Az USA és Kína a háborúk utáni világrendről egyezkednek, de Európának nem osztanak lapot
Miről beszélt csütörtökön és pénteken a kínai és amerikai elnök, és mit jelent ez ránk nézve?
Miről beszélt csütörtökön és pénteken a kínai és amerikai elnök, és mit jelent ez ránk nézve?
Szakmai és morális súlya van, hogyan beszélünk az Iránnal szembeni háborúról.
Egyes vezetők a hallgatást és a kétértelműséget választják a nemzetközi jog védelme helyett. Pedig szabályok nélkül Európa meg fog gyengülni, és az erősebb joga a legnagyobb és legbrutálisabb szereplőknek kedvez.
Talán léteznek fékek a nemzetközi rendszerben arra, hogy akadályozzák az atomháború felé sodródást, de ezek nem Izraelben és nem az USA-ban vannak.
Az optimista forgatókönyv esélye rohamosan csökken.
Trump elnök ugyan tagadja, de az amerikaiak érintettsége a feltárt bizonyítékok szerint egyértelmű. Ugyanakkor a minábi iskola elleni gyilkos támadás sokkal sötétebb dolgokat is elárul egy előkészítetlen háborúról Irán ellen.
Jelenleg Európa északi és déli peremén látszanak az elvhű vezetés jelei. A nagy kérdés az, hogy a fősodor hajlandó-e végre figyelni rájuk.
Az iráni háború betett az olaj világpiaci árának, ebben a helyzetben még az EU is mozgolódni kezdett kőolajvezeték-ügyben. Orbánnak viszont még így sem hisznek igazán.
Még ha az állam illegitim is, a nép joga saját sorsa alakítására megmarad.
Donald Trump azzal az ígérettel lett másodszorra is elnök, hogy nem válik belőle új George Bush. Most viszont mégis megszegheti ezt az ígéretét.