A legfrissebb értesülések szerint 168 fiatalkorú diáklány halt meg a február 28-án kezdődő izraeli-amerikai támadás első napján Iránban. A déli Hormozgan tartomány Mináb városában ugyanis közvetlen találat érte a Sahdzsareh Tajjiba leányiskolát. A támadástól az amerikaiak elhatárolódtak, és az izraeliek sem vállalták fel; még olyan álhírek is elterjedtek az iráni ellenzékiek és disszidensek köreiben, hogy a rezsim maga bombázta le ezt az iskolát, hogy áldozati státuszát hangsúlyozza.

Donald Trump elnök és Pete Hegseth hadügyminiszter korábban úgy nyilatkoztak, a pusztítást okozó lövést „az alapján, amit én láttam, valószínűleg az irániak adták le”, az elnök szerint „még vizsgálják a helyzetet”, Hegseth ehhez viszont spekulatívan azt is hozzáfűzte, „csak az irániak támadnak civileket.”

Állításaikat cáfolni látszik a CNN oknyomozó anyaga, amely helyszíni kamerafelvételek alapján megállapította: az iskolát érő találat egybeesik azzal a fajta robbanással, ami egy amerikai gyártmányú, BGM vagy UGM-109-es „Tomahawk” becsapódása okoz. Ilyen föld-levegő támadó rakétakészlete az iráni hadszíntéren sem az irániaknak, sem pedig Izraelnek nincsen, csak az USA haditengerészete használta.

A CNN által megkérdezett egyik szakértő ki is fejtette, „A tomahawkok gyakran használatosak a légi fölény megszerzése előtti nyitó támadásokban,” február 28-án pedig éppen nagyban folyt az amerikaiak ilyen irányú, előkészítő hadművelete.

Hogy mi volt a támadás kiváltó oka, azt már nehezebb rekonstruálni. Egy orosz ellenzéki portál viszont most a közösségi médiából összerakta, mi lehetett a legfőbb magyarázata annak, hogy a gyerekeknek a bombázásban meg kellett halniuk. Az Insider.ru, amely többek között már a 2017-es, salisbury-i súlyos novicsok-mérgezés vagy Alekszej Navalnij orosz titkosszolgálati megmérgezése ügyében is végzett tényfeltáró munkát, most több olyan közösségi médiás kommentelőt is azonosított, akik valóban  Minábban vagy annak környékén élnek, látták a robbanás helyszínét, sőt a mentésnél is segédkeztek. Mindez a profilok elemzéséből, tevékenységéből azonosítható módon valós, helyi lakosokhoz kötődött, az ő kommentjeikből pedig érdekes következtetésekre lehetett jutni.

Az iskolát egy Tomahawk rakétával találták el, és noha Donald Trump hétfőn azt állította, az ilyesmiből rengeteget adnak el más hadseregek számára is, és „Iránnak is vannak Tomahawkjai” ez egyszerű csúsztatás: sem Izraelnek, sem pedig Iránnak nincs ilyen támadó rakétája. A támadás célpontja viszont még érdekesebb. Több helyi kommentár ugyanis azonnal megjegyezte: a lányiskola ingyenes „jótékonysági” iskola, amit az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) tengerészetének védnöksége alatt hoztak létre, és kisebb helyi kórházzal – méghozzá egy olyan telken és épületben, ahol a Gárda régebben katonai bázist működtetett.

Egy hozzászóló még azt is megjegyzi, miközben a területen valóban vallásos lányiskola működött, az iskola épülete mögött még voltak aktívan használt lőszerraktára is. A rakétatámadásnál pedig ezek is a levegőbe repültek, így a mellettük lévő iskolában tartózkodóknak esélyük sem volt a túlélésre.

A bombázáshoz kapcsolódó hír alatt a helyi lakosok, az Iránra jellemző hangulatban, a támadások után is főként az igencsak népszerűtlen Forradalmi Gárdát szidalmazták a brutalitás miatt:

„Én magam is Minábból származom. Az iskola és a klinika az IRGC tulajdonában van. Az iskola mögött egy IRGC lőszerraktár található. Most mondja meg nekem: miféle szemét alak rak lőszert egy iskola és egy klinika mellé?”

– írta egyikük.

„Én magam is Minábból származom, és a helyszínen voltam. Eddig a [halálesetek] száma még magasabb, mint amit a hírekben közölnek”

– tette hozzá egy másik kommentelő, akit az Insider profilja és tevékenysége alapján ugyancsak valódi iráni polgárnak azonosított.

Mások ugyancsak azt hangsúlyozták, a 168 áldozat kevésnek tűnik: 400 diák és tanár lehetett az épületben, és emellett kiemelték: a még részben mindig működő bázison belül volt a klinika és az iskola is található.

Azokra a pletykákra is reagált egy helyi hozzászóló, amely szerint az iráni kormány maga csinálta a támadást, ezt a verziót abszurdnak nevezte: „Bandar [Abbasz]-ból származom. A megtámadott iskola nonprofit intézmény volt – maga a haditengerészet [IRGC] alapította. Nem olyan ostobák, hogy a saját gyermekeiket támadják meg.”

Ez a megjegyzés kifejezetten arra utal, hogy a nonprofit iskola elsősorban a Forradalmi Gárda tagjainak gyermekeit tanította, tehát mint egyfajta privilégium állt az IRGC rendelkezésére. A katonai – elit – alakulat ugyanis az Iszlám Köztársaságon belül egyfajta állam az államban: a tagjaik és családjaik elkülönülten és némileg jobb körülmények között élhetnek mint az átlag. Tehát ha provokációt kívántak volna végrehajtani, nem valószínű, hogy a saját gyermekeiken kezdik el.

Az Insider szerint tehát legalább öt, Minábban és Bandar Abbasz városban élő, hitelesített lakos – akiknek a régióhoz fűződő kapcsolata több éves üzenetváltásokkal igazolható – állítja, hogy az iskola a Forradalmi Gárda bázisának területén található.

Ahogy a lap írja, „ez további okot ad arra a feltételezésre, hogy az iskola elleni amerikai támadás elavult hírszerzési információk alapján történt.”

Az Irán elleni támadás előkészítetlen és kapkodó jellegére kifejezetten jellemzőnek tűnik, hogy a felderítési és hírszerzési információik olyan elavultak voltak, hogy Minábon belül ezt az iskolát még mint mindig aktív IRGC-katonai bázist tüntették fel, ezért a légierőnek kétsége sem volt afelől, hogy katonai támaszpontot támadott meg. Ennek az iskolának a lemészárlása az azóta elkövetett, több ezer iráni támadás közül is kiemelkedik tragikumával. Ugyanakkor megjegyzendő az is, hogy nem ez volt az egyetlen civil célpont, intézmény, amelyet Irán bombázása során az USA és Izrael megtámadott: iskolák, kórházak, műemlékek célba vétele is rendszeres, olyan módon, hogy a véletlenszerűség rendszerszinten is kizárható. Még ha vannak is kérdések tehát a leányiskola célba vétele körül, azóta az eset már többször is megismétlődött.

Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter pedig maga ki is jelentette: a hadsereg „a halál és pusztítás lesz az égből” amely az eddig bevett szabályokat és a háborúkra vonatkozó nemzetközi előírásokat sem tartja majd be, és így „nem lesz igazságos háború” az irániak ellen. Szavaiból akár arra is lehet következtetni, hogy nem is céljuk titkolni, a háborús során háborús bűnöknek minősülő cselekményeket is simán el fognak követni.