Az Országgyűlés június 15-én 157 igen és 1 nem szavazattal elfogadta a gyermekvédelmi törvény homofób módosítását, amely összemossa a pedofíliát a homoszexualitással és a transznemű emberekkel. (A Jobbikon kívül a többi ellenzéki párt bojkottálta a szavazást.)

Május 25-én nyújtotta be Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella a „pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló javaslatot, majd június 10-én Hende Csaba jóvoltából megérkezett a módosító módosítása is. Utóbbi betiltja a 18 éven aluliak számára az összes olyan terméket, reklám- és médiatartalmat, amely homoszexuális vagy transznemű embereket jelenít meg, és tiltja a társadalmi célú reklámokban az LMBTQI emberek megjelenését. Valamint – a törvény szövege szerint – „a megkérdőjelezhető szakmai hitelességű” szervezetek által tartott iskolai felvilágosító programokra külön szabályokat vezet be, amelyek nagy eséllyel ellehetlenítenik majd a nem kormányközeli szervezetek iskolai foglalkozásait.

A nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is nagy felháborodást kiváltó törvénymódosítással kapcsolatban 13 európai uniós tagállam és az Európai Bizottság is megszólalt korábban, valamint annak homofób és transzfób jellegét megannyi civil szervezet és ellenzéki párt is bírálta már. A törvényjavaslat elfogadása előtt tízezres tömeg tüntetett a Kossuth téren (a Budapest Pride Felvonuláson kívül LMBTQ jogi tüntetés ekkora társadalmi támogatottságot még soha nem kapott), de ezt követően is szerveztek demonstrációkat, néhány nap alatt pedig több mint 130 ezren csatlakoztak egy 10 civil szervezet által indított petícióhoz. Az Európai Bizottság július 15-én pedig kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a törvény miatt.

A kormány a széleskörű tiltakozás ellenére a héten tovább fokozta az LMBTQ-közösség ellen folytatott kampányát: szerdán, július 21-én Orbán Viktor miniszterelnök népszavazást jelentett be a Facebook oldalán. Az még nem derült ki, pontosan mikor szeretné a kormány megtartani a népszavazást, de azt már lehet tudni, hogy öt kérdésben kérné ki a magyarok véleményét. A kérdések a következők:

• Támogatja-e Ön, hogy köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyerekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• Támogatja-e Ön,  hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemi átalakító kezelések?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

A Patent Egyesület a bejelentésre reagálva kiemelte, milyen káros és hazug dolog összemosni a nemváltást a homoszexualitással, valamint kifejtette, hogy véleménye szerint a szexuális felvilágosítás ellehetetlenítése és a kémbotrány elkendőzése a kormány célja azzal, hogy a „szexuális propaganda” miatt hadakozik.

Már a homofób törvény megszavazása előtt számos olyan döntést hozott a kormány az elmúlt nagyjából egy évben, amely hátrányosan érintette a magyar LMBTQ-közösséget.

2020 márciusában, a koronavírus-járvány első hullámának csúcspontján, mindössze néhány nappal a szükségállapot kihirdetése után  Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be azt a salátatörvényt, amelynek 33. paragrafusa megszüntette annak lehetőségét, hogy a transznemű és interszex emberek nemüket és nevüket hivatalos irataikban megváltoztassák. A jogszabály a transz embereket arra kényszerítette, hogy olyan iratokkal éljenek, amelyek nem tükrözik nemi identitásukat és/vagy megjelenésüket. Az Alkotmánybíróság végül egy évvel később megsemmisítette a 33-as paragrafus folyamatban lévő eljárásokra való alkalmazását.

2020 novemberében szavazta meg az Országgyűlés az Alaptörvény kilencedik módosítását, amely többek közt a kormánypárti „genderezős” narratíva egyes elemeit emelte be az alkotmányba. A család fogalmát meghatározó L. cikkbe bekerült a következő mondat: „Az anya nő, az apa férfi”, a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogáról szóló XVI. cikk pedig a következőképpen egészült ki: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”. Az indokolás szerint „az emberi méltósághoz az is hozzátartozik, hogy minden gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz, melynek része, hogy védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben”.

Ugyanazon a napon nyújtotta be Varga Judit azt a törvényjavaslatot, amely lényegében lehetetlenné tette a nem házasságban élők számára az örökbefogadást. A törvény értelmében értelmében gyermeket ezentúl csak házastársak fogadhatnak örökbe, egyedülállók csak kivételes, „különös méltánylást érdemlő” esetekben. A különös méltányosságot csak a családpolitikáért felelős miniszter, Novák Katalin személyes hozzájárulásával állapíthatja meg a gyámhatóság.