Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az utolsó pillanatban visszadobták a Paks II. engedélyezési kérelmét

Szeptember 30-án este az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) közleményt adott ki, miszerint az új atomerőmű építésére benyújtott kérelem nem felel meg a hazai nukleáris biztonsági követelményeknek.

A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2020. június 30-án nyújtotta be az új atomerőművi blokkok létesítésére vonatkozó kérelmét, olvasható a közleményben. (Ez a több ezermilliárdos, magyar-orosz nukleáris beruházás legfontosabb engedélye.) Az OAH-nak eredendően 12 hónap alatt kellett volna döntenie. Ezt a törvényi kereteknek megfelelően három hónappal, szeptember 30-ig meghosszabbították.

Az új OAH-elnök, Kádár Andrea első közleménye tegnap este jelent meg:

,,Az engedélyezési eljárás legfőbb célja annak igazolása, hogy a létesítendő nukleáris blokkok megfelelnek a hazai, legmagasabb szintű nukleáris biztonsági követelményeknek. Ennek érdekében a hivatal az engedélyezési eljárás során igénybe vette nemzetközi és hazai szakértők támogatását is” –írják.

A közleményben megjegyzik, hogy habár a benyújtott dokumentáció több tekintetben rendkívül alapos, azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről, néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség, figyelembe véve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a létesítési engedélyezési eljárással párhuzamosan lefolytatott missziójából származó ajánlásokat.

,,Ennek érdekében az Országos Atomenergia Hivatal az engedélyezési eljárásban további hiánypótlást rendel el”

-zárul a közlemény.

A Népszava írásában megjegyzi, a döntés szakértők szerint jogszerű. A hatóság ugyanis – igaz, csak hiánypótlásra hivatkozva – jogosult a határidőt még tovább tolni.

A kormány még tavaly év végén kezdte el kidolgozni azt a törvényjavaslatot, amely átalakítaná az OAH-t.

Ennek egyik legfontosabb része, hogy egy Orbán Viktor miniszterelnök által kinevezett személy vezetné a hivatalt kilenc évig, és az OAH kikerülne a közvetlen kormányzati ellenőrzés alól.

Fichtinger Gyula, a hatóság előző elnöke még a javaslat benyújtása előtt váratlanul lemondott tisztségéről, a Direkt 36 szerint az elnök úgy érezhette, hogy ezt az új pozíciót nem rá szabták.

Orbán Viktor szerdán nevezte ki Kádár Andreát az OAH új elnökének, aki 2003-tól a Külügyminisztériumban és Magyarország Állandó Képviseletén dolgozott Brüsszelben, majd a Miniszterelnökség Nemzetbiztonsági Irodát vezető helyettes államtitkára volt. 2014-től látta el az energiaügyért, illetve az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkári feladatokat. A hírről az Innovációs és Technológiai Minisztérium számolt be közleményében, melyben azt is közölte, hogy az Országos Atomenergia Hivatal „a függetlenségének megerősítése érdekében” jövő januártól kikerülne a kormány közvetlen ellenőrzése alól, és önálló szabályozó szervként működne tovább. A közlemény szerint „az átalakulás egy már működő és nemzetközileg is hatékonynak ítélt modellnek megfelelően történne, amely a lehető legnagyobb személyi és szervezeti függetlenséget biztosítja a hivatal számára, garantálva egy erős, befolyásoktól mentes szabályozási és hatósági rendszer kiépítését”.

A paksi atomerőmű bővítéséről több mint tíz éve folynak viták a Parlamentben, kerülnek megrendezésre szakértői fórumok, nyilvános kerekasztal-beszélgetések, előadások és vitaestek. Jávor Benedeknek másfél év pereskedésbe telt az is, hogy a bővítés tervezési és üzemeltetési szerződései egyáltalán nyilvánosságra kerüljenek, a Greenpeace Magyarország pedig évek óta tiltakozik a nukleáris bővítés ellen.

Mindeközben az orosz hitelből épülő beruházás kapcsán a kormány az olcsó áram, olcsó energia mantráját ismételgeti, miközben azt sulykolja, hogy Paks 2 a rezsicsökkentés garanciája. A gazdasági előnyök és hátrányok sorolása azonban nem elegendő ahhoz, hogy ténylegesen felmérjük az atomenergia kockázatait.