Amíg az alapvető szükségletek kielégítése ennyire sok magyar ember számára napi nehézséget okoz, addig nem csoda, hogy az olcsó áram, nem pedig a kockázatmenedzsment vagy a technológiai kiválóság dominálja az atomenergia hazai diskurzusát.
Paks II. rendkívüli terheket ró az országra pénzügyi, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is. Mégis rengeteg titkolózás övezi.
A közép-európai régiónak, és benne Magyarországnak radikálisan változtatni kell a hozzáállásán – amihez komolyabb uniós pénzügyi szolidaritásra tarthatnának igényt.
Kidobták az ajtón, visszamászna az ablakon.
A Paks II. projekt több év csúszás után ismét egyenesbe került, de a hír nem szólt nagyot, nem indult be vita róla, a Facebook nem tőle hangos. Ha nem beszélünk róla, akkor nem is történt meg, akkor nincs is?
A magyar közvélemény hosszú évek után sem tudhatja, pontosan mit, mikorra és mennyiért kellene felhúznia az orosz cégnek.
Hogyan értékelhető a kormány klímapolitikájának átalakulása? Kommunikációs ujjgyakorlat, vagy valódi változás szemtanúi vagyunk?
A Roszatomnak jó a nagy sietség, Magyarországnak már kevésbé.
Átütemezték a paksi hitel szerződését, csak nem szóltak róla.
Az európai parlamenti képviselő a Legfőbb Ügyészséghez és az Európai Bizottsághoz fordul a paksi atomerőmű bővítéséről szóló „jogsértő és törvénysértő” szerződés miatt.
