Mióta Orbán Viktor február 20-án a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva kezdte blokkolni az Ukrajna számára nyújtandó európai kölcsönt, a szovjet időkből megmaradt energetikai infrastruktúra eleve fontos téma volt Brüsszelben. De Trump és Netanjahu hétvégén indított Irán elleni háborúja olajválságot is okozhat, így az olajellátás kérdése létfontosságúvá vált az EU-ban. Ezért most Ukrajnát arra próbálják rávenni, hogy engedje megvizsgálni a vezeték állapotát – egyelőre sikertelenül.

Az EU hivatalosan felkérte Ukrajna kormányát arra, engedjék be embereiket, hogy megvizsgálják a Magyarország és Szlovákia felé Oroszországból kőolajat szállító Barátság vezetéken történt rombolás mértékét és azt, képes lenne-e jelen állapotában a csővezeték olajszállításra a célországokba.

A Financial Times keddi hírének címe a felszólítást „nyomásgyakorlásként” értelmezi, ami az EU vezetői felől Ukrajnára nehezedik az ügyben. A lap emlékeztetett, „Ukrajna szerint időre van szüksége a Barátság vezeték javításához, és bizonyítékokat is szolgáltatott a januári orosz légitámadás okozta károkról, Magyarország és Szlovákia azonban azt állítja, hogy Kijev szándékosan állította le a vezetéket.”

Az állítások konkrétan Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől hangzottak el. Utóbbi – mint az Magyarországon már széles körben ismert – a választási kampány közepén kommunikációs hadjáratot indított annak érdekében, hogy az olajvezetéken a szállítás mielőbb meginduljon. Ezentúl, további „ukrán szabotázsakciókra” figyelmeztetve keddtől kivezényelte a honvédséget a „stratégiai energialétesítmények” biztosítására.

Noha Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter már január 26-án leszögezte, a szovjet idők óta működő olajvezetéket az orosz légierő a brodi olajszivattyúnál megtámadta, ezt Orbán Viktor és Fico is kétségbe vonta, sőt, Orbán kifejezetten politikai akcióval vádolta Volodimir Zelenszkij kormányát.

Ezért válaszul Orbán kilátásba helyezte, vétóval fogja megakadályozni, hogy az Európai Tanács egy decemberi megállapodás keretében 90 milliárd eurós kölcsönt nyújtson az ostromlott Ukrajna számára az államcsőd elkerülése céljából. A kölcsön fedezete az együttműködésre hajlandó EU-tagállamok költségvetése lenne, Szlovákia és Magyarország a kölcsönben való együttműködés alól eleve felmentést kapott a korábbi, karácsony előtti megállapodás értelmében.

A múlt héten, amikor Orbán Viktor bejelentette a kölcsön vétóját, válsághelyzet alakult ki Brüsszelben. Egyfajta megoldási kísérlet céljából EU-s diplomaták egy csoportja javasolta, hogy az EU saját, független vizsgálóbizottságot küldjön az olajvezeték létesítményeihez Ukrajnában, hogy kivizsgálja, a meghibásodások valóban a vezetéket ért támadás eredményei-e. Minderre Ukrajna eddig érdemben nem reagált.

Ez a hitelmegállapodás a Barátság vezeték leállásával megkérdőjeleződött. Nevük elhallgatását kérő EU-s diplomaták a Financial Timesnak elsősorban az ukrán vezetést tették felelőssé a helyzetért. Egyikük úgy nyilatkozott a londoni üzleti lapnak:

„Kijev »öngólt« lőtt azzal, hogy Magyarországnak ürügyet adott a hitel blokkolására.”

Orbán és Fico vádjaira Zelenszkij hétfőn reagált, de itt is utalt arra, hogy a vezeték kijavítása szükséges ahhoz, hogy működjön, de mindez „ukrán emberek életébe kerülne” a folyamatos orosz támadások kockázata miatt. Zelenszkij hozzátette, Orbánnal nem tárgyalnak, hanem majd csak utódjával, hiszen az ukrán elnök szerint „Orbán vereséget fog szenvedni a választásokon.”

