és magyarázzák, holott ezek a tényezők nem függetlenek egymástól. Nem egymástól elszigeteleten, önálló problémaként léteznek, hanem hatással lehetnek egymásra, ami jellemzően még plusz kockázatot is generál.

Paks 2-t a már meglévő Paks 1. négy működő reaktorának tövébe építenék, ami önmagában is kockázatot jelent.

Nyilvánvaló, hogy ha növelik a reaktorok számát egy telephelyen, nagyobb lesz a nukleáris baleseti veszély is, mivel az egyes egységek balesete hatással lehet a többi reaktorra.

Ha baleset történik, megnehezül a helyzet kezelése, több hulladék keletkezhet, ráadásul több reaktor több kiégett üzemanyagot termel, amivel a mai napig sehol a világon nem tudnak mit kezdeni, ezért többnyire az atomerőművek mellett tárolják őket.

Ez nem csupán riogatás vagy alaptalan félelem. A Greenpeace OUT OF AGE jelentésében rámutat, a fukusimai baleset megmutatta, hogy egyetlen külső esemény (akkor épp egy szökőár) egyidejűleg több reaktort is veszélyeztetni tud. A helyzet súlyosságához a reaktorok által használt közös infrastruktúra is hozzájárult.

Fukusima előtt ennek praktikus okai voltak: ha az egyik reaktorban vészhelyzet lép fel, a mellette található többi reaktor közös felszereléssel, személyzettel, vészhelyzeti áramellátással tud segíteni. Az alkatrészek és rendszerek közös használata belső meghibásodások, balesetek esetén növelheti a kockázatot, a külső veszélyek pedig a telephelyen lévő reaktorok közös alkatészeinek meghibásodását okozhatják.

Pakson most is megtalálható az előbb említett közös használatú infrastruktúra

(pl. hűtővízellátó rendszer), a tervek szerint pedig Paks 2. is ugyanazon a hidegvíz-csatornán keresztül kapná a hűtővizet.

A paksi atomerőművet tehát ugyanazok a kockázatok fenyegetik, mint bármelyik, több blokkot üzemeltető atomerőművet. Emellett az önmagában is ijesztő rizikófaktoron túl ott van még a Paks 1. negyedik reaktorának süllyedési problémája is, amit az új erőmű már csak a puszta tömege miatt is befolyásolni fog. Azt se felejtsük el, hogy az Átlátszó információi szerint egy szakértő azt mondta, lényegi információk sikkadtak el a Paks 2. földtani kutatásait illetően.

A közös infrastruktúra és a földtani problémák külön-külön is nyugtalanítóak, az egész bővítés szükségességét pedig méginkább megkérdőjelezi, hogy eközben az Európai Unió már 2050-ig megtervezte a megújuló energiaforrásokra való átállást.

(Címlapkép: greenpeace.blog.hu)

Olvass tovább!