Szerhii Korecki, a vezetéket ukrán oldalon üzemeltető Natfogaz vezérigazgatója mindezt igyekezett a Financial Timesnak is alátámasztani. Elmondta ugyanis, egy január 26-i orosz támadás tüzet okozott egy 75 000 köbméter olajat tároló tartályban, Brodinál, amelynek eloltása 10 napig tartott. „számos berendezés, tápkábel, transzformátor és a csővezetékek tömítéséért felelős szivárgásérzékelő rendszer megrongálódott, a légitámadás tűzvészt okozott Európa legnagyobb olajtároló létesítményében, amely akkora, mint egy futballpálya.”

A lap leírta még, az ukrán állami tulajdonú Ukrtransznafta még a támadás idején közölte, hogy „sürgősségi javítási munkálatok” folynak, de az oroszok folyamatos támadásai megnehezítik a biztonságos üzemeltetést. Mindezt hétfőn egy beszélgetésen Zelenszkij elnök is megerősítette.

Mindezek az állítások érdemben ellentmondanak az Orbán által bemutatott műholdfelvételeknek, így

az EU célja most az, hogy Szlovákia és Magyarország ellenkezésének lehűtése és az ukrán kölcsönt érintő megállapodás helyreállítása érdekében vizsgálóbizottság tisztázza, kinek van igaza az ügyben.

A Financial Times az ügyben hangsúlyozza, a tisztánlátás helyszíni, független vizsgálat nélkül lehetetlen: „Az általunk megvizsgált műholdas felvételek egyértelműen azt mutatták, hogy az orosz légitámadás károkat okozott a csővezeték helyszínén. A pusztítás mértékét azonban nem lehet kizárólag ezekből a felvételekből megítélni” – szögezte le a lap.

A tényfeltáró bizottság ötletét eredetileg a szlovák miniszterelnök vetette fel. Az ukrán kormány közleménye szerint Robert Ficót külön meghívták egyeztetésre, Orbán Viktor nélkül, Kijevbe, ezt viszont Fico visszautasította, és azt javasolta, inkább egy semleges, harmadik országban találkozzanak. A kérést viszont Zelenszkij elnök „nem tudta értelmezni.”

A Barátság vezeték nem csupán Magyarországon, de az egész EU-ban kampánytéma lett, miután a kontinens és az unió energiabiztonságát a február 28-án, Irán ellen indult amerikai-izraeli háború súlyosan érinti.

Az EU Putyin 2022-es támadása után jelentős energiákat fektetett az orosz olajról való „leválásba”, ez konkrétan az Oroszországból vezetéken érkező nyersanyagtól való függés csökkentését jelenti. A hivatalos adatok szerint a RePowerEU program keretében az unió tagállamainak olajimportjából Moszkva 2021-ben még 29 százalékban részesedett, míg 2025 végén már csak 1 százalékban. A két „kakukktojás” a Barátság vezetékből konkrétan viszonteladással is profitáló Szlovákia és Magyarország volt. Az átállás nagy mértékben épített részben az USA-ból, részben pedig éppen a Perzsa-öbölből érkező, alternatív kőolajbehozatalra.

Ezen forrás kiaknázását azonban Irán hétvége óta, Trump és Netanjahu fegyveres agressziója valamint Hámenei ajatollah megölésére adott válaszként bevezetett blokádja lényegében keresztülhúzza, és ez hamarosan a teljes gazdaságra, ipari termelésre kiható drágulást indíthat el az így is súlyos gazdasági problémákkal gyürkőző EU-n belül.

Irán lényegében ugyanis lehetetlenné tette a hétvégén a Hormuzi-szoroson keresztül való közlekedést, így elvágta Nyugat-Európát egyik legjelentőseb kőolajbehozatali forrásától a Perzsa-öbölben. Ráadásul a Katari Emírség állami gázipari cége hétfőn bejelentette, az iráni támadások okozta károk és a kockázatok miatt teljesen leállítja a cseppfolyós földgáztermelést, így európai import ebből sem érkezhet. A hírekre kilőtt a földgáz európai tőzsdei ára, és a Brent nyersolaj hordónkénti, világpiaci ára is. Ebben a helyzetben megnőtt a Barátság vezetéken Szlovákia és Magyarország által nemcsak belföldi, de energiapiaci, kereskedelmi célokra is érkező nyersanyag stratégiai jelentősége.

(FT.com, UNN.ua)